Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Néprajztudomány - Mándoki, László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez
AZ ARADI VÉRTANUK NÓTÁJÁNAK KÉRDÉSEIHEZ 221 első sorral jelölve, „Dal a szabadságharcból" alcímmel közölte négyszólamú vegyeskarra, ad Libitum zongorakísérettel GESZLER (1923:28). 30 Térjünk azonban vissza a vizsgálódásaink alapját alkotó népköltészeti adatokhoz. Az eddigiekből is láthattuk, hogy a nehezen memorizálható, hosszú, sokstrófás dalt igen gyakran leírták, 37 s mivel már az első feljegyzések, a kéziratos népi énekeskönyvek 38 múlt század végi, e század eleji változatai között is akadnak csonka, romlott, a Zersingung hatását mutató változatok, bizonyos, hogy nemcsak ponyvaváltozatok másolataival találkozunk a sárgult lapokon, hanem az akkoriban énekelt, szájhagyományozás útján terjesztett változatokkal is. Ilyen lehetett a kisharsányi SZUJKÓ István daloskönyvébe 39 első helyen bejegyzett változat is, melyet facsimilében közlünk (10—11. kép). A feljegyzés ideje nem állapítható meg pontosan, csak a kézirat 169. lapján található ,,Apró jegyzetek" (12. kép) alapján következtethetünk az 1887-es dátumra, s ekkortájt már — • parasztságunk ad notam emlékezetének bizonyítéka — nóta jelzésként is szerepel az „Aradi vár" ugyanezen kézirat 175. lapján (13. kép). 40 Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az e kéziratban három csillag után az aradi nóta végéhez illesztett strófát (lásd 11. képünket) ugyanarra a dallamra énekelték, azonban nagyon összetartozásuk mellett szól az a tény, hogy a 186. lapon kezdődő „Tartalom" (jegyzék) 36 Ezt az adatot — és a dal másolatát — VARGHA Károlynak, a pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezetőjének köszönjük. 37 DÉGH feltevése szerint a Kálmány-hagyatékban közölt szegedi változat (59A — 297—8. lap) is ilyen, s mint ŰJVÁRY írja (1960b :170); „Egészen bizonyos, hogy a kéziratos könyvek áttanulmányozása nyomán — mint ahogy azt az eddigi tapasztalat mutatja — a szabadságharc népköltészetének anyaga erősen kiterjedne." 38 Ezeknek problémáit legutóbb ŰJVÁRY feszegette (1960a, 1960b), s igen találó megjegyzést fűzött éppen az aradi nóta egyik lejegyzéséhez: „...feltétlenül irodalmi élményt jelentett mind a lejegyző, mind a kéziratos könyv olvasója számára." (ŰJVÁRY 1960a :121). — Á dolgozatunkban említett baranyai daloskönyvek anyagát magunk is hamarosan közre szeretnénk adni. 39 A kötött, 208 lapot tartalmazó könyvecskét (90x 140 mm) a szinten Baranya megyei Nagyharsányban szereztük meg (Dombi) VARGA Sándortól. 1959-ben, de a 208. lapon olvasható bejegyzés szerint már 1936-ban az ő tulajdonában volt. — Jelenleg a JPM Néprajzi Adattár 340. tétele. /j0 A versezetnek a fotón nem olvasható folytatása (a 176. lapon, melynek alján ez áll: Szujkó István Kis Harsány 1892 Nov. 20.) a következő: Hogy ha akar ez a jó bor csodát tészen Ez által az öreg is ifjúvá lészen Többet ér ez minden or ... Ezt a szöveget egyébként máshol is éneklik az aradi nóta dallamára. A Zala megyei Gelsén feljegyzett változat (KERÉNYI 1953. júniusi gyűjtése — az MTA Népzenei Kutatócsoportjának archívumában) 5—6. strófája a következő: A magyarban barátságot élleszt a bor Fuvolánkat érte ja szerelem dus szókba forr Nagyszivüek a magyarok úgyis látszik Bennek a nemes vér ereje szikrázik. Ezen tüzet ki ne haggyuk hát aludni A jó bornak hullájával kell locsolni Koccogtassuk poharunkat hármasával Mutassuk meg hogy él a magyar egymással (VIGH Rudolf lejegyzése). SÁNDOR is felfigyelt az aradi vértanúk nótájának dallamára énekelt, de attól teljesen független, önálló szövegekre, azonban Jelentéktelen tréfálkozás" kifejezéssel illette az egyik Kalocsán feljegyzett ilyen jellegű versszaktöredéket (1953:166). Az MTA Népzenei Kutatócsoportjának archívuma az aradi nótával rokon dallamok között e szövegnek két változatát is őrzi, s az egyik (LÉVAINÉ GÁBOR Judit 1955 májusi gyűjtése Nagymaroson, egy Naszvadról áttelepült informátortól) igen tanulságos lehet, így közöljük is szövegét (a palócos kiejtés jelölése nélkül) : Gyere haza, édes uram, dél az idő. Látod már a szomszédod is most ebédő'. Várakozik a kanalad, koplal a szád, Levesedbe mind elázik barna csuszád. Ha megfőzted az ebédet, meg is eheted, Ha van dolgod odahaza, meg is teheted. A konyhád is csupa korom, szennyes a ház, Én nem tudom, napról-napra hogy micsinász? Eredetileg ez volt a szöv ege : „Szomorúan sűt az őszi nap sugara Az aradi sötét börtön ablakára. •Szomorúan nézi azt a magyar vitéz Ki a börtön fenekébe halálra kész." (Ezt a versszakot nem engedi leírni, mert ez most „tilos".) A támlap alján a gyűjtő így utal a dallam forrására: Pfálóczi], H[orváth]. Á[dám]. 37. Nemcsak a változatok megléte miatt kell módosítanunk SÁNDOR fogalmazását, hanem azért is, mert az ilyen „tréfás" szövegek adtak lehetőséget . arra, hogy azokban az időkben, amikor csakugyan „tilos" volt egy-egy dal, az ilyen szövegekkel mégis énekelték, s ezek a változatok ezután önálló életre keltek. Magunk is például a Klapka-indulót először az alábbi szöveggel ismertük meg és fújtuk a többi gyári gyerekkel együtt Kőbányán, a 40-es évek elején: Fel-fel szalonna a padlásra, Te meg, kolbász, az én számba, Mennydörög a sonka, csattog a lapocka, Ez lelkesíti babot a fazékba. Ilyen tréfás szövegeket már a múlt században is lehetett hallani — Vö. KÁLMÁNY 1952:291.