Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben

A „SZÉPASSZONY" 233 asszonyok nyargalták. Má aztán hogy igaz vót-e, nem-e, ki tudja. [Luzsok, özv. Kun Istvánné, szül. 1904. — MI. F 366.2.] 12. Beteg volt a ló. Nem is tudom má, kinél volt, de itt lakott az utcánkban. Elmentek Herendre a fiveshez. Az azt állapította meg, hogy tündérek nyargalták meg. [Kémes, ör Kovács Jánosné, 80 éves, sz. 1895., MI. F. 366.2.] 13. Az úgy vót, hogy már a dédnagyapámmal történt meg, — de ez olyan már megint, mint egy mese — hogy jöttek haza valahonnét, egy kocsi káposztát hoztak, és Vajszló és Hídvég között valamilyen lapályos hely van, és a tűz körül ott táncoltak a lányok. És a másik, — mer ketten ültek a kocsin — és szól a másiknak a nagyapám, — hát azt név szerint nem tudom, ki vót az — hogy nézz oda ott táncónak a kurvák. És erre odaszaladtak és földűtötték a kocsit, és a káposzta szanaszét gurult, hogy egyetlenegy káposztát nem hoztak haza. [Csányoszró, Kovács Nándorné, szül. 1939. — Ml] 14. Hát szintén rokonyunk vót, vót egy fiatal embör, hát aztán így öten-hatan elmöntek bálba Csepelbe, Drávacsehibű Drávacsepelybe. És hát ottan ugye táncótak, dalótak, mulattak, mindenféle. Hát má úgy jó éjfél után jöttek haza innen a szomszéd falubú. Hát aztán ez az illető elmaradt a többi gyeröktű, aszongya, hogy vizelni vagy nem torn, szükségre elmaradt, aztán elmaradt a többi gyereköktű. De azt mondták a többi gyerökök, hogy ük kajabáltak neki, hogy gyüjjön, de nem gyüjött. Hát Drávacsehi meg Drávapalkonya között vót egy olyan kis híd. Olyan kis árok vót, rajta, asztán vót neki pallója meg vót neki két karja. Hát azt mondja, hogy amit ü odaért, hát egyik karján is ült egy meztelen csöcsös leány, meg a másikon is. Hát ennek is vót, egyik lánnak is vót, előtte egy kis ládika, az teli vót aranygyűrűkkel, órákkal, mindönfélével, de másikná is. Hát megfogta ez a két lány, telihúzgálták a zujját aranygyűrűvel, telihúzgálták aranygyűrűvel. De nem eresztötték az atyaúristennek se. Hát addig birkózott ottan erőködött vélik, mindönféle, hogy nem és nem. Hát aszongya, hogy eccör kukorékótak a kakasok, ott az ő falujikba. De má utóbb azt mondta, hogy vigyetök valahová vagy engedjetök el, aszongya, az anyátok errearra ... — elkáromkodta magát, akkor a kakasok kukorékótak, hát asztán a két lány eltűnt, meg az aranyékszerök is, mindönféle eltűnt vélik együtt. Hát aszongya a sógorasszonya, amikor az hazaért, az olyan vót, hogy az tiszta víz vót. Az úgy kifáradt ott a nagy erőködésbe, cipálásba, amint ottan birkózott ezökkel a lányokkal. De gyűrű aztán nem vót ám egy se. Nem. Gyűrű nem vót. [Kovácshida, Mezei Dávid, sz. 1897. — Mf.] 15. „Valakinek ferde lett a szája, Belelépett a szépasszonyok tálába, Ha a közepére lépett volna, Akkor meghalt volna." [Cun, Cuni József, sz. 1886.] 16. A szépasszony is olyan boszorkány vagy micsoda volt. [Drávapalkonya, Dömös Jánosné, szül. 1883.] 17. A szépasszonyok is boszorkányfélék voltak, olyan tündérek. [Vejti, Púnak Jánosné, szül. 1888.] 18. Hogy kik azok a szépasszonyok azt nem árulák el a javasok, egyik a másikat nem árulja el, a szépasszonyok is javasok, rontani is javítani is tudnak. [Drávafok, Nagy Jánosné, sz. 1888.] 19. A szépasszonyok a forgószélben járnak, ezért nem szabad a forgószelet szidni. [Sámod, özv. Györkő Jánosné, sz. 1885.] 20. „Szépasszonyok, szép úton járjatok, engöm ne bántsatok!" — Akkor mondtuk, ha olyan helyen voltunk délben, ahol a szépasszonyok szoktak járni vagy lenni, és akkor, ha forgószél jött. — De a forgószélben nemcsak a szépasszonyok jártak, hanem mindenféle rontószellemek. [Sámod, özv. Györkő Jánosné, sz. 1885.] 21. (Hallotta azt a szólást, hogy valaki belelépett a szépasszonyok tálába?) Ügy hallani hallottam, de hát aztán, hogy mi történt vele, azt nem tudom, mer azt szokták mondani, mikor belelép a szépasszonyok tálába, akkor valamelik testrésze megbénul. (Hol volt ez a szépasszonyok tála?) Ki tudja áztat. Hát az ahogyan ment az úton, mer másképp, máshol nem, itt benn a szobában nem, hanem ha ment az úton, azé izéte, hogy azért nyomorodott meg, mer belelépett a szépasszonyok tálába. (Hányan voltak a szépasszonyok?) A fene tudja. Hát ugye most is vannak, most is megy a levegőben a forgószél, ez a levegő adja, a légáramlás. Az úgy megy, hogy fölkapi a kévét