Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez
368 SZABÓ JÚLIA A szél járásához és a lejtő védelméhez igazodva egyik oldalon hosszabban kinyúlnak ezen útmenti cédrusok ágai, másik oldalon pedig csonka ágvégek merednek róluk. Szorosan kapaszkodnak a talajba, a szél csaknem lemezteleníti gyökérzetük felső részét, bizonyára nem egyet tövestől is kitép. Hasonlókról vehette a gőgösöket és hatalmasokat megalázó Úrról szóló hasonlatának természeti előképét a zsoltáríró. (Az Úr szava cédrusokat tördel! 28. (29). zsolt.) A cédrusokkal foglalkozó mezőgazdasági szakemberek szerint ezeknek a szabályos koronát már nem növesztő fáknak tökéletesség szempontjából kevés közük van az ókori kultúrákban oszlopként, tetőgerendaként, hajóárbocként használt legendás hírű cédrusokhoz, amelyek megszerzéséért véres háborúk folytak egykor. 13 Valóban inkább festők ecsetjére valók környezetükkel együtt, mint paloták oszlopául. Csontváryt a cédrusfa feldolgozásának motívuma egyáltalán nem foglalkoztatta, őt az élőfa látványa, jelentés világa ihlette. A zsoltár idézett szövegét ismerhette, de a vihartépte cédrusban nem a superbia, a gőg, önszeretet már Augustinus zsoltár kommentárjaiban is az egyik főbűnnel azonosított képét látja, hanem írásai szerint sokkal inkább egy öntudatosan lázadó angyalét (kardot ránt és fenyegeti a világot!). 14 Ez az ugyancsak már Augustinus által e gondolatkörben a superbia legfőbb képviselőjének tartott Lucifer a XIX. század irodalmában és művészetében valóságos harccal felszabadító, a végzet ellen sikerrel lázadó alak. 15 Csontváry írásaiban nincs szó Luciferről, sem a teremtő elleni lázadásról. Isteni ihlet, isteni gondviselés, isteni rendeltetés — ezek a kifejezések bukkannak fel gyakrabban a lapokon. 16 Konfliktusa, harca a megújhodásra még nem érett, „megromlott világgal" van, gyen13 Makkonnen, Olli: Ancient Forestry. An historical study. Part I. Facts and informations on trees. Helsinki. 1967. Acta Forestalia Fennica. 82. 3—77. o. Véleménye szerint a libanoni cédrus az ókorban magas, egyenes törzsű, keskenyebb koronájú fa volt, melynek legszebb példányait kivágták. 14 Csontváry Kosztka Tivadar: írásos feljegyzés töredékei. Pécs. Janus Pannonius Múz. Adattár. * 147/a. Augustinus egyházatya zsoltár és Genezis kommentárjainak adatai és szöveghelyei. Enarratio in Psalmum XXVIII. Migne-. Pl XXXVI. 4. 1. 213 „Vox domini conterens cedros: vox dömini contritione cordis humilians superbos . . . .", De Genesi ad Litteram. Lib. XI. Cap. XIV. u. о. 437. „causa ruinae angelicae: superbia: invidia — superbia et amor privatus fontes malorum". 15 így szerepel Lucifer Madách Az ember tragédiája című drámájában vagy a Rombolás géniusza Zichy Mihály A rombolás géniuszának diadala című festményén. További példákat s a probléma elemzését lásd Hoímann, W.: Das irdische Paradies. Motive und Ideen des 19. Jahrhunderts. München. 1960. 16 Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 54, 62, 103. ge pillanatai pedig csak akkor, amikor magányát érzi. („Lehet, hogy a sors hosszú életet ád nekem, de lehet, hogy egy vihar letörhet s én nyomtalanul letűntem a föld színéről!") 17 Csontváry írásai között ez a mondat köti leginkább össze cédrushoz fűződő jelentésváltozatokat a magányos cédrust ábrázoló festménnyel. „De érdemes beszélni a libanoni bölcselőkről, a hatméter széles törzsű cédrusokról a hatezer esztendős faóriásokról is!" — írja Energia és művészet. A kultúrember tévedése с írásában CsontváryA^ Az 5—6 méteres törzs-átmérőt emlegeti a német katalógusban az ősi cédrusokkal kapcsolatban a Zarándoklás címénél. 19 Nem lehet kétségünk, hogy cédrusokra vonatkozó feljegyzéseinek nagy része ezekre a fákra vonatkozik, s a Zarándoklás gondolatköréhez fűződik. A széles törzs-átmérő és a cédrusok régiségének, valódiságának összefüggése már Theophrastos leírásában is megtalálható. 20 Theophrastos számára ez azért is fontos volt, mert az ő korában már igen sok fenyőféléhez kapcsolták éppen értéke miatt a cédrus nevet, s el kellett ezektől választani az igazi cédrusokat. A kettős-hármas ágra bomló törzs, amelyet a XIX. században már Csontváry előtt több rajzoló örökített meg a Libanon cédruserdejében, bizonyos fokig azért is volt a régiség jele, mert ez is elfajzás volt. 21 Az ókori, középkori favágók nem vágták ki ezeket az épületfának nem alkalmas fákat, így megmaradhattak famatuzsálemeknek, sőt őrizői lehettek századokig bizonyos helyi kultuszformáknak. A koronájuk azonban — védett helyük miatt — sokkal szabályosabban fejlődött, mint a hegyoldalon álló „magányos" cédrusoké, így tökéletes kúpformáján joggal csodálkozott el XVI. századi orvos utazó, XVI— XVII. századi botanikus, vagy földrajztudós, XVIII— XIX. századi már a helyszíni formákat kereső Biblia illusztrátor vagy keleti témát kereső tájfestő. 22 Ezek a fák az utazók megfigyelései szerint a környék különböző vallású 17 Csontváry levele K. Lippich Elekhez. In: Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 44—45. 18 Gerlóczy, Gy.—Németh L.-. i. m. 54. skk. 19 Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 119. o. (5000 bis 6000 Jahre alte Stämme von 5 bis 6 m Durchmesser). 20 Theophrastus: 5. jegyzetben i. m. 5:8. 21 Makkonnen, O. : 13. jegyzetben i. m. 22 Rauwolt, L. Aigentliche Beschreibung der Rais ... in die Morgenländer. Frankfurt am Main. 1583. XII. fej. 273 skk. (Az 1535—1588 között kimutatható szerző 1556-ban Magyarországon, Hatvanban is megfordult. Libanoni látogatását leírva ezt írja a cédrusokról: „Uund braiten sich der lenge nach zimlich weit aus inn einer so schönen unnd zierlichen gleichhait als weren sie oben beschnitten".) További példákat Id. Beckmann, J.-. Litteratur der älteren Reisebeschreibungen, Nachrichten von ihren Verfassern, von ihren Ausgaben und Uebersetzungen . . . Göttingen. 1807—1809.
