Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)
Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa
AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY 139 munka, melybsn egy mágnás tevékenységét ismerik el. Révai Józsei a polgári átalakulás folyamatát elemezve a polgári természetjog és a nemesi történeti jog ellentmondásosságát Batthyánynak a robot és dézsma káros voltát kimutató pályázatát elnyerő művekkel bizonyítja. A Függetlenségi Nyilatkozat utáni jobbratolódást a Szemere-minisztérium félig-meddig nyílt békepárti elemeinek — Csányinak és Batthyánynak — tulajdonította. Szemeréhez közelálló poli Likai felfogása miatt legimistának véli. 38 A szabadságharc íővárosa Debrecen. 1849. január — május с tanulmánykötetben ellentmondásosan ítélik meg. Békepárti, de a Madarász csoport is miniszternek jelöli. Tóth Lőrinc alapján a trónfosztás ellenzője, ugyanakkor Kossuth beszéde után sír örömében. 39 Jelenünkben, az utolsó 20—25 évben sem foglalkoztak ugyan életrajzával behatóan, de egyes munkákban, életrajzokban és -egy-egy szűkebb területet kibontó írásokban tevékenységének megítélésében fordulat látszik kibontakozni. Személyes tulajdonságai és tevékenysége megítélési alapja egyre inkább nem a mágnás mivolta, hanem a korabeli állapotokon javítani akaró és a gondolkodásban, cselekvéseiben korlátok között mozgó ember. Andics Erzsébet következtetéseit Tóth Lőrinc munkájára alapozza. Jobboldaliságát sejteti az 1848-as választási törvény és a békepártisággal öszszefüggésben. A középbirtokos nemesség nézeteinek talaján állónak minősíti az örökváltság ügyében. Forrásközlésében a Törökországba emigráltak politikai helyzetét, Kossuth és Batthyány kézrekerítésének tervét ismerteti. 40 Kovács Endre megemlíti, hogy egyedül volt az arisztokraták közül, aki birtokain örökváltságszerződést kötött. 4 ^ I. Tóth Zoltán a románok fiatal forradalmárának, Balcesku Miklós tárgyalásait írja le Batthyányval. A megegyezés és a nemzetiségi törvény létrejöttét ismerteti. 42 Spira György a főrendi ellenzékben betöltött szerepét, a vasútépítéssel kapcsolatos országgyűlési vi38 Révai József : Marx és az 1848-as magyar forradalom. Negyedik kiadás. Szikra, Budapest, 1953. 39 A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. januármájus. Szerk. Szabó István. Debrecen, 1949. 4 *> Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen. Szikra, 1955. 1848-49. Kossuth Kiadó, 1968. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. III. iratok. 1849. március-1850. április. Összegyűjtötte és szerkesztette Andics Erzsébet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 41 Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. 42 I. Tóth Zoltán: Balcesku Miklós élete. 1819-1852. Budapest, 1958. 43 Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Kossuth Könyvkiadó, 1980. tában véleményét mutatja be, elismerően nyilatkozik kormánybiztosi tevékenységéről. Összegezi miniszteri tevékenységét, elsősorban a nemzetiségi ügyekben betöltött szerepét, tárgyalásait a románok és a horvátok, szerbek képviselőivel. 43 Waldapfel Eeszter az utolsó reformországgyűlésnek közlekedési vitáját, 1848-ban Kossuth terveiben kapott szerepét ismerteti. Áttekinti külpolitikai tevékenységét és megállapítja, hogy az önálló magyar állam elismertetése, a szabadságharc és függetlenség érdekében kifejtett tevékenysége - látszólagos eredménytelenség ellenére a magyar diplomáciatörténet legragyogóbb fejezete. 44 Horváth Zoltán végigvezeti Teleky Lászlóval való kapcsolatát, a Védegyletben, a Gyáralapító Társaságban, az egyesült ellenzékben, a Magyar Gazdasági Egyesületben, a közteherviselés vitájában, ellenzéki írások támogatásában, Kossuht követre választásában, az Ellenzéki Körben. Kapcsolatát külföldön lévő és a képviseletet ellátó kormánymegbízottakkal, az emigráció tagjaival. Reformkori tevékenységét értékelve kijelenti, hogy csupán a nemesi rendi igények képviselete jutott osztályrészéül, ez pedig a sorskérdést csak periférikusán érintette. 4 ^ Varga János a jobbágymegváltással, a felelős minisztérium tagjainak kijelölésével kapcsolatos vitát ismerteti (ezekben mind a két Batthyány miniszterként jött számításba). Tóth Lőrinc után kijelenti, hogy Batthyány a jobbágymegváltás módjával elégedetlen volt. 46 Sas Andor az 1843/44-es országgyűlés idején létrehozott Védegyletet, benne Batthyány szerepét írja le. 4 ? A magyar sajtó története с kézikönyvben (szerkesztő: Kókay György) Táncsics horvátországi menekítését, az Életképek szerkesztőjének anyagi és erkölcsi támogatását említik. 48 Reneszánszát éli a memoárirodalom, a kortársak egyéb jellegű írásainak megjelentetése. Jókai Mór az Iparvédegyletről, 49 Eötvös József leveleiben a Pesti Hírlap átadásáról ír Batthyányék részére, mert A Magyar forradalom 1848-49-ben. Gondolat. Budapest, 1959. 44 A forradalom és szabadságharc levelestára. Művelt Nép, Budapest, 1950-1955; Gondolat Kiadó, 1965. A független magyar külpolitika. 1848-1949. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. 45 Horváth Zoltán: Teleki László 1810-1861. I-II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 46 Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 47 Sas Andor : A koronázó város. A bécsi kongresszustól a nagy márciusig. Madách. Bratislava, 1973. 48 A magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk. Kókay György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 49 Jókai Mór: Cikkek és beszédek. V. kötet. (1861. január 7 -1865. június 24.) Válogatta és sajtó alá rendezte Láng József és Rigó László. A jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
