Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

SZÓBELI REJTVÉNYEINK ... 303 ... egy ember kérdi az ö attiat menni üdőse mond az attia neki: ha te meg anni üdös volnál, s - meg fel anni, egy eßtendovel több, tehát 100 eßtendös volnál. Ez a kérdés hani eßtendös az giermek facit 36 eßtendös az gyermec. Hárs a 135. lapon (4. jegyzet) így formulázza az Aritmetika fentebb közölt szövegét: x + x -j '== 100; x = 40 — holott a példában ez 2 áll: x + x H 1- 1 = 100. Tulajdonképpen ez is 2 kiszámolható, s az x értékeként 39 3/5-t kapunk, azonban ez sem vág egybe az Aritmetika írója által megadott értékkel... Éppen a népi találós kérdés vezet nyomra : a feladat szövegéből kimaradt egy részlet — és még negyedannyi ... ! Ebben az esetben az egyenlet ilyen: x x x — x-) + —-\- 1 = 100, s ebből a helyes 2 4 eredmény (x = 36) számolható ki.

1 Az első találóskérdés-gyűjtemény, amely magyar nyelven jelent meg, szintén fordítás, és a XVII. század elején látott napvilágot. Thienemami ismertetése (1917: 184) a forrást is feltárta: „Eredetije egy a XVII. században igen elterjedt német népkönyv, melynek kedvelt és olvasott voltára mutat a könyv számos kiadása és az a körülmény, hogy régi könyvtárak több példányban őrizték meg. A berlini kir. könyvtárban hat példányban található; a magyar fordítással szövegben és külső kiállításban is-legjobban összevág a következő: Wolchem an kürtzweiü thet zerrinden. Mag woll diß büchlein durch grynden. Er iindt darin, will kluger 1er Von Réttelsch gedieht vnd vili nüwer mer. Straßburg (Jelzése: »YD 3621«). A találós mesék, épp úgy mint a magyar fordításban, a következő fogalomkörök szerint következnek: »Von 1 Ilyen jellegű az Aritmetika első és második példája is — az elsőt idézem: Egy réz áros akar egy áros embertől venni 60 mása rezet, mond az áros ember: ninch énnekem anni, hanem: ha még enni, fele enni, egy fertalli enni, es meg négy másam volna, hat szinten 60 másam volna, Ez a kerdes, han' masaia volt tehát az áros embernec? 4 facit 20 mása es ——• reß. Hárs jegyzete — „Az algebra segélyével a feladat x x igen egyszerű: x-{-x-(-—-\—- +4 = 60 . .." Ezek bizony találós kérdések, régies szóhasználattal: mesés kérdések ... S hadd jegyezzem meg Hárs könyvére hivatkozva (1938: 133 — 1. jegyzet):- „Mesés regula Maróthinál a regula falsi." Maróthi György könyvét (Arithmetica, vagy Számvetések Mestersége. Debretzenben. 1743.) egyelőre nem néztem át, így nem tudom, hogy milyen példákat közöl a megfelelő részben. Gott, Von den heyligen, Von dem gebet. Von Wasser, Von Dreck, Von Vögeln, Von Fischen, Von den Handtwercken, Von dem Hymell, Von dem erdtreich und landen. Von den Menschen, Von den Buchstaben und schrift.« Régebbiek, a XVI. sz. elejéről valók a nürnbergi kiadások: Das Ratbüchlein (»Yd. 7820«, »Yd. 7822«), egy másik straßburgi kiadás kelte 1562: Das Râterisch Büchlin (»Yd 5691«). E találós mesekönyvnek, mely az aenigmairodalom körébe tartozik, előzői és leszármazottjai vannak a német irodalomban. Tárgytörténetét nem akarom mo^t összeállítani, ..." Csoda lett volna, ha akkor Thienemann elvégezte volna az összeállítást, hiszen e cikket (Északi hareztér.) megjelöléssel közölte az Egyetemes Philologiai Közlöny . .. Sajnos, mindeddig senki nem végezte el a fölöttébb fontos nyomozást, melyet az is nehezít, hogy a szóban forgó kiadvány egyetlen példányban ismeretes, s az is csonka: az első [A

4

] ív [A

2rv

] és [A

/,rv

) lapjai hiányoznak. Szerencsére a címlap ép - lásd túlodali (3-4.) képeinket! Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy AZ ISTENRoL fejezet a B

[1] lapon kezdődik, s a csonka [A] íven vegyes tartalmú talányok találhatók, AZ HALAKRÓL с fejezet (B

3v — (B'»

r

)) négy szövege után pedig AZ EBEKRoL szóló következik, majd számos vegyes tartalmú kérdés, s csak az E

2 lapon kezdődnek AZ MESTER EMBEREKRoL szólók. Thienemann „harctéri" cikke tehát nem oldotta meg a problémát, csupán a kutatás irányát tűzte ki. Döntést csak a számításba jöhető eredetikkel való részletes összevetés hozhat, ezek pedig számosak — Lásd Santi (1952) 4, 5, 10, 17, 66, 67, 76, 127, 136, 137, 139, 190. sorszámait. (Mivel ezek egy része csak hivatkozásokból ismert, lehetséges, hogy nem maradt fenn napjainkig minden példány . . . ) Ezen 1629-es lőcsei kiadvány talányainak jelentős része ma is él — készülő kiadványomban feldolgozom a teljes anyagot. A XVIII. század második feléből Bod Péter Szent Hilárius-át (1760, 1768) és Faludi Ferenc II. eklogájának (Pásztorversengés) öt találós kérdését említem. Több, mint száz évre nincs is más adatunk találós kérdésekről (reméljük, hogy a Régi magyarországi nyomtatványok készülő újabb kötetei feltárnak majd ebbe az időszakba tartozó kiadványokat is), csupán a XVIII. század végétől egyre szaporodó ponyvanyomtatványokban bukkannak fel újra — ma még áttekinthetetlenül. Eddigi munkám során sikerült olyanokra is rábukkannom, melyeket a jóformán csak Pogány könyvére (1959) szorítkozó szakirodalom nem tart számon, az ahibbiakban ezeket ismertetem röviden.