Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér emlékiratainak sorsa

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY 139 munka, melybsn egy mágnás tevékenységét ismerik el. Révai Józsei a polgári átalakulás folyamatát elemezve a polgári természetjog és a nemesi tör­téneti jog ellentmondásosságát Batthyánynak a ro­bot és dézsma káros voltát kimutató pályázatát el­nyerő művekkel bizonyítja. A Függetlenségi Nyi­latkozat utáni jobbratolódást a Szemere-miniszté­rium félig-meddig nyílt békepárti elemeinek — Csá­nyinak és Batthyánynak — tulajdonította. Szeme­réhez közelálló poli Likai felfogása miatt legimistá­nak véli. 38 A szabadságharc íővárosa Debrecen. 1849. január — május с tanulmánykötetben ellent­mondásosan ítélik meg. Békepárti, de a Madarász csoport is miniszternek jelöli. Tóth Lőrinc alapján a trónfosztás ellenzője, ugyanakkor Kossuth beszé­de után sír örömében. 39 Jelenünkben, az utolsó 20—25 évben sem foglal­koztak ugyan életrajzával behatóan, de egyes mun­kákban, életrajzokban és -egy-egy szűkebb területet kibontó írásokban tevékenységének megítélésében fordulat látszik kibontakozni. Személyes tulajdon­ságai és tevékenysége megítélési alapja egyre in­kább nem a mágnás mivolta, hanem a korabeli ál­lapotokon javítani akaró és a gondolkodásban, cse­lekvéseiben korlátok között mozgó ember. Andics Erzsébet következtetéseit Tóth Lőrinc munkájára alapozza. Jobboldaliságát sejteti az 1848-as választási törvény és a békepártisággal ösz­szefüggésben. A középbirtokos nemesség nézetei­nek talaján állónak minősíti az örökváltság ügyé­ben. Forrásközlésében a Törökországba emigráltak politikai helyzetét, Kossuth és Batthyány kézrekerí­tésének tervét ismerteti. 40 Kovács Endre megemlíti, hogy egyedül volt az arisztokraták közül, aki birtokain örökváltságszer­ződést kötött. 4 ^ I. Tóth Zoltán a románok fiatal forradalmárának, Balcesku Miklós tárgyalásait írja le Batthyányval. A megegyezés és a nemzetiségi törvény létrejöttét ismerteti. 42 Spira György a főrendi ellenzékben betöltött sze­repét, a vasútépítéssel kapcsolatos országgyűlési vi­38 Révai József : Marx és az 1848-as magyar forrada­lom. Negyedik kiadás. Szikra, Budapest, 1953. 39 A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január­május. Szerk. Szabó István. Debrecen, 1949. 4 *> Andics Erzsébet: Kossuth harca az árulók és meg­alkuvók ellen. Szikra, 1955. 1848-49. Kossuth Kiadó, 1968. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. III. iratok. 1849. március-1850. április. Összegyűjtötte és szerkesztette Andics Erzsébet. Akadé­miai Kiadó, Budapest, 1965. 41 Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Ma­gyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. 42 I. Tóth Zoltán: Balcesku Miklós élete. 1819-1852. Budapest, 1958. 43 Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Ma­gyarországán. Kossuth Könyvkiadó, 1980. tában véleményét mutatja be, elismerően nyilatko­zik kormánybiztosi tevékenységéről. Összegezi mi­niszteri tevékenységét, elsősorban a nemzetiségi ügyekben betöltött szerepét, tárgyalásait a románok és a horvátok, szerbek képviselőivel. 43 Waldapfel Eeszter az utolsó reformországgyűlés­nek közlekedési vitáját, 1848-ban Kossuth tervei­ben kapott szerepét ismerteti. Áttekinti külpolitikai tevékenységét és megállapítja, hogy az önálló ma­gyar állam elismertetése, a szabadságharc és füg­getlenség érdekében kifejtett tevékenysége - lát­szólagos eredménytelenség ellenére a magyar diplo­máciatörténet legragyogóbb fejezete. 44 Horváth Zoltán végigvezeti Teleky Lászlóval való kapcsolatát, a Védegyletben, a Gyáralapító Társa­ságban, az egyesült ellenzékben, a Magyar Gazda­sági Egyesületben, a közteherviselés vitájában, el­lenzéki írások támogatásában, Kossuht követre vá­lasztásában, az Ellenzéki Körben. Kapcsolatát kül­földön lévő és a képviseletet ellátó kormánymeg­bízottakkal, az emigráció tagjaival. Reformkori tevékenységét értékelve kijelenti, hogy csupán a nemesi rendi igények képviselete jutott osztályré­széül, ez pedig a sorskérdést csak periférikusán érin­tette. 4 ^ Varga János a jobbágymegváltással, a felelős mi­nisztérium tagjainak kijelölésével kapcsolatos vitát ismerteti (ezekben mind a két Batthyány miniszter­ként jött számításba). Tóth Lőrinc után kijelenti, hogy Batthyány a jobbágymegváltás módjával elé­gedetlen volt. 46 Sas Andor az 1843/44-es országgyűlés idején lét­rehozott Védegyletet, benne Batthyány szerepét írja le. 4 ? A magyar sajtó története с kézikönyvben (szer­kesztő: Kókay György) Táncsics horvátországi me­nekítését, az Életképek szerkesztőjének anyagi és erkölcsi támogatását említik. 48 Reneszánszát éli a memoárirodalom, a kortársak egyéb jellegű írásainak megjelentetése. Jókai Mór az Iparvédegyletről, 49 Eötvös József leveleiben a Pesti Hírlap átadásáról ír Batthyányék részére, mert A Magyar forradalom 1848-49-ben. Gondolat. Budapest, 1959. 44 A forradalom és szabadságharc levelestára. Művelt Nép, Budapest, 1950-1955; Gondolat Kiadó, 1965. A független magyar külpolitika. 1848-1949. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. 45 Horváth Zoltán: Teleki László 1810-1861. I-II. kö­tet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 46 Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848­ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 47 Sas Andor : A koronázó város. A bécsi kongresszus­tól a nagy márciusig. Madách. Bratislava, 1973. 48 A magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk. Kó­kay György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 49 Jókai Mór: Cikkek és beszédek. V. kötet. (1861. ja­nuár 7 -1865. június 24.) Válogatta és sajtó alá rendezte Láng József és Rigó László. A jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.

Next

/
Oldalképek
Tartalom