Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében II. (1900–1921)

A PÉCSI FÉNYKÉPEZÉS TÖRTÉNETE II. 179 Karácsony előtt hirdetésben hívja fel magára a figyelmet fényképészünk: „Kolos modern kép műtermében készült legszebb és a leggondosabban kidolgozott kép nagyítás és nagyobb méretű műnyomatok, mely egyúttal a legalkalmasabb karácsonyi ajándék is. Fölvételeket előzetes bejelentés esetén villanyfénynél is eszközlök este 9 óráig. Kedvezőtlen idő esetén fölvételeket ép oly sikerrel készítek mint különben. Műterem Deák és Hunyadi utca sarok (ma Jókai és Mátyás király u.) К (Károlyi) és M (Marton) építészek palotájában."

91 1917-ben Kolos Mór is bevonul katonának. Műtermét a Csillag nővérek veszik át. „Értesítjük a n. é. közönséget, hogy Kolos művész-fényképészeti és festészeti műtermet júl. 15-én átvettük. Megrendelésre házhoz megyünk. Műterem Deák és Hunyadi u. sarkán. Szíves pártfogást kérünk Csillag Bözsi, Manci"^

2 A világháború nemcsak úgy érezteti hatását a fényképészetben, hogy a fényképészek is bevonulnak katonának s műtermüket időlegesen bezárják vagy átadják, hanem különböző tiltó és korlátozó rendeletek jelennek meg a fényképezés területére vonatkozóan. Ez a korlátozás volt érvényes Baranya területén is : „ . .. a fényképészeti ipar, valamint az amateur fényképezés polgári egyének által csakis a műteremben s az egyes községek és városok belterületén van megengedve, de katonailag fontos tárgyak vagy objektumok kivételével."

93 Ugyanakkor megjelennek az olcsó tábori fényképezőgépek, amelyekkel a katonák örökítették meg magukat s társaikat a harctéren. A megmaradt első világháborús fényképfelvételek tanúsága szerint igen nagy mennyiségben és igen rossz minőségben készültek ezek a képek. Pécsett Schmeiszl Ferenc hangszer, egyházfelszerelési, fényképcikk és műkereskedő árult tábori fényképezőgépeket 50 és 60 koronás árban.

94 A Kolos Mórtól átvett műterem tulajdonosai, a Csillag nővérek hamarosan segédet és tanulót keresnek, így feltételezhetjük, hogy a műteremnek sok munkája volt. „Egy külső felvételekben is jártas fényképészsegéd és egy tanuló vagy tanulólány azonnal fölvétetik Csillag Bözsi és Manci fényképésznők műtermébe"

95 - hirdetik többször is, valószínűleg azért, mert nem jelentkezett megfelelő segéd vagy tanuló a felhívásukra. Pedig ugyanabban az időben olvashatjuk a Pécsi Naplóban azt a hirdetést, amelyben fényképészsegéd keres magának munkát.

96 91 Pécsi Napló 1912. december 5. 5. p. 92 Pécsi Napló 1917. július 19. 4. p. 93 pécsi Napló 1915. március 21. 6. p. 94 Pécsi Napló 1915. szeptember 2. 7. p. 95 Pécsi Napló 1918. május 19. 10. p. 96 pécsi Napló 1918. június 2. 7. p. 1919 elején visszatér a frontról Kolos Mór és társként régi műtermében dolgozik tovább: „Kolos munkáját művészi képeit már jól ismerjük a háború előtti időkből. Műtermének jó hírnevét utódai Csillag nővérek, mindenkor megtartották, fejlesztették, a közönségnek csak előnye lehet az ilyen társulásból, mert kettőzött tudás, munka és szorgalom várja őt."

97 Hamarosan közös hirdetésüket olvashatjuk: „Fényképfelvételeket, művészies kivitelben, bárkinek lakásán készít Kolos és Csillag fényképészek, Pécs, Deák u. 4. szám, ahová a megrendeléseket, meghívásokat kérjük. Vidéki meghívásokat szintén elfogadunk."

98 A társas viszony 1921 elejéig tart, ekkor Kolos Mór elköltözik az újonnan épített Kazinczy u. 2. számú házba.

99 A Csillag nővérek pedig abbahagyták a fényképezést. Karácsonyra már egyedül hirdeti a műtermet: „260 koronáért egy nagy képet, és 6 drb művészi fénykép levelezőlapot kaphat, ha ezt ideje korán megrendeli Kolos műtermében Kazinczi u. 2."

100 A műtermet 1925-ig, haláláig vezette Kolos MórA

Gi Ezután még egy évig özvegye neve alatt dolgozott a műterem, majd 1928 elején eladta Kolos Mórné. Egy fényképész-műterem, műhely beindítása nem igényelt nagy befektetést, nem kellett hozzá különös képesítés és engedély sem, így a háborúban rokkanttá vált emberek is szerencsét próbáltak ezzel az iparral. „Igazolványra fényképek a leggyorsabban készülnek Orsolya u. 5 és 7 sz. 2 drb 6 korona. A n. é. közönség szíves pártfogását kéri egy rokkant."

102 1919-ben egy újabb műterem nyílik a városban, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal 1947-ig működött. A fényképész, aki ezt az üzletet megnyitotta, Csehi Nándor volt. „Művészi portré és reprodukciós felvételeket készítek lakásomon, azonkívül bárminemű intérieur, genre és építészeti felvételeket házon kívül. Csehi Nándor fényképész Hegyalja u 51."

i03 Rövid fél év múlva már a város legelegánsabb fényképész-műtermében, a Széchenyi tér 2. alatt dolgozik.

104 Tevékenységének részletezését a fényképezés következő korszakában fogjuk elvégezni. 1920-ban Könnyű Józseí műterméből kilépett Zách János és önálló műtermet nyitott a József utcában. „ .. . egy fénykép nagyító és festészeti műtermet létesítettem. Csakis művészeti kivitelben készítek fénykép nagyításokat minden nagyságban továbbá aquarell és olaj portrait. Sok évi külföldön 97 pécsi Napló 1919. február 16. 5. p. 98 pécsi Napló 1919. február 16. 6. p. 99 Dunántúl 1921. március 27. 35. p. 100 Pécsi Színpad 1921. december 16. 22. p. 101 Iparosok Lapja 1926. október 3. 3. p. 102 Pécsi Napló 1919. június 14. 2. p. 103 pécsi Napló 1919. június 3. 2. p. 104 Dunántúl 1920. február 8. 8. p.