Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények. I.

226 ROMVARY FERENC Kiss és Tamás Henriik gyűjtőköre határozta meg. Mindkettő ún. »kortárs galéria« és mindkét gyűjtemény a (két világiháború közti haladó gon­dolkodású, korszerű művészi elveket valló mű­vészek munkásságát 'tairtalmazza. így a két gyűj­temény anyagának összetétele sok vonatkozás­ban rokon. A Tompa-^gyűjtemény jelentőségét éppen az teszi fokozottá, hogy kiegésziiti a hiá­nyokat, felszámolja a képtár eddigi bizonyos egysíkú voltát. Olyan festői csoportulásofcat és irányzatokat is bemutat, amelyek a gyűjtemény­ben ezidáig hiányosan, vagy egyáltalán nem sze­repelték. Tompa Kálmán gyűjtésiének jóvoltából Hollósy, Ferenczy, Réti, Thorma, Börcsök és Ziffer képei alapján Nagybánya plein-air pik­túra ja is bemutatható. Hollósy Simon 1912-bői származó Boglyáik című festménye (14. sz. kép) a kedvelt motívumot dolgozza fel (lásd Réti, Iványi Grünwald, Börtsök). Jelentősek Ferenczy Károly művei is: Béna és Noémi '(12. sz. kép) portréja még a müncheni korszak stílusjegyét viselik magukon, míg ai Tékozló fiú vázlata (10. sz. kép) már a táj és ember Nagybányára oly jellemző tematikájához csatlakozik. Réti István festményei kiözül kieimelkedő a művész egyik fő­műve: az 1906-os [Kenyérszelő, az ismert kép első változata. Egyenletesen eláradó fény, tom­pán szűrt megvilágítás, iintim hangulat, és fino­man harmonizáló színvilág jellemzi. Emellett igen jelentősek még Réti tájképei is, az 1910-es Napos táj (boglyákkal, ezen fény-árnyék prob­lémáik foglalkoztatják elsősorban, a szokatlanul eüős zöld-piros színellentétet kihangsúlyozó 1906-ois Nagybányai táj házakkal, a tompított színvilágú Nagybánya látképe (másmévein Árok­part) (15. sz. kép), vagy az 1921-es Kllastromfét. Portréműviészetát az 1899-es Jókai Mór és egy 1904-es önairoképtainulmány képviseli. Thorma János korai műve a Templambamemők (13. sz. kép) komor ünnepélyességét sötét színekibe ol­vadó feketékkel hangsúly ózza. Jóval oldottabb ennél a Tájkép fürdőzőkikel (11. sz. kép) és a Fürdőzők cámű képe. A ruhátlan női testek lágy festőiséggel olvaldniaik Ibele a tájba. Börtsök Samu Havas boglyáik és a haláláig Nagybányán élt Ziffer Sándor 4936-os önarcképe zárja be a sort. A Tamás-gyűjtemiénybői származó kései Med­nyánszky képéket kitűnően egészíti ki az a 9 változatos képet nyújtó remek kis együttes, amely a Tompa anyaggal került a képtáriba. A Lövészárok halott katonáikkal (42. sz. kép) a vi­lágháborús évek döbbenetesen megrázó, szívbe^­markoló valóságát tárja elénk szuggesztív egy­szerűséggel. A Kertben (43. sz. kép) halváiny­bama meleg tónusa, az alkonyati hegyoldal és az Alkonyati napsugár sejtelmes hangulatot árasztó megvilágítása, az elesettek világát fel­táró részvétteli együttérzés (Csavargóik a Duna­parton és Ülő csavargó) jellemző vonása Med­nyánszky László pifctúrájának. Gulácsy Lajost a sejtelmes Nő rózsafával (44. sz. kép) 57 , a Férfi­arckép, és az Extázis ((46. sz. kép) 58 , a Papok és az Ablaknál 59 , és végül a Sanicta Coirwersatione 60 képviseli. A Tompa gyűjtemény és egyben A Mo­dern Magyar Képtár legifőfob 'büszkesége Csontvá­ry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban című festménye {32. sz. kép). Monográfusa, Németh Lajos a körvetkezőket írja róla : »E képen a holt­nak látszó formák, a kihalt házaik kozmikus csöndje 'borzaszt. Az alakok ellenére is léteintúli csönd, üresség hatja át a iképet. Tiszta geomet­riai formák, köbszerű házak egymásimögötitisé­géből alakul az elvont térszerkezet... Lényegé­ben hű marad a topográfiai valósághoz . . . Per­sze a kompozíció érdekében átszerkeszti a mo­tívumot, lényegtelen részeket elhagy, hogy még pregnánsabban jeleníthesse 'meg a város jelleg­zetességeit . . . azonban nemcsak a látvány mű­vészi, esztétikai átalakításáról van szó ... a reá­lis táj képe fantasztikus álombirodalomba he­lyeződött. Hiáíba leljük meg a városképi hűséget, itt már... a konkrét táj képe . . . más minősé­gűvé vált, a Csomtváiry-féle álomvilág résziévé nemesedett.« 61 A Nyolcaik és az Aktivisták művészetét kitűnő művek reprezentálják: Kernstok Károly két mo­numentális alblákterve, 1911-hői 03 , Czóbel Béla, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos ko­rabeli, Orbán Dezső és Berény Róbert későbbi munkái. (Egyedül Pór Bertalan nem szerepel nyolcuk közül.) Az Aktivista Uitz Bélát a monu­mentális Ülő nő (54. sz. kép), Nemes Lampérthet a Lámpás csendélet (47. sz. kép), a fcufoiisztifcus szemléletmódhoz egy életen át következetesen ragaszkodó Kmetty Jánost főként késői művek gazdag sora képviseli. A Nyolcak erős hatása közvetlenül lemérhető Aba Nóvák Vilmos: Felső­bánya '(48. sz, (kép) és Derkovits Gyula: Két anya című, а 120-Ш (évek első feléből származó képén is. És tovább élt Barcsay konstruktív hajlamdósá­gábain, a szentendreiek szerkezetet hangsúlyozó piktúra jáfoan. Rippl-Rónai Józsefet különböző peráódusadí reprezentáló remekművek képviselik: az Esti hangulat egy intim szobáiban (33. sz. kép) fekete világát a Park aktokkal (23. sz. kép) vibráló de­korativitása váltja fel. Pasztelljeit is ez a fajta dekoratív festőiség jellemzi. Csók István bara­nyai népi motívumot dolgoz fel Sokac temető című képén, Középen kendővel letakart sírke­reszt, kétoldalt egy-egy tarka ruhás, fiatal lány 57 Vétel. 58 Tompa Kálmán gyűjteményéből. 59 Gegesi Kiss Pál gyűjteményéből. 60 Tamás Henrik gyűjteményéből. 61 Németh -Lajos: Csantváry Kosztka Tivadar Budapest, 1964 55. 6. o. 62 Készült a Schiffer villához. Balról a 4. és 5. tábla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom