Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Néprajztudomány - Kresz, Mária: Egy mohácsi fazekasműhely termelése (1904–1912)

EGY FAZEKASMÜHELY TERMELÉSE (1904-1912) 267 237495 edényt készítettek. Évi 25 000 edényt véve alapul, 40 év alatt a fazekasműhelyből 1 millió edény került ki, ennyi ideig állt fent Scheidler Alajos műhelye 1896-tól 1937-ig. Felesége, akit 1894-ben (17 éves korában) vett el, már leánykorában mívelte a mesterséget és férje halála után is folytatta az ipart, kb. 1893-tól egészen 1943-ig, összesen 50 évig. A tálasedény mind mázas, nem egyszer, hanem kétszer kell égetni, a festés, cifrális, mázolás asszonyi munka, nem szólva az örökös gondot jelentő szárításról, - elgondolhatjuk, mennyi dolga volt adatközlőnknek, (Vica néninek), több mint egy millió edény ment keresztül kezén az évek során. A balkáni országokba, meg a törököknek készült temérdek tálat, tányért nem úgy díszítették, mint a helybelieknek szánt edényt. Vica néni jól el tudja mondani, hogy melyik vidék népe milyen díszítést, milyen színt kedvelt, ö maga különösen a gurgulyával „cifrázott" virág- és madármintás edényekhez értett, de a balkáni piacra nem ezek kellettek. ,,A töröknek csak macskanyomás, sárga, kék és zöld, van amelyiknek csak a széle körül zöld macskakar molás". A házban lévő két régi tál ilyen díszű: a ,,macskanyomás" pöttyökből alkotott kerek minta, cgyszínben vagy váltakozó színű csoportokban.

11 Ezeknek az elvont mintáknak különböző változatai készültek ezerszámra, a díszítés mindig színes, mázú és kissé lágyan folyt el. Ezt kedvelték a sokacok közül az idősebbek. „Voltak öreg sokac asszonyok, azok a tiszta sárga vagy zöldet szerették jobban." A Scheidleréknél látott macskanyomos tálak megismerése után került a Néprajzi Múzeumba a Schubert Ernő-féle műgyüjteményből egy különösen szép ilyen díszű tál, amelyet ezek alapján mohácsinak határoztunk meg.

12 Olyan, használói által is „macskanyomos tál"-tidk. nevezett darab is került múzeumunkba, amelyen fröcskölés van a minta alatt, ráadásul a mohácsi edényeket kedvelő szeremlei ma11 NépraJ2i Múzeum gyűjteménye, ltsz. 68.45.20 és гг. A további tárgyak is mind a Néprajzi Múzeum gyűjteményében vannak. 12 Ltsz. 61.46.36. „Macskanyomásos tál" Scheidlerék háztartásából gyaroktól.

13 E darabok alapján jöttünk rá arra, hogy az ezredéves kiállítás anyagából Torontál megyéből bekerült egyszerű díszű tálak is nyilván Mohácson készültek.

14 E tálak formája megegyezik az ismert mohácsiakkal, többsége fröcskölt díszű, népi nevén rázott díszű, egy tál macskanyomos mintájú.

15 Az ezredéves kiállításon Torontál megyéből két házat állítottak ki, egy német házat és egy szerb házat, utóbbit Crepájáról (Cserépaljáról),

16 e község kb. 20 kilométernyire van Pancsovától, ahová a mohácsi edényeket vitték. Feltételezhető, hogy a torontáli szerb ház cserépedényeit is a pancsovai vásártéren vették. 13 Ltsz. 61.28.20. Csilléry Klára gyűjtése. 14 Ltsz. 21.211-21.216, 21.283-21.287. 15 Ltsz. 21.216. 16 Jankó János, Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp. 1898. (Matlekovits Sándor, Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota с kötetben), 917, 920. Tál „rázott" díszítéssel „Macskanyomos" tál (Az 1896-os kiállítás torontáli szerb házából) Tál „cifra" mintával (L. alább a *-os megjegyzést)