Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

270 FANCSOVITS GYÖRGY ránk annak, hogy míg otthon nálunk kenyérjegy és kukoricakenyér járja . .. addig itt valósággal fulladoznak a legszebb fehér kenyérben« .

43 Hadifogoly élet A tábor: Habarovszk, 1916. Szigorúan őrizték őket. A tábort magas deszkafalak belül és kívül magas drótkerítés vette körül. Őrtornyok. Mindenfelé szuronyos őrök állnak. A táborban katonai, szinte laktanya-fegyelem. Mindent kürtszóval jeleznek; povierkát (sorakozót), felkelést, lefekvést, ebédet, vacsorát. A legsúlyosabb baja ennek a táborinak a vízhiány Nincs se kút, se vezeték. A vizet az Amurból szállítják a táborba, lóval húzott tartálykocsikban. Ihatatlan, csak mosakodásra használják, (»Csaját«) isznak, vagyis orosz teát. »Hallatlanul rossz kosztot eszünk .. . kevés is, rossz is... Valami színtelen és íztelen leves, amelyben néhány káposztalevél, kéthárom szem főtt krumpli...«''

/

' A táboron belül tisztek és legénység elkülönítve élnek. Míg a tiszti épületek kő vagy faépületek, addig a legénységé fabarakk vagy földbarakkból állott. Az elhelyezés rendkívül zsúfolt. A fogolytábor a területileg illetékes orosz katonai parancsnokság alá tartozott. Magában a táborban saját hadifogoly parancsnokság is működik. »Parancsnokságunk katonás rendet. . . egészen hazai kaszárnyarendet vezetnek be,., minden este táborparancs jelenik ímeg, mely tele van rendelkezésekkel, utasításokkal, figyelmeztetésekkel, parancsnokságunk mindenbe beleavatkozik és mindent agyonszabályoz.«''" A hadifoglyok lelkivilágát, magatartását hónapokon, sőt éveken át nehéz, nyomasztó »köd-« ülte meg. Sokan elvesztették bizalmukat, életkedvüket, az erőt felváltotta a közömbösség, elfásultság. Mások igyekeztek magukat lekötni, figyelmüket és energiájukat tevékenységi formába öltöztetni. Kiifejlődnek a sajátos hadifogoly-típusok, a spekulánstól — a »filozófusig«. (Nincs módunk arra, hogy ezekkel a problémákkal ebben a műben foglalkozzunk, csak utalunk e különös éis sajátos élet egynémely vonására.) Idegenül álltak szembe hosszú hónapokig az orosz viszonyokkal s méginkább idegenül — szükségképpen — az otthoni, hazai viszonyokkal, emberekkel, dolgokkal. Tájékozódásuk hírfoszlányokból állt, egy-egy levél, csomag révén. Erősen foglalkoztatta őket a gondolat, ha majd egyszer hazakerülnek, új, ismeretlen viszonyok között találják magukat, amelybe majd bele kell tanulniok és »csak akkor fogjuk igazán megérteni, hol voltunk és honnan jöttünk.«''

8 Hadifogoly-munka 1914-ben, sőt még 1915-ben sem alkalmazták a hadifoglyokat tömegesen munkára. A cári orosz hatóságok a hadifogoly-tömegek megszervezésével, táborok felállításával, transzportok összeállításával, adminisztrációval voltak elfoglalva. »Utaztatták, mutogatták« foglyaikat. A cári hadvezetőség »Hadifogoly Szabályzat«-a szerint '(amelyet 1914. október 7-én adtak ki) a hadifogoly jogtalan, jogfosztott ember volt, aki vagy akik az állami munkákat ingyen tartoztak elvégezni. Dr. Szántó Zsuzsa jegyzi meg tanulmányában: ».. . Oroszország gazdaságában dolgozó hadifoglyok munkások voltak, de ugyanakkor helyzetük lényegesen nehezebb, mint az orosz munkásoké«, tudniillik »nem élvezhették még azokat a silány jogokat sem, melyeket az orosz munkások maguknak kiharcoltak«.

47 A hadifoglyokat mindenfajta munkára alkalmazták: kubikostól szemeteskocsisig, papírgyári munkástól vasút építésig, bányamunkától erdőirtásig. Zámbó István meséli el, hogy az uklovkai papírgyárban dolgozott, itt kapott munkát. »Az orosz gyári munkásokat elküldték a gyártól és minket állítottak be.. . Nem volt irgalom, a betegeket kancsukával verték . . .«'** Matakovics hadifogoly, mint vasmunkás, egy malomban volt gépész. Mohácsi Lajos parasztföldön dolgozott 6 hónapig. Gergely Lajos Kazanyban, bőrgyárban dolgozott.'

9 A 69-esek közül igen sokan Novonikolajarszkban a Murman-vasút építésénél vettek részt munkán. Erről a vasútépítkezésről tragikus dolgokat mesélnek. Mocsaras, tajgás területen épült, 1700 km hosszúságban, lakatlan vidéken s az építők híjával voltak minden elemi szükségletnek. A munka rendkívül nehéz az ellátás viszont rendkívül gyenge. A vasút megnyitásáig (1916) 80 000 hadifogoly dolgozott rajta. Nem csoda, ha az építkezés »nyelte az embereket«.

50 46 dr. Arató: im. 93. 1. 47 dr. Szántó Zsuzsa: im. 193. 1. 7,8 Zámbó: im. JPM HO. Adattár, 151/62. 49 Matakovics: im. JPM HO. Adattár, 167/62.; Mohácsi: im. uo.; Gergely: im. uo. 50 Hadifogoly magyarok története: 176. 1.; Perecz József: im. 1917-ben a Murman vasútépítésnél dolgozott. i3 dr. Arató: im. 47—48. 1. '''' dr. Arató: im. 145. 1. и dr. Arató: uo.