Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - Mándoki, László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez

AZ ARADI VÉRTANUK NÓTÁJÁNAK KÉRDÉSEIHEZ 215 ta.

26 Az utóbbi variáns 5. versszaka az egyetlen, ahol az utolsó sor is megegyezik LÉVAY versivel („meg van ásva sírotoknak néma gödre"), amely pedig a többi folklórváltozatban „Űgy menjetek, úgy szálljatok jobb életre" formában kerül elénk. Van tehát átmenetünk bőven, mely a SÁNDOR által (1967:508) „LÉVAY-étól eltérő alapszóveg"-nek nevezett verzió népünk körében gyűjtött változatait LÉVAY verséhez kapcsolja. Nagyon tanulságos, csak éppen terjedelme miatt közölhetetlen összeállítást készítettünk az aradi nóta általunk ismert változatairól. Helykímélés céljából az egyes variánsokat sorról sorra beszámoztuk és párhuzamba állítottuk az 1870-es LÉVAY szöveggel. Az így kapott (még mindig lepedőnyi!) táblázaton jelöltük a LÉVAYétól lényegesen eltérő sorokat és azokat a sorokat, amelyek nem tekinthetők az alapul vett szöveg változatainak, hanem attól független megfogalmazások. A megállapítható eltérések törvényszerűségei fölöttébb tanulságosak lesznek a további vizsgálódások során is, itt azonban nem részletezzük a leszűrt tanulságokat, mindössze arra utalunk, hogy pl. a strófák felcserélődésében nincsen rendszer. A versszakok eltérő sorrendje — Zersingung-jelenség, azonban a szakaszok eredeti sorrendjének megállapítása (a ponyvaszövegek alapján,

27 vagy az ezekről készült másolatokból, illetőleg a gyűjtésekből származó szövegek sorából) nem okoz különösebb gondot még azoknál a versszakoknál sem, amelyek LÉVAY versében nem fordulnak elő, attól független megfogalmazások, és az újabb teljes változatok csak erősítik ebbéli véleményünket ... Ha a soronkénti összevetésre nincs is mód, kerüljön ide egy egyszerűsített táblázat, amely csak strófánként állítja párhuzamba LÉVAY versét, a 14 versszakos népi (ponyva-) változatot és azokat a strófákat, strófarészleteket, ame26 Nem az eredetit, hanem a népköltészeti szövegkataszter számára készült másolatokat használtuk POGÁNY Péter szívességéből. Sok segítségét, majd tanulmányunk lektorálását e helyt is melegen köszönjük. 27 Sajnos, például SZABÓ füzetkéjének [1899] csak a Néprajzi Múzeum könyvtárában őrzött példányát (leltári száma: 6511) sikerült elérnünk. Ez a füzet először az Ethnológiai Adattárba került (EA 000107/a jelzettel) és a címlap hátoldalán olvasható tintaceruzás bejegyzés tanúsága szerint kis Farkas Lajos e ez a köny Uj Barson 1913 év Ennél a példánynál azonban az utolsó levél (31-2. lap) csonka, s a versből (Az aradi vértanúk) csak részletek olvashatók. Iveknek kontaminálódásából keletkeztek a sokszakaszos verziók (természetesen ezeknek egj

7 része csak töredékesen, hiányosan élt és került lejegyzésre): lásd a következő, 216. lapot! Napjainkban is gyűjthetők még teljes változatok. 1968. november 2-án a Pécsre került GARAM VÖLGYI Istvánnal (aki szintén újságcikkünkre jelentkezett és elsőként hívta fel figyelmünket a nóta eleven életére) felkerestük Mélykúton a Gányó-sort, ahol a- zenészek laktak,. és rokonának, a már elhunyt GAVLIK Józsefnek volt zenésztársaitól, a 69 éves KÁRÁSZ Andrástól és a 74 éves KÁRÁSZ Jánostól magnetofonszalagra rögzítettük az aradi vértanúk nótáját úgy, ahogyan (nem is nagyon elvétve még napjainkban is!) lakodalmakon adják elő, meg amikor névnapot köszönteni mennek: tambura kíséretével. A szöveget egy kézzel írott, kockás füzetlapról nézegették, amelyen dátum is volt: 1968. október 12. — akkor másolták, amikor G AR AM VÖLGYI. értesítette őket jövetelünkről. Mint kiderült, a 78 éves RASTIK József helybeli gazdának „nyomtatottan le van írva" s meg is szereztük tőle a 14 strófát tartalmazó, 1905-ös kiadású leveles versnyomtatványt (Flugblattlied — 4—5. kép), amely azért annyira rongyos, elnyűtt, mert mindig ünneplős mellényének zsebében tartotta, hogy bármikor elénekelhesse, illetve hogy a versszakok egymásutánját ellenőrizhesse éneklés közben.

28 Ebben a levonatban egyébként a 10. és a 11. strófa felcserélődött (és így is énekelték KÁRÁSZék is meg Józsi bácsi is), de hogy élt itt más változat is — az említett versszakok helyes sorrendjével — azt a zenész GAVLIK József kottahagyatékában talált két (B-kürt letéteket tartalmazó) láp hátoldala is bizonyítja: a 14 strófa kezdőszavainak feltüntetésével szerepel rajtuk „13. Vértanú" (6. kép), illetve „Tizen Három Vértanú" (7. kép) címmel a vizsgált dal.

29 . . A mélykúti zenészek nemcsak helyben, hanem a szomszédos, sőt, távolabbi községekben is a lakodalmak elmaradhatatlan szereplői voltak

30 és vacsora közben, vagy utána, rézi'úvóikat letéve máshol is mindenütt elpengették tarnburáikon a vértanúk nótáját és el is énekelték mind a tizennégy versét. Nótánk az egész környéken elevenen él: VORÁK József kollégánknak köszönhetjük Tompa — Dózsamajorból a szöveg teljes közlését (BOZSÓ Imre lejegyzését 28 Egyébként utoljára 1968. augusztus 3-án énekelte Mélykúton, az unokája esküvőjén. 29 Éppen úgy, mint ahogyan RASTIK József emlékeztetőül vitte magával az 1905 óta őrzött szöveget, a zenészeknek is kellett a mankó, ugyanis örökös szégyen lett volna, ha elakadnak... 30 Működésük körének és idejének, e körön és időszakon belüli intenzitásának meghatározása ezután elvégzendő speciális feladat.