Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Néprajztudomány - Banó István: Berze Nagy János és a magyar mesekutatás

BERZE NAGY JÁNOS ÉS A MAGYAR MESEKUTATÁS BANÓ ISTVÁN Az emlékülések előadássorozata nagyon sajátos megnyilvánulási módja a csapatmunkának. Sajátosságai közé tartozik, hogy a különböző, legtöbbször egymástól távoli munkahelyen dolgozó előadók nem tudják eléggé összehangolni előadásaikat, legfeljebb csak azok címei szolgálnak bizonyos tájékoztatásul, eligazításul. Berze Nagy János emléküléséről lévén szó, nagyon természetes, hogy a mese áll az előadások középpontjában. Hat előadás közül négy Berze Nagy János népmesekutatási tevékenységének különböző szempontú elemzésével foglalkozik. A másik két előadást is sok szál fűzi a mesekutatáshoz. Berze Nagy Jánost kortársai is elsősorban mesekutatóként ismerték és becsülték; erről tanúskodnak a hozzá írt levelek.

1 Köztük néprajztudósok: Katona Lajos, Sebestyén Gyula, Heller Bernát, Solymossy Sándor, Györtty István, Szendrey Zsigmond, Kodály Zoltán, Honti János, Lüby Margit, Viski Károly, Szabó Kálmán, Gunda Béla, Dömötör Sándor stb. mellett irodalomtörténészek, mint Császár Elemér, Gragger Róbert, Papp Károly levelei is. Külföldi tudósok is fordultak Berze Nagy Jánoshoz meseügyben, mint pl. az amerikai Paul G. Brewster vagy Elisabet Róna-Sklarek, akiknek Berze Nagy János volt a legfőbb forrása és tanácsadója. Mesekutatási problémák kapcsán került kapcsolatba Berze Nagy János a finn Uno Harvávál is. írók, költők is, mint Móricz Zsigmond, Kodolányi János a nagy néprajztudóst és népmesekutatót becsülték Berze Nagy Jánosban. Zempléni Árpád egyik felvilágosítást kérő levelében egyenesen „Főfő mesemesternek" nevezi.

2 Századik születési évfordulója alkalmából kiadott postai levelezőlap is az általa gyűjtött egyik népmesének az illusztrációját közölve szintén a népmesekutatást emeli ki, Berze Nagy János sokoldalú munkásságából. Az emlékülés előadásai közt az én témám látszik a legáltalánosabbnak és a legátfogóbbnak. Ez lehetőséget ad arra, és mintegy kötelességemmé is teszi, hogy élete fő érdeklődési köréhez kapcsoltan - ha dióhéjban is - bemu':assam életét és képet adjak néprajztudományi oeuvrejének egészéről. Egyetemesebb szemlélet jellemezte azokat a megemlékezéseket is, amelyek a százéves évforduló kapcsán folyóiratokban és napilapokban eddig megjelentek. Örvendetes jelenség, hogy a néprajztudomány központi orgánumában, az Ethnographiában megjelenő tanulmány

3 mellett az Élet és Tudomány

4 is hosszabb cikkben idézte fel Berze Nagy János alakját. Megemlékező írásokat közölt róla a Hazafias Népfront központi lapja, a Magyar Nemzet, több vidéki lap, a Dunántúli Napló (több alkalommal), a Hajdú-Bihari Napló, a Vas Népe és a Komárom megyei Dolgozók Lapja. Berze Nagy János életútját a család, a polgári foglalkozás és a néprajztudomány hármas nagy kötöttsége jellemezte, határozta meg. Mint néprajztudós vált híressé, a mostani emlékülés is a néprajztudósnak van szentelve. Berze Nagy János élete azonban a másik két kötöttség szempontjából is példamutató. Leveleiben, annak ellenére, hogy főleg tudományos vonatkozású levelei maradtak fenn, többször megszólal a család gondjaival küzdő családapa is. Feleségében, Losonczy Emmában nemcsak gondjait megosztani segítő igaz embert, hanem munkáját türelmes megértéssel támogató hűséges segítőtársat is talált. Családi életük legfájdalmasabb eseménye lányuk, Emma korai halála volt. Állandó betegeskedése ellenére elvégezte az egyetemet, diplomája megszerzése után azonban hamarosan meghalt. Berze Nagy János egyetemi tanulmányainak az elvégzése: 1905 után a tanügyigazgatás területén dolgozott különböző állomáshelyeken és különböző beosztásban 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. Tanfelügyelőségi tollnokként kezdte, tanügyi főtanácsosként ment nyugdíjba, mint Baranya megye vezető tanfelügyelője. Állomáshelyei: Lúgos, Kolozsvár, Nagyenyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs voltak. Szervező és közigazgatási jellegű feladatok elvégzése mellett egy-egy megye népiskoláinak a pedagógiai, módszertani irányítása tartozott a feladatai közé: iskolalátogatások, szakmai tanácsadás, módszertani szemináriumok tartása stb. Munkáját e téren is az átlagon felüli színvonalon végezte, mód1 Berze Nagy János 1977. 121—218, 281—291. passim. 2 Berze Nagy János 1977. 218. 3 Bánó István 1979. a. 4 Bánó István 1979. b. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 247—252. Pécs (Hungária), 1981.