Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 135 szőllöhegy van, mely mai napig Árky( !)-nak neveztetik. NB. 1177; Árki község szőlőhegye volt. A névadásra lásd KNIEZSA, MNy. 45:104, REUTER, MNy. 65:327. Árpád GY. 1/271 Ásovány (hn.) *1770: Arsuvan fok — folyás (Hercegszőllős) KneidAtl. 33; 1880: Ásovány — e (Uo.) BT. Aszaj(farkas?) GY. 1/271 Áta 1786: Atta Korabinsky 20; 1804: Ata KAtl; 1808: Áta alias Atta, Atta vide Ata L; 1836: Ata FÉNYES 1836, 25; 1864: Ata, Atta HORNYÁNSKY; 1882: Ata Hnt., 1907, 1944: Áta Hnt. Ávfalva GY. 1/274 Azorjás GY. 1/267 Babarc GY. 1/275 Babócsa GY. 1/275. A név szláv származtatását KNIEZSA egy későbbi dolgozatában nem látta elfogadhatónak (MNy. 61: 139). Vö. Babócska hn.-vel Kisvejke (Tolna m.) határában. Bácsfa(Iva) CS. 11/469 Bag GY. 1/275 Baglyashegy (hn.) Ld. REUTER 1968, 14 Bagóháza 1542: Bagaháza OL. Conscr. Die. 93/2; 1554: Bagahá, 1565: Bagaháza, 1511: ua. K. 86; 1894—1904: Bugaház (Csonkamindszent) NB. 2612; 1945: Bogaháza (Uo.) MNy. 51: 94; Ma Bagóháza hn. Helesfa D-i nyúlványában. Vö. F. 314. (Pécs)bagota GY. 1/275 Bágyon CS. Ш/415. Ld. REUTER 1964, 233. KNIEZSA szerint a gyakori Bágyon hn. és szn. nem lehet szláv eredetű (KNIEZSA 1952, 380). Baja GY. 1/708 Bajcs GY. 1/276 Bajnokfalva GY. 1/276 Bakóca CS. III/415. Baranya mai területén két Bakóca község volt, amelyeknek adatait CSÁNKI nem választja szét. Bakóca 1. Ld. REUTER 1961, 353 és 1964, 233—4. Bakóca 2. 1542/551/696: Bakocha OL. Reg. connum. portarum C-us Baranyens. de Annis ... confecta; 1554: Bakófcsa K. 214; 1751: poss. Bakocza — Metczer jószág BamL. Conscr. Dom.; 1786: Bakocza KORABINSKY. Bakófölde GY. 1/276 Bakonya GY. 1/276 Baksa GY. 1/277 Bálványos GY. 1/278. Ma Bános néven község. Bán GY. 1/278 Bár GY. 1/278 Baranya csatorna (hn.) 1783: Szék Bach (Meződ) Józs. felv. X/28; 1864/888/892: Baranya csatorna (Meződ) K; 1868: Baranya csatornya (Sásd) BiU. 752; Az 1783 évi Szék adat őrizte meg Baranya e fontos vizének ősi magyar nevét. Vö. Szék falu alatt. Baranyamonostor GY. 1/343 Baranyavár GY. 1/279 Barátúr GY. 1/281 Barc(s ?) rét (hn.) 1856 : Barcshát — leg, r, n (Várdaróc) BmK. 64; 1880: Bar ezrét — mocsár (Uo.) BT. Basal CS. 11/590 Baski GY. 1/281 Báta CS. III/408 Bátatő GY. 1/281 Bátsziget (hn.) 1880: Bátsziget — erdős, nádas sziget (Várdaróc) BT; 1883: ua. BU. 40. Battyán CS. III/416. Ld. REUTER 1961, 354. Bátya GY. 1/281 Beceszege GY. 1/282 Bejke GY. 1/282 Békás 1854/855: Békás (Matty) BiU. 504; 1858/859: ua. — r (Uo.) Uo. 505; 1859: ua. Uo. 506; 1866: ua. Uo. 507; 1873: ua. Uo. 508. Békató (újfalu) CS. III/416. CSÁNKI tévesen választja szét az adatokat. 1944: Békatópuszta Hnt. Bél GY. 1/282 Bélc CS. 11/591 Bellye GY. 1/282 Belus GY. 1/283 Belvárd GY. 1/283 Benága (hn.) 1855k.: Benaiga(l) — e (Magyarszék) BmK. 181; 1869/870: Benága — sz, e (Uo.) BiU. 489; Igen ősi magyar víznévadásból ered. Beng(e) *1402: Anth. de Bengh — cseményi jobbágy Z. V, 295, 329; 1769—770: Benye, Benyei határ, Benkeyi határ KneidAtl. 41, 42, 44; KORAB. 1786: Benge; 1804: Benye KAtl.; 1808: Benge L.; 1864: Benge, Benye HORNYÁNSKY 1864, 36; Berán ( ~ Birján) GY. 1/283 Béreg CS. 11/194 Berek GY. 1/283 Berekal CS. III/417 Beremen(d) GY. 1/288 Berencs CS. 11/591 Berkesd GY. 1/284 Berki * 1542 : Beregd OL. Conscr. Die. 38/2; 1712: pr. Berki — Begranirt mit Ternyelő, Ocsárd undt Nézér, ist aber ganz kleines Desertum mit Wasser umgeben OL. U. et С 15: 54, fol. 9; 1853: Berki mező, Berkiparag, Berki völgy — sz, r (Babarcszőlős) BiU. 18; Bertenye GY. 1/284 Besence CS. 11/473 Beskenye 1865: Beskenye — leg (Dunaszekcső) BiU. 152; 1866: ua. — r, e (Uo.) Uo. 154/3. (Al)beszen 2. GY. 1/284 Beszter GY. 1/284. 1504: p. Bezther HédOklt. I, 496; 1687: Bősztör — Torjánc előtt említik — in distr. Nagy Harsány OL. U. et С. fasc. 56, No. 41 (dr. Petrovich Ede szívességéből). Magyar helységnévadás török szn.-vel (Ld. RÁSONYI N. L., MNy. 62: 164—5), amelyet a magyarság is használt (1269/368: Nicolao filio Petri fratre Beztur HédOklt. I, 4). Beszterce 1542: Byztrice OL. Conscr. Die. 15/1; 1554: Bisztric K. 225; 1557: Bisztricze OL. Dica; 1710 k.: Biscztrisce OL. U. et С. 37: 47, 50. t.; 1882: Bisztricze Hnt. 1907: Kisbeszterce Hnt. Egy szláv bystrica 'sebes víz' jelentésű víznévből (KNIEZSA 1943, 204). Bezdán Baranya, Somogy, Tolna és Veszprém megye magyar népéből 1742-ben telepített mezőváros. (IVÁNYI 1909, IP, 46) Bezdáni víz (hn.) Fok, amely mellé a magyar mezővárost telepítették, s amelytől nevét kapta. Ld. IVÁNYI 1909, IP, 45—6. Bezedek GY. 1/284 Bicó GY. 1/285 Bikadomb (hn.) 185 8 : Bika Domb — leg (Patacs) BiU. 650; (1860): Bika domb — leg (Uo.) Uo. 651; 1861: Bika Domb — leg (Uo.) Uo. 652. Bikal CS. Hl/418 Bikal patak 1883: Bikaler B. (ach) (Hilja). Bi(l)csér GY. 1/285 Bisse GY. 1/285 Bistrinski lug (hn.) 1882: Bistrinski lug. A név Torjánc határában Beszter (ld. ott) község nevét őrzi. Mellette Groblje 'temető' hn. Boda 2. GY. 1/285 Bodolya GY. 1/286 Bodolyabér lásd Alsó-, Felsőbodolya. Bodony GY. 1/286 Bodorfa(lva) CS. 11/474 Bodvölgye GY. 1/287 Bogád 1. GY. 1/287 Bogád 2. GY. 1/287 Bogádtelke 3. GY. 1/287 Bogárd (hn.) 1798/799: ... in Diverticulis Sylvae... Pokerz = Grabe ~ Pukkers = Grabenn (Erdősmecske)