Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez
112 GERŐ GYŐZŐ hányat kiragadva — mivel e helyen korántsem törekedhetünk teljességre — szeretnénk az egykori két török tartomány — a magyarországi és a boszniai—hercegovinai, de tágabb értelemben véve a mai jugoszláviai terület — között fennálló sokrétű, elsősorban személyi kapcsolatokat illusztrálni. Elsőként talán azt a Kászim pasát említenénk, akinek személye azonos a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámijának alapítójával. Kászim pasa 1526tól eszéki, 39 majd Mohács 1541. évi eleste után mohácsi szandzsákbej volt.' 50 Amikor Pécset a törökök 1543-ban elfoglalják — ettől kezdve 1548-ig, amikor első ízben nevezik ki budai pasává — pécsi szandzsákbej. 41 Evlia Cselebi Kászim, illetve Gázi Kászim pasát két ízben is a Pecsevili — azaz pécsi — melléknévvel illeti, utalva ezzel annak a várossal való kapcsolatára. A pécsi szandzsákbej tisztét követően 1551-ig viseli a budai pasa rangját, majd másodszor 1557—58 között képviseli a birodalom urát. 1558. november 4— 13-ig — alig néhány napig — boszniai pasa. 42 Közben azonban 1551—52-ben székesfehérvári — usztuni—belgrádi — pasa is, majd pedig 1552-től 1557-ig a temesvári pasalik élén áll. Boszniai pasasága után valószínűleg ismét temesvári pasa lesz, s ott is hal meg a hidzsre 971-ik évében (1563—1564). Halála után holttestét Eszékre vitték és ott temették el, az általa építtetett türbében. 43 A Kászim pasa által alapított, és ugyancsak az ő nevét viselő dzsámi Eszéken annak felirata szerint 1558-ban épült. Pécsi alapítványai között a már említett dzsámin kívül még egy fürdő és egy csorgókút is szerepel. 44 A Kászim pasa nevét viselő pécsi dzsámi alapításával, illetve építésével kapcsolatos korábbi állítások, miszerint azt — amint Aigl mondja — talált kincsből építették, 45 avagy az a Rüszten pécsi kádinak az 1579. évi középítkezésre gyűjtött pénzéből épült volna, 46 egyike sem helytálló. Ez utóbbi pedig különösen azért nem, mert ekkor Kászim pasa már régóta nem élt. De itt van ugyancsak a másik pécsi dzsámi — Ferhát pasa dzsámija —, amelynek alapítója 1584-től kisebb megszakítással 1588-ig boszniai, majd ezt követően 1590-ig — Budán történt megöletéséig — budai pasa volt. 47 A pécsi vakufja 39 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 180. old. 40 Uo.: 194. old. 41 Gévay A.: i. m. 6. old. 42 Uo.: 6. old. 43 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 184. old. 44 Uo.: 201. old. 45 Aigl P.: História brevis venerabilis Capituli Cathedralis Ecclesiae Quinque-Ecclesiensis. QuinqueEcclesiis. 1838. 178. old. 46 Szabó Pál Z.: A török Pécs, 1958. 2-ik átdolg. kiadás. 23. old. 47 Gévay A.: i. m. 14. old. mellett — melyhez egy maradványaiban ma is meglévő dzsámin kívül — egy fürdő, egy tekke is tartozott 48 — az ő alapítása volt ugyancsak a Banjalukán 1579-ben épült Ferhát pasa dzsámi is. 49 A nagyhírű Szokollu család sarja volt, s így rokona, Szokollu Mehmet nagyvezírnek és Musztafa budai pasának. A szarajevói Ali pasa dzsámit az a Chádim Ali építtette, 50 aki két ízben volt boszniai és budai pasa. 51 A prizreni Szinán pasa dzsáminak, — amely ugyancsak a XVI. század második felének elején épült — és az 1582-ben épült csajnicai Szinán pasa dzsáminak 52 az alapítója az a Szufi Szinán budai pasa volt, aki ezt a rangot két ízben — 1590—92 és egy rövid ideig 1595-ben is viselte, 53 s aki egyben Szokollu Mehmetnek a veje is volt. 54 Az eddigiek során már több ízben is említett focsai Aladzsa dzsáminak — amely A. Bejtic véleménye szerint 1550-ben (H. 957) épült 55 — az alapítója Haszán budai defterdár volt, aki itt is halt meg. Holttestét Focsában álló türbéjébe temették. Evlia Cselebi e dzsámi építőjeként egy Ramadan aga nevű építőmestert nevez meg, aki — mint mondja — Khodzsa Mimár Szinánnak volt a helyettese. 56 A siklósi Malkocs bej dzsáminak feltételezhetően az a Malkocs bej volt az alapítója, aki 1565ben bekövetkezett haláláig 57 klisszai szandzsákbej volt. Halálának időpontja dzsámink építésének egyben közelebbi idejét is meghatározza. A livnói ún. „Begluk" dzsámit 1567/68-ban az a Lala Mohammed pasa építtette, 58 aki bosnyák származású és két ízben budai pasa is volt. 59 Az 1557/58-ban épült mosztári Karadjózbég dzsáminak pedig az alapítója az a Hadzsi Mehmet volt, 60 aki előzőleg boszniai, majd egy rövid ideig budai pasa is. 61 Miként a fenti példákból is látható, igen szoros 48 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 201. old. 49 M. Mujezinovic: Turski natpisi XVI. vijeka iz nekolikonjesta BiH. — Prilozi. III—IV. 1952.—53. Szarajevó 1953. 476—477. old. 50 I. Zdravkovic: i. m. 121. old. 51 Gévay A.: i. m. 7. old. 52 A. Bejtic: Spomenici osmanlijske arhitekture u Bosni i Hercegovim. — Prilozi. III—IV. 1952—53. 246. old. 53 Gévay A.: i. m. 15. oldal. 54 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 412. old. 55 M. Mujezinovic: i. m. 462—463. old. 56 Karácson L: i. m. Bp. 1904. 415—416. old. 57 H. Sabanovic: Natpisi na nadgrobnim spomenicima Malkocbega i njegovog sina Dzafer-bega. Prilozi. II. 1951. Szarajevó, 1952. 256. old. 58 H. Redzic: Restauratorsko-konzervatorski radovi na „Glavici" dzamiji u Livno. Nase Starine. X. Szarajevó, 1965. 99. old. 59 Gévay A.: i. m. 20—21. old. 60 I. Zdravkovic: i. m. 134. old. valamint Karácson i. m. Bp. 1904. 463. old. 61 Gévay A.: i. m. 8. old.
