Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Történettudomány - Kováts Valéria: Adalék Pécs középkori vízvezeték rendszeréhez (Pécs, Káptalan utca 4. szám)
PÉCS KÖZÉPKORI VÍZVEZETÉK-RENDSZERÉHEZ 203 áramlott a víz a kútba. A beáramló helyekkel szemben a kút oldalfalának déli részén a kútfenékkel csaknem egyenlő szinten viszont kiáramlott a víz egy kis négyzet alakú nyíláson keresztül. Ez a kis nyílás a fent leírt csatornába juttatta a vizet. Tehát a Káptalan u. 4. számú telek alatt húzódó csatorna szervesen csatlakozott a telek északi végében kiépített kúthoz. Vagyis a kútnak kiképzett íorrásíoglalás, a kiépített csatorna a gyűjtőmedencéuel és az agyag csövekből álló vízvezeték összetartozó víznyerő és vízvezetékrendszer, mely a gravitáció elvén alapulva, a forrás vizét összegyűjtve, tisztán és azonos hőfokon tartva, a forrás vízhozamával egyenlő ütemben a vizet továbbította. Azaz a városfal melletti forrásból a telek északi végénél nyert vizet továbbította a jelenlegi csonka állapot figyelembevételével a telek déli végéig, mintegy 62,80 m hosszúságig, A két telek kútját és a 2. sz. ház pincéjének vizét további vizsgálat alá vetettük. A pincét megtisztítottuk, s a vizet eltávolítottuk. Ennek megtörténte után a Káptalan u. 2. sz. pincéjében a következőket tapasztaltuk: a pincének a vízzel telt szakasza a szokványos XVIII— XIX. sz.-i, téglával boltozott pécsi pincéktől nem tér el. Északi záró végén azonban nem található boltozott téglafal. Itt szürkés-sárga színű, teljesen tiszta, kissé agyagos homokfal határolja a pinceüreget. Az északi záróvég már kissé beomlott. Ezen a pincefenéktől számítva mintegy 70 cm magasságban egy kis nyíláson a pincébe egyenletesen áramlott a víz. Máshol semmi vízszivárgás, vagy vízfolyás nem volt tapasztalható. A pince nyugati, a 4. számú telek alá átnyúló szakaszán a boltozaton a téglák között szivárgott a víz, ott ahol a vízvezetékszerelők aknája beomlott. Itt az omlás következtében a csatorna vizének mesterségesen kialakított kútja elzáródott, s a felgyülemlett víz utat keresve feltehetően a pince nyugati szakaszának boltozatát átáztatta, s végül befolyt a pincébe. A megfigyelés szerint tehát először a feltételezett karsztvíz árasztotta el a 2. számú épület északi pinceszakaszát, ezt követően a víz behatolásának helyét és okát kereső szerelők feltehetően a forrástól teljesen független, a 4. számú telken lévő csatorna vizét juttatták akaratlanul az akna, illetve a csaterna beomlása miatt a 2. számú épület nyugati pinceszakaszába. Vagyis elsődleges a karsztforrás vize, s feltehetően ettől független, s végső soron az előbbi kutatásának következménye a véletlen leszakadás következtében a nyugati pincét elárasztó csatornavíz. A további rendszeres vizsgálatok miatt szükséges még egy forrásról, mint szóbajöhetőről, az ún. Kaposvári forrásról szólni. Ez a forrás a Hunyadi út és a Kaposvári utca elágazásánál, a Hunyadi u. 27. sz.-tól délre eső kis park alatt, a Kaposvári u. 3. sz.-mal szemben fakad. (9. kép.) A forrásfoglalást a legújabb időben építették, de a nagyméretű 9. ábra: Pécs belvárosának vízvezetékhálózata. Gosztonyi (1941) 39. IV. tábla után. Magyarázat: 1. elpusztult középkori templom, 2. elpusztult török templom, 3. elpusztult török fürdő, 4. részben fennálló középkori templom, 5. részben fennálló török templom. 6. forrás, 7. vízvezetékrendszer a Városi Múzeum rajza szerint, 8. bizonytalan vízvezetékrendszer, 9. részben fennálló városfal nyomvonala az északi városkapuval (Vaskapu) és bástyákkal, 10. a város útvonala J. Haüy térképe és az 1723-as telekkönyv összeírása alapján. SZ. Székesegyház, S. Széchenyi tér, BV. belváros, KA. Kaposvári forrás, PA Papnevelde forrás. csatorna boltozatos téglafala, melyben a forrásvíz egészen a Hunyadi u. 19. sz.-ig folyik, az elmúlt századokból való. A sok különböző javítás, különböző falazat ellenére építésének ideje pontosan nem határozható meg. Mai formájában XVIII— XIX. sz.-inak látszik. A 19. számnál a csatornát egy fal zárja el egyenes irányban, s a víz innét vascsöveken a Hunyadi út és az Aradi vértanúk útja kereszteződésénél lévő közkútig folyik. A lefalazás a csatorna falával nincsen kötésben építve, s ez azt tanúsítja, hogy a csatorna tovább húzódott egykor, s csak a legújabb időkben zárták itt el. Gosztonyi Gyula pécsi kutatásainak alapján 7 úgy véli, hogy az Aradi vértanúk útjánál lévő mai 7 Gosztonyi (1941) 33—34.
