Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Fetter, Antal: Pécs 1722-ben

PÉCS 1722-BEN 127 Caposvarer-Gasse — Hunterer-Gässl = Schmidt Gasse = Obere Franciskaner-Gasse = Untere Franciskaner-Gasse = Franciskaner-Kloster Gasse — Hofgarten Gasse — Provisorat Gasse = Seilerstadt-Weeg = Innere Schlosser Gasse — Sikloscher-Gasse — Budai Városrész (Ofner Vorstadt): a Hunyadi János út alsó szakasza az Aradi vértanúk útjáig, illetve az északi kapuig Megye-köz a Jókai tér bekötő része a Bem utcáig Mátyás király utca Zrínyi utca Várady Antal utca Dischka Győző utca Jókai Mór utca Citrom utca Teréz utca Bem utca Az utcák nyomvonali éppen úgy, mint a belvárosban, csekély eltéréssel a maihoz hasonlóak. A mai Kossuth Lajos utcától délre fekvő területen a településnek semmi nyoma, pedig e résznek ilyen célra való felhasználása egyszerű és gazdaságos lett volna. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezen a részen nincs beépítés, de az összeírás nem jelez sem épületeket, sem telektulajdonosokat. Ennek csak egy oka lehet: a visszafoglaláskor és az 1704-es ,,rácdúlás"-kor bekövetkezett pusztítás. (Egy korábbi feljegyzés említést tesz a bentlakóknak a falon kívüli területeiről és kertjeiről.) A fentiek ellenére feltételezem, hogy ezen a jó adottságokkal rendelkező területen legalábbis malmok és tímárműhelyek sorai állottak. Az itt letelepültek főleg „rácok" (bosnyákok), akik leginkább földműveléssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A patak mentén molnárok és tímárok foglaltak helyet — ez az utcanevekből is kitűnik: Rothgerber gasse, Räzen gasse. A terület északkeleti és nyugati oldalán jelentős szőlő- és gyümölcstermelés folyt, amiről korábban is tájékoztatott már Evlia Cselebi. A jelenlegi Tettye térségében üzemelt malmokra eddig még nem sikerült pontos adatokat találni a jelzett időszakból. A térképvázlaton feltüntetett tettyei malmok az 1722-es telekösszeírásban nem szerepelnek, mégis jogosnak tartottam felvételüket, ugyanis az 1695-ös összeírás a tetytyei részen öt malomról tesz említést, ebből kettő egyházi kezelésben üzemelt, a másik három nem dolgozott — ezek az épületek Jerke István, Somogyi György és Kiss (csúf nevén : Isule Misz) nevű polgárok tulajdonában voltak. (Az 55. számú telken lévő malom-épület még napjainkban is áll, lakás céljaira szolgál!) Hogy térképem lehetőleg teljes legyen, s mivel a fentieken kívül az irodalom is említi e malmokat, az 1865-ös kataszteri térkép alapján rajzoltam be ezeket, feltételezve, hogy 1722-ben is így állhattak — az eddigi vizsgálatok tapasztalatai szerint a telkek nagyságát is valószínűleg elfogadhatónak vehetjük. A Budai külváros malomszeg-területén és a patak mentén épült malmok száma az Ágoston tértől a Tettyeig az 1 . . .-os telekkönyvi összeírás szerint 11 volt, ezekből 8 volt egyházi, és 3 magántulajdonban. A 10. számú telken Szombori Ferencné, a 15. sz. telken Csani Istvánné, a 16-oson özv. Pávics Mihályné malma állt. Az Ágoston-templomtól délre, a Budai kapu szomszédságában a serfőző épülete állott. A budai városrész lakosságának nemzetiségi megoszlása a nevekből ítélve az alábbi volt: 32% magyar, 60% szláv, 6% német és 2% egyéb nemzetiségű. Allerheyligen-Gasse Mühl-Gasse Weeg nach Kalvarien-Berg Weeg nach Weinberg Katzensteig Mühlweeg Weeg nach Maria-Schneekirche Weinberg-Gasse Bettler-Gasse Rothgerber-Gasse Razen-Gasse Ofner-Strasse Ofenloch A budai külváros utcái 1722-ben és ma: = a Sörház utca és a Tettye utca alsó szakasza = a Tettye utca felső szakasza = Vak Bottyán utca (Megszűnt) = a Sörház utca felső szakasza a Mindenszentek templomáig = Majthényi utca — Felső Haviboldogasszony utca (napjainkig csak ez az utca őrizte meg nevét !) = Ady Endre utca = Ágota utca = Alsó Haviboldogasszony utca = az Alsó Haviboldogasszony utca déli szakasza = Kossuth Lajos utca = Könyök utca a Márton utcától