Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Kováts Valéria: Adalék Pécs középkori vízvezeték rendszeréhez (Pécs, Káptalan utca 4. szám)

PÉCS KÖZÉPKORI VÍZVEZETÉK-RENDSZERÉHEZ 203 áramlott a víz a kútba. A beáramló helyekkel szemben a kút oldalfalának déli részén a kútfenék­kel csaknem egyenlő szinten viszont kiáramlott a víz egy kis négyzet alakú nyíláson keresztül. Ez a kis nyílás a fent leírt csatornába juttatta a vizet. Tehát a Káptalan u. 4. számú telek alatt húzódó csatorna szervesen csatlakozott a telek északi vé­gében kiépített kúthoz. Vagyis a kútnak kiképzett íorrásíoglalás, a kiépített csatorna a gyűjtőmeden­céuel és az agyag csövekből álló vízvezeték össze­tartozó víznyerő és vízvezetékrendszer, mely a gra­vitáció elvén alapulva, a forrás vizét összegyűjtve, tisztán és azonos hőfokon tartva, a forrás vízhoza­mával egyenlő ütemben a vizet továbbította. Azaz a városfal melletti forrásból a telek északi végé­nél nyert vizet továbbította a jelenlegi csonka álla­pot figyelembevételével a telek déli végéig, mint­egy 62,80 m hosszúságig, A két telek kútját és a 2. sz. ház pincéjének vizét további vizsgálat alá vetettük. A pincét meg­tisztítottuk, s a vizet eltávolítottuk. Ennek megtörténte után a Káptalan u. 2. sz. pin­céjében a következőket tapasztaltuk: a pincének a vízzel telt szakasza a szokványos XVIII— XIX. sz.-i, téglával boltozott pécsi pincéktől nem tér el. Északi záró végén azonban nem található bolto­zott téglafal. Itt szürkés-sárga színű, teljesen tiszta, kissé agyagos homokfal határolja a pinceüreget. Az északi záróvég már kissé beomlott. Ezen a pince­fenéktől számítva mintegy 70 cm magasságban egy kis nyíláson a pincébe egyenletesen áramlott a víz. Máshol semmi vízszivárgás, vagy vízfolyás nem volt tapasztalható. A pince nyugati, a 4. számú telek alá átnyúló szakaszán a boltozaton a téglák között szivárgott a víz, ott ahol a vízvezetékszerelők aknája beom­lott. Itt az omlás következtében a csatorna vizének mesterségesen kialakított kútja elzáródott, s a fel­gyülemlett víz utat keresve feltehetően a pince nyu­gati szakaszának boltozatát átáztatta, s végül be­folyt a pincébe. A megfigyelés szerint tehát elő­ször a feltételezett karsztvíz árasztotta el a 2. szá­mú épület északi pinceszakaszát, ezt követően a víz behatolásának helyét és okát kereső szerelők fel­tehetően a forrástól teljesen független, a 4. számú telken lévő csatorna vizét juttatták akaratlanul az akna, illetve a csaterna beomlása miatt a 2. számú épület nyugati pinceszakaszába. Vagyis elsődleges a karsztforrás vize, s feltehetően ettől független, s végső soron az előbbi kutatásának következmé­nye a véletlen leszakadás következtében a nyu­gati pincét elárasztó csatornavíz. A további rendszeres vizsgálatok miatt szükséges még egy forrásról, mint szóbajöhetőről, az ún. Ka­posvári forrásról szólni. Ez a forrás a Hunyadi út és a Kaposvári utca elágazásánál, a Hunyadi u. 27. sz.-tól délre eső kis park alatt, a Kaposvári u. 3. sz.-mal szemben fakad. (9. kép.) A forrásfogla­lást a legújabb időben építették, de a nagyméretű 9. ábra: Pécs belvárosának vízvezetékhálózata. Gosz­tonyi (1941) 39. IV. tábla után. Magyarázat: 1. elpusz­tult középkori templom, 2. elpusztult török templom, 3. elpusztult török fürdő, 4. részben fennálló közép­kori templom, 5. részben fennálló török templom. 6. forrás, 7. vízvezetékrendszer a Városi Múzeum rajza szerint, 8. bizonytalan vízvezetékrendszer, 9. részben fennálló városfal nyomvonala az északi városkapuval (Vaskapu) és bástyákkal, 10. a város útvonala J. Haüy térképe és az 1723-as telekkönyv összeírása alapján. SZ. Székesegyház, S. Széchenyi tér, BV. belváros, KA. Kaposvári forrás, PA Papnevelde forrás. csatorna boltozatos téglafala, melyben a forrásvíz egészen a Hunyadi u. 19. sz.-ig folyik, az elmúlt századokból való. A sok különböző javítás, külön­böző falazat ellenére építésének ideje pontosan nem határozható meg. Mai formájában XVIII— XIX. sz.-inak látszik. A 19. számnál a csatornát egy fal zárja el egyenes irányban, s a víz innét vascsöveken a Hunyadi út és az Aradi vértanúk útja kereszteződésénél lévő közkútig folyik. A lefalazás a csatorna falával nincsen kötésben épít­ve, s ez azt tanúsítja, hogy a csatorna tovább hú­zódott egykor, s csak a legújabb időkben zárták itt el. Gosztonyi Gyula pécsi kutatásainak alapján 7 úgy véli, hogy az Aradi vértanúk útjánál lévő mai 7 Gosztonyi (1941) 33—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom