Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 249 mélye, Visa László de Matha. Mint már láttuk, a kanonok, aki a telket a kapucinusoknak ajándékozta, Visa János de Matha volt, akit Radonay püspök a kővágószőlősi plébániáról emelt ki, hogy kanonokká, majd püspöki vikáriusává tegye. Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem lehet véletlen névazonosságról szó, hanem Visa László fivére, vagy más közeli rokona volt a kanonok Visának. Kézenfekvőnek tűnik, hogy Visa kanonok a Tabakféle telket össze akarta vonni a fenti, hangsúlyozottan nagyméretű kerttel bíró rokoni telekkel és így megfelelő nagyságú telket biztosítani a kapucinosoknak. Az ajánlat csábító lehetett és így sikerült elnyernie Radonay hozzájárulását is. Mert Radonay nagy pártfogója volt a pálosoknak, hiszen ő telepítette vissza őket a török után Pécsre. Természetesen lehetséges, hogy a fenti két telken kívül még más, ott volt polgári telkeket is igénybe vettek, de ez a lényegen nem változtat, mert a mai telek zömét a fentiek adták. A Visa telken egyemeletes, romos ház állt. Rá kell mutassak arra, hogy I960 körül a Kossuth szobor előtt és mellett végzett földmunkák alkalmával régi, jelentős méretű falakat és boltozott pincét tártak fel, melyet be is kellett tömedékelni. Lehet hogy ezek a Visa-ház maradványai voltak. De ha nem, úgy más régi lakóépületé, mert azt bizonyosan tudjuk, hogy a kapucinusok és az irgalmasok a tizenkilencedik század vége előtt kertA törökök kiűzésétől (1686) a szabad királyi városi rangra emelésig (1780) a Pécs belvárosát övező várfalaknak és a négy fő égtáj felé nyíló városkapunak a karbantartása a városra hárult.!'

2 A kapuknál szolgáló hajdúkat a város fizette/'^ sőt 1710/ll-ben két kapunál egy-egy tolmács is szolgált.

4 A városíal és az alatta húzódó árok kiparcellázását 1785-ben határozta el a város tanácsa.'' Az árokszakaszokat árverésen adták el házteleknek; a városfal hozzá tartozó részét az új tulajdonos lebonthatta és a háza építésénél felhasználhatta. A tanács jegyzőkönyveinek és a városi számadáskönyveknek a tanúsága szerint a parcellázás éveken át tartott. Egy-egy telek területe 60 és 250 négyszögöl között volt. Az új tulajdonosok megígérték, hogy tartós anyagokból („von soliden Matériáién") építik a házaikat, zsindellyel, vagy cseréppel fedik, 3 éven belül felépítik azokat. Akkor már csak a városfal felének a lebontását engedélyezték. A tanács jegyzőkönyveibe beírták a vevő nevét, a telek területét és vételárát. Több esetben megemlítik, hogy melyik városkaputól jük területén nem építkeztek. Gazdasági épületeik az urológiai klinika területén voltak. Mivel fentiek szerint a Bem utca keleti oldalának mindkét végén tudunk polgári telkekről, bizonyosan állíthatjuk, hogy az utca — a többiekhez hasonlóan — mindkét oldalán beépített volt a török alatt és így minden valószínűség szerint a középkorban is. A telek méreteiben érdembeni változás csak akkor következett be, amikor 1864. március 4-én a kert déli végén eladtak a városnak 1600 négyszögölet piac céljaira. Ebből alakult ki a mai Kossuth tér. Kisebb változásra csak akkor került sor, amikor 1887-ben megépítették az irgalmasok a Bem utca 3. számú házat és az utcavonalat kiegyenesítették. Már nagyobb területű volt az utca szabályozás az egykori törvényszéki épület, a mai urológia építésekor 1889-ben, mert a Fürdő utca akkor csak sikátor volt, amit ki kellett egyenesíteni és szélesíteni. Ez a munka csak akkor fejeződött be, amikor 1911-ben a Munkácsy Mihály utca 4. szám alatt az izraelita hitközség megépítette kétemeletes bérházát. Végezetül meg kell említsem, hogy belvárosi kutatásaim során, a későbbiekben a Visa-féle teleknek semmiféle nyomát sem találtam. Madas József milyen irányban fekszik a terület, legtöbbször semmit, vagy csak ennyit írnak a helyről: „Gegen den Mecsek." A belső vár alatti terület és a várfal egy részének az eladására 1787-ben került sor.

6 A városfal belvárosi oldalán még a múlt század utolsó harmadában is adtak el telkeket. 1874-ben a déli városfaltól északra, a mai Váradi Antal utca — Dischka Győző utca — Citrom utca által határolt püspöki kert még megmaradt területét adták el négyszögölenként 6 forintért.

7 A Deák utcánál (a mai Jókai Mór utcának az egykori városfaltól északra eső szakasza) csak később törték át a városfalat.

8 A Budai városkapu eladását 1786. február 22-én határozta el a város tanácsa.

9 Seiíerth polgármester, Ranics szószóló és Banics negyedmester ekkor jelentették, hogy a Budai kaput a tőle délre eső 22 öl hosszú városfal-szakasszal, 260 négyszögöl területtel Prizlmayer Ferencnek és Frank Györgynek, mint a legtöbbet ígérőknek 1015 forintért eladták. 1° A vásárlás feltételei szerint a vevők a vételárat 5 év alatt, 5 egyenlő részletben törlesztik le, a ADATOK A PÉCSI VÁROSFALAK, VAROSÁROK ÉS HÁROM VÁROSKAPU TÖRTÉNETÉHEZ