Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

260 RÖVID KÖZLEMÉNYEK Kundelein Ilona iskoláit elvégezve jelentkezik Könnyű József fényképésznél, akinek szüksége volt olyan kisegítőre, aki felveszi az adatait az ügyfeleknek, segít a képek osztályozásában, valamint a restaurálásban is használható, azaz ún. „íogadó kisasszonyra". Lassanként megtetszik a fényképész mesterség a fiatal kisegítőnek s úgy döntött, hogy kitanulja a mesterséget, üzletet nyit. 1920 nyarán megkapta a bizonyítványt s beindítja üzletét. Először is helyiséget kell keresni, ahol berendezheti műtermét. Az 1910-es évek végén és a 20-as évek elején Pécsett a legkeresettebb és legjobban menő műtermek Fodor István Jókai utcai. Könnyű József Király u. 15. alatti és Kolos Mór Kazinczy utcai műtermei voltak. Ök a belváros közösségének igényeit elégítették ki. Az 1920-as esztendőben Könnyű műterméből ketten is kiváltak. Az egyik Zách János, aki a következőképpen hirdeti magát még abban az esztendőben: „Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Könnyű cégtől kilépve, Pécsett, József utca 8. szám alatt egy fényképnagyító és festészeti műtermet létesítettem. Csakis művészeti kivitelben készítek fényképnagyításokat minden nagyságban, továbbá aquarel és olaj portrait. Sok évi külföldön szerzett tapasztalataim biztosítják a n. é. közönséget arról, hogy képeimet a legkényesebb ízlést is teljesen kifogástalannak fogja találni."

2 A másik, aki távozott Könnyű Józseftől, Kundelein Ilona volt. A Dunántúl 1920. jún. 12.-ei száma tudósít arról, hogy az eltávozott segéd és fogadó kisasszony helyett újakat keres Könnyű: „Fényképész segéd elsőrendű erő, ki negatív és positiv retuschban tökéletesen jártas, alkalmazást nyer. Könnyű műterembe. Király utca 15. Ugyanott egy komoly fogadó kisasszony felvétetik."

3 Kundelein Ilona ipar igazolvány a 1920. szeptember 10.-i keltezésű. Első kis műtermét a Lánc utca 21-es számú ház utcai frontján nyitotta. A helyiségeket özv. Kovacsics Antalnétól bérelte. A műterem a következő részekből állott: Előszoba, illetve fogadó, ahol várakoztak a vendégek, s az adminisztrációt elvégezték, a tulajdonképpeni műterem: itt történt a felvételezés, ennek felszerelése a fényképezőgép, az ívlámpa, a segéd reflektor s a háttér; valamint néhány műtermi felszerelés, bútor: asztalka, szék stb. A műterem mellett a sötétkamra, valamint a kis laboráló rész, amely az előszobából volt elválasztva. Ezen kívül a sötétkamra mögött egy fekhely, egy prices volt elhelyezve. A műterem területe 7x5 m volt. Az 1921-es karácsonyi hirdetések között több fényképész, — Kolos Mór, aki „260 koronáért egy nagy fényképet 6 levelezőlappal készít"^ Fodor István „250 koronáért egy jól sikerült fénykép és 6 drb lapot készít elsőrendű anyágra",

5 valamint Könnyű fényképész, aki „meghívásra házhoz megy"^ valamint műtermében feldíszített karácsonyfa áll rendelkezésre, mellette Kundelein hirdetése is megejelenik: Kundelein Ilonka fényképészeti műtermében 6 drb csinosan kidolgozott levelezőlap 100 korona. Fénykép nagyításokat életnagyságba és olcsón készítek. Műterem Zsolnay Vilmos utca 5J (azonos a Lánc u. 21.). A műtermi felvételek készítése mellett ennek a műteremnek speciális munkakörei alakultak ki. Az egyik ezek közül az iskolai csoportképek készítése volt. Az első ilyen megrendelést Szibert Róbert, a pécsi népiskolák felügyelője, adta a műteremnek. A Gyárváros iskolája ekkor még Becker József Pécsváradi ou. 72. számú házában, — amelyet a város bérbe vett — működött. Ez azonban kicsi és szűkös volt, új iskolára volt szükség. Hogy kézzel fogható bizonyítékkal szolgálhasson Szibert a minisztériumnak, lefényképeztette a két tanteremben összezsúfolt 261 tanulót, s ezzel a képpel ment segélyt kérni az iskola építésére.

8 Ezután a kép elkészülése után rendszeressé vált az iskolai osztályok fotózása. A fényképeket a helyszínen, az iskolában, rendszerint az udvaron, készítette, majd 2—3 hét múlva osztotta ki ugyanott a megrendelt képeket. Hamarosan társas viszonyba került Péterffy Lászlóval, aki Eszékről jött feleségével és szintén fényképész volt. Nagyon szoros volt a műterem kapcsolata a későbbiekben is a Gyárvárosi iskolával, ahol először kezdett dolgozni. A már újonnan elkészült Gyárvárosi iskola első tantestületét 1926-ban ő fotózza, valamint 1973-ban is őt hívták a tanárikar fényképezésére. Sokat járt fényképezni a Bártfa utcai, pécsbányatelepi, Petőfi utcai. Egyetem utcai, istenkúti iskolához is. Nemcsak egyszerű csoportképeket készített, hanem a különböző iskolai eseményeket (színdarabokat, betlehemi játékokat stb.) is megörökíttették vele. Másik rendszeres és speciális munkája a műteremnek a bányavidék és a Pécs környéki falvak lakosságának fényképezése volt. A húszas s még inkább a harmincas években terjedt el véglegesen s vált divatossá falun is a család tagjainak, a család nagy eseményeinek, (esküvő, bérmálás, szüret stb.) rendszeres megörökítése. Ezt a lehetőséget használta fel Kundelein Ilona és járta a falvakat. Működési területe főleg a német lakta falvakra terjedt ki. Babarc, Hosszúhetény, Pécsvárad, Véménd, Villány, Vókány, Szászvár; valamint Vasas, Pécsbányatelep a leggyakrabban látogatott faluk. A falujárás azonban megfelelő közlekedési eszköz nélkül, — mivel a felszerelés, gép s egyéb tartozékok súlyosak — elég nehézkes volt. 1926-ban társával, Péterffy Lászlóval vásároltak egy autót, ami megkönnyítette a vidékre járást.