Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények. I.
226 ROMVARY FERENC Kiss és Tamás Henriik gyűjtőköre határozta meg. Mindkettő ún. »kortárs galéria« és mindkét gyűjtemény a (két világiháború közti haladó gondolkodású, korszerű művészi elveket valló művészek munkásságát 'tairtalmazza. így a két gyűjtemény anyagának összetétele sok vonatkozásban rokon. A Tompa-^gyűjtemény jelentőségét éppen az teszi fokozottá, hogy kiegésziiti a hiányokat, felszámolja a képtár eddigi bizonyos egysíkú voltát. Olyan festői csoportulásofcat és irányzatokat is bemutat, amelyek a gyűjteményben ezidáig hiányosan, vagy egyáltalán nem szerepelték. Tompa Kálmán gyűjtésiének jóvoltából Hollósy, Ferenczy, Réti, Thorma, Börcsök és Ziffer képei alapján Nagybánya plein-air piktúra ja is bemutatható. Hollósy Simon 1912-bői származó Boglyáik című festménye (14. sz. kép) a kedvelt motívumot dolgozza fel (lásd Réti, Iványi Grünwald, Börtsök). Jelentősek Ferenczy Károly művei is: Béna és Noémi '(12. sz. kép) portréja még a müncheni korszak stílusjegyét viselik magukon, míg ai Tékozló fiú vázlata (10. sz. kép) már a táj és ember Nagybányára oly jellemző tematikájához csatlakozik. Réti István festményei kiözül kieimelkedő a művész egyik főműve: az 1906-os [Kenyérszelő, az ismert kép első változata. Egyenletesen eláradó fény, tompán szűrt megvilágítás, iintim hangulat, és finoman harmonizáló színvilág jellemzi. Emellett igen jelentősek még Réti tájképei is, az 1910-es Napos táj (boglyákkal, ezen fény-árnyék problémáik foglalkoztatják elsősorban, a szokatlanul eüős zöld-piros színellentétet kihangsúlyozó 1906-ois Nagybányai táj házakkal, a tompított színvilágú Nagybánya látképe (másmévein Árokpart) (15. sz. kép), vagy az 1921-es Kllastromfét. Portréműviészetát az 1899-es Jókai Mór és egy 1904-es önairoképtainulmány képviseli. Thorma János korai műve a Templambamemők (13. sz. kép) komor ünnepélyességét sötét színekibe olvadó feketékkel hangsúly ózza. Jóval oldottabb ennél a Tájkép fürdőzőkikel (11. sz. kép) és a Fürdőzők cámű képe. A ruhátlan női testek lágy festőiséggel olvaldniaik Ibele a tájba. Börtsök Samu Havas boglyáik és a haláláig Nagybányán élt Ziffer Sándor 4936-os önarcképe zárja be a sort. A Tamás-gyűjtemiénybői származó kései Mednyánszky képéket kitűnően egészíti ki az a 9 változatos képet nyújtó remek kis együttes, amely a Tompa anyaggal került a képtáriba. A Lövészárok halott katonáikkal (42. sz. kép) a világháborús évek döbbenetesen megrázó, szívbe^markoló valóságát tárja elénk szuggesztív egyszerűséggel. A Kertben (43. sz. kép) halváinybama meleg tónusa, az alkonyati hegyoldal és az Alkonyati napsugár sejtelmes hangulatot árasztó megvilágítása, az elesettek világát feltáró részvétteli együttérzés (Csavargóik a Dunaparton és Ülő csavargó) jellemző vonása Mednyánszky László pifctúrájának. Gulácsy Lajost a sejtelmes Nő rózsafával (44. sz. kép) 57 , a Férfiarckép, és az Extázis ((46. sz. kép) 58 , a Papok és az Ablaknál 59 , és végül a Sanicta Coirwersatione 60 képviseli. A Tompa gyűjtemény és egyben A Modern Magyar Képtár legifőfob 'büszkesége Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban című festménye {32. sz. kép). Monográfusa, Németh Lajos a körvetkezőket írja róla : »E képen a holtnak látszó formák, a kihalt házaik kozmikus csöndje 'borzaszt. Az alakok ellenére is léteintúli csönd, üresség hatja át a iképet. Tiszta geometriai formák, köbszerű házak egymásimögötitiségéből alakul az elvont térszerkezet... Lényegében hű marad a topográfiai valósághoz . . . Persze a kompozíció érdekében átszerkeszti a motívumot, lényegtelen részeket elhagy, hogy még pregnánsabban jeleníthesse 'meg a város jellegzetességeit . . . azonban nemcsak a látvány művészi, esztétikai átalakításáról van szó ... a reális táj képe fantasztikus álombirodalomba helyeződött. Hiáíba leljük meg a városképi hűséget, itt már... a konkrét táj képe . . . más minőségűvé vált, a Csomtváiry-féle álomvilág résziévé nemesedett.« 61 A Nyolcaik és az Aktivisták művészetét kitűnő művek reprezentálják: Kernstok Károly két monumentális alblákterve, 1911-hői 03 , Czóbel Béla, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos korabeli, Orbán Dezső és Berény Róbert későbbi munkái. (Egyedül Pór Bertalan nem szerepel nyolcuk közül.) Az Aktivista Uitz Bélát a monumentális Ülő nő (54. sz. kép), Nemes Lampérthet a Lámpás csendélet (47. sz. kép), a fcufoiisztifcus szemléletmódhoz egy életen át következetesen ragaszkodó Kmetty Jánost főként késői művek gazdag sora képviseli. A Nyolcak erős hatása közvetlenül lemérhető Aba Nóvák Vilmos: Felsőbánya '(48. sz, (kép) és Derkovits Gyula: Két anya című, а 120-Ш (évek első feléből származó képén is. És tovább élt Barcsay konstruktív hajlamdóságábain, a szentendreiek szerkezetet hangsúlyozó piktúra jáfoan. Rippl-Rónai Józsefet különböző peráódusadí reprezentáló remekművek képviselik: az Esti hangulat egy intim szobáiban (33. sz. kép) fekete világát a Park aktokkal (23. sz. kép) vibráló dekorativitása váltja fel. Pasztelljeit is ez a fajta dekoratív festőiség jellemzi. Csók István baranyai népi motívumot dolgoz fel Sokac temető című képén, Középen kendővel letakart sírkereszt, kétoldalt egy-egy tarka ruhás, fiatal lány 57 Vétel. 58 Tompa Kálmán gyűjteményéből. 59 Gegesi Kiss Pál gyűjteményéből. 60 Tamás Henrik gyűjteményéből. 61 Németh -Lajos: Csantváry Kosztka Tivadar Budapest, 1964 55. 6. o. 62 Készült a Schiffer villához. Balról a 4. és 5. tábla.
