Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - Mándoki, László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez

AZ ARADI VÉRTANUK NÓTÁJÁNAK KÉRDÉSEIHEZ 211 2. kép DÉGH jól sejtette, amit — igaz ugyan, hogy kellő bizonyítékok híjával — állított is nótánk­ról: „nem sokkal a tragikus esemény után ke­letkezett" (1952b :184). SÁNDOR fogalmazása nyilván elírás: „ . . . az ének alapszövegének ke­letkezési idejéül az 1867 előtti évtizedeket [kiemelés tőlünk — ML] sok valószínűséggel je­lölhetjük meg." (1953:165). A nótával kapcsolatos utolsó (rádió-) közlés­ben 17 is azt állítja KERÉNYI József: „Édes­anyám kisgyerek koromban gyakran énekelte ezt a dalt, szinte altatódalként. Ö szintén gye­rekkorában tanulta, mégpedig édesapjától, aki kovácsmester volt Csepreg községben. Nagy­apám részt vett a 48-as szabadságharcban, mint honvéd, és a fegyverletétel után, amikor visz­szatért falujába, már magával hozta ezt a dalt." TÖLGYESI József, aki szintén az előbb emlí­tett rádióadásban énekelte a vértanúk nótáját, így kommentálta: „... apai nagyapám Damja­17 Archívumszáma: BL 105403. nies... huszárja. így nagyapámról apámon ke­resztül rám szállt ez a dal, de csak foszlányok­ban. Én egészítettem ki a saját elgondolásom szerint. ... A dalból tulajdonképpen azok a ré­szek eredetiek, amelyeket Damjanics saját ma­ga mondott, amikor vezették a bitófa alá, és az akasztófát megközelítette. Az első két verssza­kot és a legutolsót költöttem én. .." (Tehát a SÁNDOR által felsoroltakon — 1953:164—5 — kívül is akadnak még önjelölt szerzők!) A szerzőség kérdése egyébként is végigkíséri a dal kutatásának történetét. VOLLY (1947:35) „ismeretlen szerző"-ről ír, s DÉGH is azt állítja (1952a :299), hogy „semmi népies vonás nincs benne", „alkalmi költemény", továbbá (1952b: 184), hogy „nem népi szerzemény". SÁNDOR szerint (1953:165) a „ballada" változatai ,A kántorköltészet stílusában tartott, irodalmi ve­retű, fellengzős alapszöveg széttöredezését... szemléltetik." BANÖ állásfoglalása (BERZE NAGY 1967 bevezetőjében és jegyzeteiben): „félnépi erede­tű dal" (8. lap), „népies műdal" (47. lap) ; s ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom