Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Régészet - Bándi, G.–K. Zoffmann, Zs.: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában

HAMVASZTÁSOS TEMETŐK A sok oldalról megközelíthető összeolvadási folyamat egy bizonyos idő után a Déldunántúl területén a fejlettebb gazdasági—társadalmi formában élő őslakoságon keresztül a zóíki kultúra életmódjának és települési formájának általános elterjedésélben mérhető le.

35 Ez a változás a fiatalabb időszakban egyre inkább jelentkező zóki, sőt vucedoli jellegzetességekben is jelentkezik, elsősorban a kerámiaiművességben.

30 A leletegyüttesekben gyakran jelentkező északdunántúli variánsok és díszítőelemek magyarázatát a következőkben foglalhatjuk össze. — A nyugaton hegyekkel határolt szűk Balatonfelvidéktől újabb és újabb nyugatdunántúli csoportok nyomultak DK-felé a korai periódust követő időkben is. A tipikus veszprémi, északdunántúli csoporthoz tartozó leleteik feltűnése Tolna és Baranya megyében ezúton magyarázható. A sírleletekből ismert anyag tipológiailag mindenképpen a Nyugat-Dunéintúloin élő helyi fiatal etnikai csoporthoz kapcsolható, de 35 Bandi, G., JPMÉ. 1962. 103—.; JPMÉ. 1965. i. m. 36 uo; lásd: IV—V. t. XIII. t. 1. úgy látszik, hogy a Dél-Dunántúlon már együtt fordul elő az itteni, helyben kialakult együttesekkel.

37 Ebben az esetiben még a két terület között fennálló bizonyos kapcsolatok eredményének is tekinthetők ezek az Észak-dunántúli leletek, bár e kapcsolat ellenpólusaként Veszprém és Győr-Sopron megyékben szinte egyáltalán nem ismerünk délduinántúli eredetű kerámiát.

38 Az itt felvetett problémák és a kultúra déldunántúli csoportjának belső időrendi kérdései, a csoport kapcsolatainak elemzése, valamint a temetkezési szokás megfigyelhető törvényszerűségeiből levonható eredmények lesznek e tanulmány második részének alapgondolatai. Ezek feltételeként azonban a most közölt temetők mellett több telep anyagának részletes feldolgozása is szükséges. 37 uo.; Torma, I., i. m. Csalog, J., Arch. Ért. 1942, 119—. Patay P., Diss. Pann. H/13. (Bp. 1938) 52—. 89—. 38 Mithay S., Bronzkori kultúráik Győr környékén. (Győr, 1942.) Uzsoki A., Arrabona 5(1963) 5—.; Dusek M., Graberfelder aus der alteren Bronzezeit in der Slowakei I; (Bratislava. 1960.) — Patince. A TÁBLÁK SZÖVEGEI I. tábla — II. tábla — III. tábla — 1: AlbertMu; 2—5: Boly—Sdebert téglagyár; 6—8: Boly-szőlők; Boly-szőlők. 1: Ltsz: 316/22. 2 Ltsz: 316/28; 3: LLISZ: 316/29; 4 Ltsz: 316/31; 5: Ltsz: 316 33; 6 Ltsz: 316/34. 1: Boly-szőlők Ltsz: 316 36; 2—6: Boly-Kossuth Tsz csibetelepe. IV. táblla — 1—5: Gsuza 1. sir; 5: Gsuza 5. ár. V. tábla — 1: Gsuza 1. sir.; 2—8: Gsuza 3. sir. VI. tábla — 1: Gsuza 3. sir.; 2—3: Gsuza 4. sir.; 4—5: Dárda Ltsz: 304/3. VII. tábla — 1: Dárda Ltsz: 304 4.; 2: Dárda Ltsz: 242.; 3—5: Drávapalkonya Ltsz: 306/1—3.; 6: Karancs— Téglagyár Ltsz: 387/1. 1: Kairancs-Táglagyár Ltsz: 387/2.; 2—8: Márok-Rétes szőlő 1. sir.; VIII. tábla — IX. tábla X. tábla XI. tábla XII. tábla XIII. tábla XIV. tábla 1—8: Márok-Rétes szőlő 1. sir. 1—4: Márok-Rétes szőlő 2. sir.; 5—8: Márok-Rétes szőlő szórványldletek. 1—2: Mcinyoród-szőlő.; 3: Palotabozsoik; 4: Péos-Makáralja Ltsz425.; 5—6: Péos-Mecsekszaboilcs. ; 7: Pélmonositor. ; 8: Siklós-Kórház Ltsz: 283/2. l

—в: Siklós-Kórház Ltsz: 305/1-2.; 3: Siklós-Téglagyár 1. sir.; 4—6: Siklós—Téglagyár 2. BÉT.; 7—8: Siklós-Téglagyár 3. sir. 1—3: Siklós-Téglagyár 3. eiiir.; 4— 7: Siklós-Téglagyár 4. sir. 1 : Száj k-Téglagyár. ; bény-Farkaislik 2. sir. 2—4: Sze5: Villány.