Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK HÁROM DOKUMENTUM ÉRTÉKŰ FÉNYKÉP A PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉRŐL (1918- 1919-BŐL) 1. A Pécsi Dohánygyár munkáskollektívájának 1918. május 1-i ünneplése a Kist éten (Ltsz.: 11.474 HT, 1. kép). 1918-ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az első világháború okozta általános válság következtében kibontakozott forradalmi helyzet továbbéleződésétől tartva a kormány engedélyezte május elseje megünneplését.

1 A pécsi munkásság 1918-ban is — mint előtte több évtizeden át — a Mecsek völgyeit, erdős ligeteit választotta ünneplésének színhelyéül. A Pécsi Dohánygyár dolgozói kihasználva a szabad felvonulás lehetőségét, családtagjaikkal együtt a Kisréten egész napos majálist tartottak, forradalmi verseket szavaltak, munkásdalokat énekeltek, előadásokat hallgattak.

2 A képen látható dohánygyári munkáskollektíva jókedve és hangulata, mivel hosszú idő után ismét szabadon ünnepelhették a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, május elsejét.

3 2. Ideiglenes „határátlépési engedély" az antantszerb megszállás időszakából (Ltsz.: 11.475 HT, 2. kép). Az 1918. november 13-i Belgrádi Fegyverszüneti Egyezményt

4 követő dél-magyarországi antant-szerb megszállás következményeként kijelölt demarkációs vonal több közigazgatási problémát vetett fel. Az új határvonalak nem követték a természetes földrajzi 1 Baranya megyei Levéltár. Pécs, főispáni bir. ir. 124/1918. Andrássy Gyula belügyminiszter táviratban közölte a Baranya megyei Főispánnal, hogy az 1300/1918. sz. rendelet értelmében május elsején a munkások Öszszejövetele a város belterületén csak zárt helyiségben, városon kívül azonban nyílt területen is engedélyezhető. Továbbá: Magyar Május Elsejék. Szerkesztő: Réti László, Budapest, 1953. Szikra, 211. old. Dr. Szita László: Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett, Pécs, 1977. 2 Kiss Tivadarné nyugdíjas, Pécs, Aradi Vértanúk útja 22. sz. alatti lakos visszaemlékezése. 3 A kép első sorában ülő gyerekek közül 1. számmal jelölt Kiss Tivadarné, a 2-es Keller Jánosné, 3-as Makó Anna szülei is dohánygyári munkások voltak. 4 Siklós András: Magyarország 1918-1919. Kossuth, 1978. 138-141. old. A Belgrádban aláírt Fegyverszüneti Egyezmény első pontja előírta a Beszterce, Maros, Szavagy közigazgatási határokat, ezért több magyar területen lakó család elszakadt a szerb területre került földbirtokaiktól, mint egyetlen megélhetési forrásuktól. Az ilyen földterületek megművelésének biztosítására a magyar és a szerb hatóságok megállapodtak abban, hogy a károsult családok részére „határátlépési engedélyt" állítanak ki. Az „engedélyt" a családoknak minden alkalommal maguknál kellett tartani, ahányszor közösen vagy egyénileg mentek át a határon földművelés céljából. A kétnyelvű 30x20 cm-es „engedély" alsó felén szerb és magyar nyelven a dolgozó családtagok adatait tüntették fel. Felső részén a család munkaképes tagjainak csoportképét helyezték el hivatalos hosszú és körbélyegzővel érvényesítve. Aki a családból nem volt munkaképes — gyerek, idős, beteg — az nem kerülhetett az „igazolvány"-képre és nem léphette át a határt sem.

5 A képen lévő hosszbélyegző szerb címer alatti szövege a következő: KPAJbEBMHA СРБА XPBATA И СЛОВЕНАЦА СЛОРЕДНА ЦАРИНИНИЦА (magyarul: Szerb, Horvát és Szlovén Királyság Mellék Vámhivatala) A két körbélyegzőn lévő szöveg olvashatatlan. badka. Baja, Pécs, Dráva folyó vonalát demarkációs vonalként, valamint Bácska és Baranya négyötöd részének kiürítését. Továbbá a helytörténeti vonatkozású dokumentumok: Válogatott Dokumentumok a Baranyai-Pécsi Munkásmozgalom Történetéhez 1-Й. kötet. Szerkesztő: Dr. Babies András, dr. Szita László, Pécs, 1970. 5 Paragi János nyugdíjas, Pécs, Athinay u. 6. sz. alatti lakos visszaemlékezése. A képen jól látható, hogy a házhoz tartozó pajtakapu előtt munkaruhában, egy csoportban fényképezték le a munkaképes családtagokat. A felvételen Paksica János és családja, Drávaszentes, Tarnócai út 54. sz. alatti lakosok bélyegzőkkel ellátott fényképe látható. Balról jobbra: Paksica Rozália (1904), Paksica Imre (1900), Papp Vendel (1854), Paksica János (1874), Paksica Jánosné (1878. sz. : Papp Teréz) és Paksica (Paragi) János (1907). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1981) 26: 157-162. Pécs (Hungária), 1982.