Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK Ш 23. A siklósi Malkocs bej dzsámi a XIX. század derekán. (Rohbock rajza nyomán Heisinger által készített acélmetszet) alá vesszük az alapítóknak a személyét, valamint a két tartomány — a magyarországi és a boszniai vilajet — között fennállott személyi, hivatali és nem utolsósorban azokat a rokoni kapcsolatokat, amelyek az itt működő vezető személyiségek között a XVI. század folyamán kialakultak. Közbevetőleg itt szeretnénk megjegyezni azt is, hogy a nálunk legáltalánosabb négyzet alaprajzú dzsámitípus az említett jugoszláviai területen már a XV. század folyamán megjelenik, s ott annak olyan képviselőivel találkozunk, mint az 1461-ben épült pristinai Fátih dzsámi,

37 vagy az 1492-ben épített szkopjei Kocsa Musztafa pasa dzsámija.

38 A XVI. század folyamán ugyancsak általánosan elterjedt alaprajzi forma lesz ezen a területen is. A következőkben a számos példából csupán né37 I. Zdravkovic: i. m. 58—61. oldal, alaprajza a 60. oldalon. 38 Uo.: 87—89. oldal, alaprajza a 89. oldalon. 24. Malkocs bej dzsámijának rekonstrukciós rajza. (Metzing Ferenc rajza)