Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)
80 SZAKÁLY FERENC gárság lelki gondozását a XVI. század elején is korszerű műveltséggel rendelkező szerzetesek végezték. A németek beáramlása — főként az osztrák tartományokból — az egész XV. század folyamán szakadatlanul tartott. A pécsi németek rokoni kapcsolatban álltak a bécsi és a budai német családokkal, egyesek Pécsre költözésük után is megtartották bécsi polgárjogukat. 50 A pécsi német polgárság ezen a szálon kapcsolódott a rokoni viszonylatoknak abba a rendszerébe, amely a birodalmi és ausztriai német városoktól és Csehországtól, Morvaországtól kezdve Erdélyig az egész Közép-Európát behálózta, s amely nagyban meghatározta az egész régió kereskedelmének szerkezetét is r 'l Pécs külkapcsolatait — illetve visszafelé: a város színvonalát — jellemzi a városból a külföldi egyetemekre beiratkozottak száma is. Az 1440 és 1514 közt eltelt kerek háromnegyed században öszszesen 64 pécsi hallgató iratkozott be a bécsi és a krakkói egyetemekre. Ezzel Pécs az összes magyarországi és erdélyi város közt a 13. helyet foglalja el. Előtte — az egyetlen Nagyvárad kivételével (11.) — csupa sz. királyi illetve erdélyi szász város helyezkedik el. De Pécs ezek közül is jónéhányat maga mögé utasított (Székesfehérvár, Nagyszombat, Lőcse, Eperjes stb.) 52 Közép-Európa harmadik legjelentősebb egyetemét, a prágait ugyan ebben az időszakban már nemigen látogatták magyarországi hallgatók, a korábbi időszakból ismert csekély számú magyar hallgatója közt azonban feltűnően sok volt a pécsi (1385 és 1399 közt ötük nevét ismerjük) 53 . Eljutottak pécsiek a párizsi egyetemre is 5 '*. Egy-egy terület gazdasági színvonalát jellemezheti az onnan az ország székhelyére, egyben legdinamikusabban fejlődő testvérvárosába, Budára és Pestre elvándoroltak száma is. Kubinyi András kutatásaiból tudjuk, hogy Buda és Pest magyar lakosságának utánpótlása jelentős részben a Dél-Dunántúlról, azon belül is nem kis mértékben éppen Pécsről származott; a Mátyás- és Jagelló-korban Budára a legtöbben Vácról, Pozsonyból, Kassáról, Pécsről és Pestről költöztek be (ebben a sorrendben) 55 . 50 Kubinyi A. (1974) 557—558. 1. vö. az 558. 1. 161. jegyzetével!; A. Deckert: Die Oberdeutsche Provinz der Karmeliten nach den Akten Ihrer Kapitel von 1421—1529. I. Rom, 1961. passim, illetve 124. 1. 79. jegyz. és 228. 1. nr. 1039. 51 Kubinyi A. (1967) 227—291. 1. és Uô.: A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig. LK 42(1973) 52 Kubinyi A. (1971) 74. 1. 53 Székely Gy. (1956) 360. 1. 54 Franki V.: Adalékok a XV. és XVI. századi iskolázáshoz. Századok 9(1875) 673. 1. (1528) 55 Kubinyi A. (1973) 137. 1. és E/ő..- Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén. Évk: Smm 3(1972) 34., 37., 41. A fentiek alappán alighanem teljes mértékben igazat adhatunk azoknak, akik — I&tvánííyvál szólva — úgy tartották, hogy Pécs „Magyarország első városainak egyike" 56 . Annál is inkább, mert Kubinyi András — az egyetemre beiratkozottak statisztikájára épülő — térbeli hierarchikus városvizsgálata bebizonyította, hogy Pécs a Dél-Dunántúl gazdasági központja, s mint ilyen egyik sarkpontja annak a hatszögletes városhálózatnak, amely Budát — mint az ország gazdasági központját — körülveszi (további pontjai: Szeged, Várad, Kassa, a bányavárosok, Sopron—Pozsony). Pécset — akárcsak az ország többi hasonló gazdasági sarokpontját — hármas piacgyűrű öleli körül, ezen belül szerveződnek kereskedelmi kapcsolatai is. A legbelsőbb, mintegy 17—18 kilométeres sugara körzetét — ez egyszersmind a város közvetlen vonzáskörzete — Siklós és Kálmáncsehi, már önálló kisebb körzettel rendelkező, mezővárosok határolták. A következő, mintegy 70 kilométeres sugarú körzet — ez gyakorlatilag az egész dél-dunántúli régióval azonos — keleten a Dunáig terjed, itt helyezkedik el a körzet legjelentősebb alközpontja. Tolna mezőváros is. A 15©—170 kilométeres sugarú harmadik körzetben már az egyes régiókat összekötő távolsági kereskedelem zajlott, vonala mentén helyezkedik el Szeged, Buda és Pest és — megközelítőleg azonos távolságban — Sopron 57 . A Dél-Dunántúl a XV. század elejétől fogva az ország azon területei közé tartozott, amelyet viszonylag gyakran elértek a Szerbia, majd Bosznia váraiból induló török portyák. Neuna-i Miklós fia Jakab már 1400-ban azért kért dispensatiót a pápától, mert korábban, még pécsi tanuló korában, harcolni volt kénytelen a környékbeli falvakat és templomokat prédáló, nyájakat és embereket rabló törökök ellen, s mindeközben néhány törököt és rácot megölni kényszerült 58 . A minoriták 1421-es közgyűlése is azért határozta el generális inkvizítor kiküldését, mert a törökök Zala, Somogy és Baranya megyéket dúlják, ami — jellemző vélekedésük szerint — nem lehet más, mint isten büntetése a környékbeli eretnekek megtűrése miatt 59 . A környékbeli nemesség a későbbiekben is gyakorta volt kénytelen felkelni, hogy lakóhelyét a ^török portyázókkal szemben megvédelmezze 60 . A török veszély fokozódását jelzi, hogy II. Ulászló 56 Istvántí y M. 180. 1.; Csak Í általánosságban utalhatunk Petrouich Edének tanulmányunk elkészülte után (1975. november 1.) megjelent értékes tanulmányára, amely fenti megállapításainkat — sok helyütt azonos forráshelyek alapján — mindenben csak megerősíti: Janus Pannonius Pécsett (tanulmányok). Szerk. : Kardos T. és V. Kovács S. Bpest, 1975. (Memoria saeculorum Hungáriáé, szerk.: V. Kovács S. 2.) 57 Kubinyi A. (1971) 65—66. 1. 58 Németh B. (1898) 298. 1. 59 I. m. 324. 1. 60 I. m. 327. 1. (1439)
