Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Néprajztudomány - Mándoki, László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez
210 MÁNDOKI LÁSZLÓ adó is sugározott egy megemlékezést „Ballada az aradi vértanúkról" címmel, 10 amelyben két (Vasból, illetve Sopronból Budapestre származott) rádióhallgató énekli az aradi vértanúk nótáját. Ezekkel a változatokkal együtt kb. száz esztendőt átívelő időszakból, 74 helységből (területről) van adatunk a nóta elterjedésére. 61 helyről magukat a szövegeket is használtuk. Sok esetben egy-egy helységből több változat is került elő, s nem ritkán eltérő változatok! A szöveg folklórváltozatainak eddigi közléseiről az alábbi összeállítás ad tájékoztatást, amelynél a helységnév dőlt szedése azt jelzi, bogy a változat forrása népi kézirat, a mögötte álló évszám pedig a feljegyzés idejére utal, ha az tudott. Miskolc Miskolc Szigetköz Debrecen Kórogy 1937 Szeged Pécska Mezőkövesd 1930 Botpalád 1905 Gyulafehérvár 1899 Besenyőtelek 190x Darány 1867 (?? 12 ) Kercaszomor 195x Hertelendyfalva 1966 Pécs 1895 Birján 1969 Szamosszeg 1960 „ARISTOGONTON" 1898 PORCS 1898. SZABÓ 1907:62. VOLL Y 1947:34—6. BARTHA 1951:172. KÁLMÁNY 1952:297—8. KÁLMÁNY 1952:298—9. SÁNDOR 1967:509—17. DÉGH 1952b :104—5 (hiányosan! 11 ); SÁNDOR 1953:162—3, 1967:509—17 ÜJVÁRY 1960a :119—20; SÁNDOR 1967:509—17. ÜJVÁRY 1965:94—5. BERZE NAGY 1967:27. SÁNDOR 1967:509—17. SÁNDOR 1967:509—17 (hiányosan! 13 ). ÜJVÁRY 1968:38—9. MÁNDOKI 1968. MÁNDOKI 1969:96—7. " MÁNDOKI 1969:96—7 lapok között. 10 A BL 105403 jelzettel archivált, szintén kb. 10 perces anyagot átjátszattuk a JPM Néprajzi Osztálya számára, ahol első tételként került beleltározásra a hangszalag-gyűjteménybe. 11 DÉGH közlésében nincs meg a SÁNDOR István gyűjtötte, annak kéziratából másolt', később általa is publikált változatnak 3. strófája: „Elítélték sorba mind a tizenhármat..." 12 SÁNDORnak igen fontos érve LÉVAY szerzősége (erről később még bőven esik majd szó) ellen a VECSEY Ferenc (és nem József, mint SÁNDOR írta — 1967:509) gyűjtötte darányi változat, amely NÁDI József daloskönyvéből került a Csurgón tanult darányi diák 1914-es FF-pályázatába. A kéziratból nem derül ki (és a Pécsett élő gyűjtő — ma is múzeumunk munkatársa — sem emlékszik már), hogy NÁDI őrzötte daloskönyv hány kéz irása volt, illetve, hogy az eredeti tulajdonosokat megjelölő írással került-e bejegyzésre Az aradi vértanúk című szöveg. A daloskönyvön ugyanis ez állott: „Or bány 1st vány é ez az versek könmorbány ist vány ir ta 1867 ben" — a címlap hátoldalán pedig ez: „Nemzeti Dal Könyv Csehy Emer számára 1866. Zámárdi." (vö. EA 869:6). Már az első publikáció egyben gyűjtési felhívás is volt: két strófa (a közlő állítása szerint is az „első" és az „utolsó") után ezt olvashatjuk: „A ki a többi részét is tudja, igen jól teszi, ha közli." — A dalt különben a szabadságharc idejéből valónak állítja a Szabadság с lap 1898. augusztus 3-i számának álnév alá rejtőzött íróJ; 15 Három nap múlva ugyanabban a lapban látott napvilágot Az aradi vértanúk. 1849. okt. 6. címmel nótánk 14 szakaszos változata. A közlő, PORCS János érdekes megjegyzésekkel kísérte a szöveget — régi feljegyzését nem találja, emlékezetből írja le a dalt és hozzáfűzi: „Abban az időben azt hallottam, hogy ezt vármegyénk szülötte írta. Nevet nem írok, mert az emlékezet nem mindig csalhatatlan." (Jó lenne pontosan tudni, mit jelent, hogy „abban az időben" — de igen valószínű, hogy éppen úgy, mint „ARISTOGONTON", PORCS is a szabadságharc leverését követő első esztendőkről beszélt.) 16 Egyelőre semmi bizonyíték sincs arra, hogy az aradi nóta később került volna az 1866-ban megkezdett gyűjteménybe; persze, az sem bizonyítható (csupán ab posse ad esse következtetés), hogy ebből az időből való, hiszen a dalnak a kéziraton belüli helyét sem ismerjük. Mivel úgy tűnik, hogy az e nótához kapcsolódó kérdések egyik ugrópontja itt van, e változat pontos datálása érdekében megkíséreltük a darányi daloskönyv megszerzését, ugyanis VECSEY szerint a volt tulajdonos fia, az ő egykorácsija és diáktársa ma is ott él Darány ban. Reméljük, hogy levelünk sikerrel jár.... 13 A közleményben nem ismertetett három, SÁNDOR által (1967:508—9) invariánsnak nevezett strófa a változatnak 5., 7. és 11. szakasza, s ezeket ugyanezeken a helyeken tartalmazza a VÉGH József gyűjtötte verzió (ör[ség]. XIX, 8—10). 14 Az annak idején kommentár nélkül közölt változathoz a következőket kívánjuk itt hozzáfűzni: az előadó, ZÖLDESI György kovács, elmondotta, hogy tudomása szerint ő tudja egyedül Birjánban ezt a dalt, s korábbi lakóhelyén, a szintén Baranya megyei Peterden is csak ő tudta a dalt, amelyet analfabéta édesapja a siklósi téglagyárban tanult meg egy másik idénymunkástól, aki le is írta számára a szöveget. ZÖLDESI György az apja által fütyült dallamhoz megtanulta az írásból a szöveget, s a papírt nem is őrizték tovább. — Balladák, históriák egy közösségen belüli elterjedtségéről, izoláltságáról, egy-egy előadó „magántulajdonává" válásáról írt TAKÁCS 1958:110—6, de már KÁLMÁNYnál is találunk erre utalásokat (1952:91—2). 15 A Magyar írói álnév-lexikonban nem szerepel az ARISTOGONTON. 16 Az ebben és az előző bekezdésben foglaltak adatait BODGÁL Ferenc barátunk cikkecskéjéből merítettük, melyet még 1969. tavaszán küldött el hozzánk a Pécs-Baranyai Múzeumbaráti Kör folyóirata, a Múzeumi Körlevél számára. Mivel a lap 1969-ben már nem jelent meg, a jelen kötetben közöljük a vértanúk halálának 120. évfordulójára íit, igen fontos adatközlést — lásd hátrább a 231—232. lapokon.
