Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK 109 20. Jakováli Haszán pasa dzsámija a mináréval. 21. Oszlopfő a pécsi Ferhát pasa dzsámi elpusztult előcsarnokából. metszet ábrázolásán látható. (23. kép.) Ezen ábrázolás és a kutatások alapján rekonstruáltuk a dzsámi törökkori képét. (24. kép.) Ez a megoldás nem ritka a balkáni és a törökországi dzsámiknál sem, amint azt a prizreni Szinán pasa,

30 a már többször is említett pocsitelji Sisman Ibrahim és a mosztári Karadjózbég, valamint a csajnicai, ugyancsak Szinán dzsáminál is láthatjuk. A XVI. század második fele — vagyis az az időszak, amelyben az eddigiek során ismertetett dzsámik épültek — a török építészetnek az ún. „klasszikus" korszaka volt. Ennek a korszaknak volt vezéralakja és kimagasló tehetségű mestere Khodzsa Mimár Szinán, aki az általa alapított iskolának 1588-ban bekövetkezett haláláig

31 vezetője volt. Tanítványai, — miként maga a mester is — nemcsak a birodalom székvárosában, Isztambulban dolgoztak, hanem alkotásaik megtalálhatók attól távolabbi területeken, így Bosznia— Hercegovina és más balkáni helyeken éppúgy, mint a kisázsiai vilajetekben. Szinánnak csupán egyetlen nagyobb alkotása — a budai Maktul Musztafa pasa dzsámi — ismeretes a magyarországi török tartományban.

32 Evlia Cselebi azonban említi, hogy Szinán működött közre az egyik esztergomi templomból — minden valószínűség szerint a várban állott székesegyházból — átalakított dzsámi belső berendezésének az elkészítésében.

33 Több alkotását ismerjük azonban Bosznia —Hercegovina területéről.

34 Megbízójaként gyakran szerepel a boszniai származású Szokollu — vagy Szokolovics — család több tagja, köztük Szokollu Mehmet nagyvezír,

35 akinek közeli és kiterjedt rokonságában több budai és pécsi pasát is találunk.

36 A következőkben tehát úgy véljük — épp a már korábban jelzett meggondolások alapján —, nem lesz érdektelen, ha túlmenően az alaprajzi, stíluskritikai összehasonlításon, amelyet eddig a tárgyalt emlékanyag és a hasonló típusú balkáni dzsámik esetében tettünk, részletesebb vizsgálat 30 I. Zdravkovic: i. m. 64. oldal, 60. kép. 31 С. E. Arseven: L'art turc. Isztambul, 1939. 160. old. 32 I/o.: 293. oldal. 33 Karácson I.: i. m. Bp. 1904. 273—274. old. 34 C. E. Arseven: L'art turc. Istanbul, 1939. 292—95. old. ö építette Szufi Mehmet pasa hercegovinai dzsámiját, Mehmet pasa imaretjét Boszniában, valamint Szokollu Mehmet pasa hídját és szeráját Boszniában. 35 Uo.: 292—295. old. — Szokollu Mehmet alapítványai közül ugyancsak Szinán volt az építőmestere egy-egy dzsáminak Hafszában és Lüleburgaszban, egy-egy imaretnek ugyancsak Hafszában és Burgaszban, továbbá egy hídnak Boszniában, egy karavánszerájnak Lüleburgaszban, két szerájnak Isztanbulban és türbéjének Ejubban. 36 Unokaöccse, Szokollu Musztafa 1566—78 között budai pasa volt. Gévay A.: A budai pasák. Bécs, 1841. 11. old.