Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről
282 SINKÓ ANDRÁS MŰVÉSZETÉRŐL is tanúskodnak. Mégis sikerült eredeti/t alkotnia ezen a béren is. 1937-ben Kalotaszegen jártakor erős érzelmi benyomások fordították figyelmét a nép élete, az övéi felé. Ennek az élménynek a hatására keletkezett a Kalló Bandi-sorozat a kisplasztikáiban. Egy kis rokonifiú .ihlette a faragó-, pásztor- és korsós gyermekfigurákat. Szeretettel és frissen üde realizmussal ábrázolta a népmesei hőshöz hasonlító nagycsizmás, mackómozgáisu kisgyermeket. A hárcimlbirkás Pásztor gyerek (13. sz. kép) című kompozícióiban megkísérelte a poroelánplaeztika méretbeli fokozását, A gömbölydeden formált figurák elnyújtott sziluettje, egy irányiba fűzött sora mégsem kelt vaskos, nehézkes hatást. A komponálás, több figura összehangolt, harmonikus együttesben való megjelenítésének egyik legsikerültebb eredménye a hármas özcsoport 1(14. sz. kép). Mélységet szinte alig érzékeltet. Az előtérben fekvő őz mögött szimetrikus beállításban fordul egymással szembe a másik kettő. A kompozíció szerkezeti csomópontja középre került. A formák vonalritmusa, a lágyan hajladozó testek hullámzása vezeti a> tekintetet alulról fel a figyelő, aggancsos fejig. Mértéktartó színezés lágyítja a hidegen csillanó fényjátékot. A népi ihletésű alkotások közül való az Ivó paraszt is (Г5. sz. kép), amely leegyszerűsítő, az átmeneteiket puhán letompító, szép formai megoldásával sem képes feledtetni a beállítás erőltetett merevségét. A figura inkább mímeli az ivást, a mozdulat lendület nélküli, erőtlenül színpadias. A felszabadulás után A háborús idők nem kedveztek a tervezőtermelő munkának sem. A gyártás jóidéig szünetelt, nem volt keletije 1945 táján a porcelán dísztárgyaknak. Keveset alkotott és témaválasztására erős hatást gyakorolt a háború nyomasztó élménye (Rőzseszedő asszony, Menekülök). Másirányú elfoglaltsága, majd egyetlen kisfia elvesztése feletti fájdalom megbénította alkotó fantáziáját. 1948-ban az államosítással kapcsolatos átállás nehézségeit fokozták a művészeti irányzatosság, • az új alkotó módszereik bevezetésének hangoztatott, de nem a gyakorlati tapasztalaton alapuló, a (becsületes művészben legfeljebb csak zavartkeltő elvek. Formalizmusnak bélyegezték addigi munkásságát és a legrészletezőibb naturalizmust követelték 'tőle is a realizmus jegyében. 1949-bein megváltozott a gyár profilja és megszüntették a díszműáru gyártását. Öt éven keresztül, alkotó erejének teljében arra volt kárhoztatva, hogy saját kedvtelésére dolgozgasson csupán. Közben egyre nehezebb munkát kellett vállalnia, előbb szakmunkát, később pedig már isegédmunkát. Lelkileg majdnem összeroppant, fizikailag is erősen leromlott állapotban volt ekkor. Űj korszak 1953-ban végre megszűnt eddigi kálváriája, újból megkezdődött a díszáruk gyártása. Évek teli ettek el így is, amíg ismét magára talált. Fiatal munkatársaik kerültek mellé, akik kevesebb küzdelem árán érték el eredményeiket és ez újabb feszültséget idézett elő. Közben 1956-ban, Faenzalban is bemutatták Álló bölényét. Már ismét termékeny, 14 műve jelent meg az év folyamán. Folytatta a kalotaszegi modorban készült vázák és tálak festését és ebben a munkában végre feloldódott, úgy érezte, ismét megtalálta önmagát. 1957 — Riadt öz — az eseményekre való reagálás eredménye, 1958 — Madárváza, — 1959 — Macskaváza, Fülesváza — a fiatal kollégák hatása, a friss szemlélet eredménye. 1960 — új korszakának érett alkotásai. Még kissé bizonytalan ugyan, még tapogatódzik, de már rátalált arra a kifejezésmódra, amelyet a Perecróka (9. sz. kép) idején is érzett már: az egyszerűsítéssel eljutni a tömörítésig, a sűrítésig. Az erővonalakat hajlékony átmenettel kiemelő könnyed és mégis erőteljes procelánformát létrehozni. Modern bölénye (17—18. sz. kép) ennék a szerkezetet kihangsúlyozó, új formai megoldásnak kitűnő példája, a robosztus erő kifejeződésének poreelánfinoimságú megfogalmazása. A na g у plasztika Pirogránit Porcelánba csak ritkán mintázott egy-egy nagyobb méretű figurát, vagy csoportos kompozíciót. Mivel a Zsolmay gyárban sok évtizedes hagyománya volt a piirogránitból való szobrászatnak, új feladatként Sinkó is próbát tett vele. Első nagyöbbméretű szobrai egyházi megrendelésre készültek. A megrendelőt az a szándék vezérelte, hogy új szellemben fogant művészi igényű szobrok kerüljenek a színes gipsz-szentek helyébe. Sinkó és Szomor egyaránt vállalta az új feladattal járó sok nehézséget. Munkáik anyagszerűek és leegyszerűsítettek, azóta kiállták az idő próbáját is. Sinkó első szobrai 1937нЪеп mázas kivitelben készülték, később a zománcozatlan, matt megoldást választotta szívesebben. Ilyen máznélküli megoldású a beteget gyógyító Istenes szent Janóé 1 faliszobra is, amely épülethomlokzatra került. Elhelyezése nem mondható szerencsésnek, ugyanis a szűk utcában, több emelet magasságban alig látható. Ráadásul egy párkány vonalát szakítja meg, amely szinte kettészeli a szobrot. A kompozíció kétfigurás, az ülő és álló ember kapcsolatával a gyógyítást ábrázolja. A szerzetes alakja (sima egyszerű ruhában) frontális be22 Pécs, Bem utca 1—3. sz. alatt, a II. sz. Sebészeti Klinika épületén. i
