Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Az ex libris története Pécsett

GYENES TAMÁS ÉS ALKOTÁSAI 325 6. kép. Tin tara jz. ló felszabadítás és felszabadulás boldog öröme töltötte ki. Ezért áradt el bizonyos hősi pátnősz munkáin. Az ebben az örömben kialakuló erősisodrú ünnepélyesség nyilvánult meg ináília még hétközinapii témáin dis, mégpedig azért, hogy további, hogy újabb hősi érzéseikéit, tettekre készítető akaratot, tärhetetlen hátat indukáljanak. Kommunista volt, képzett marxiste, olyan iművész, 'aki a művészet sajátos lehetőségeivel is az új társadalmat kívánta építeni, a boldog emberi jövőt akarta közelebb hozni. Mdinidez szelíd, magyarázó, megértő mentalitásban jelentkezett nála. Pediagógusllélek volt, olyan emlber, aki a másak embert mindem tekintetben becsüli. Az lis jellemző volt rá, ós összefügg az eddiigd elmondottakkal, hogy semmi nyoma sem volt benne a (különöségnak, a külisődlegesséiginek, az olcsó önreklámnak. Szerény volt és finom. Oelmaeher Anna irta róla megemlékezésében, hogy azon ritlka iművészek közé tartozott, lalkiiiklben nyoma sem volt semmőifiéle exhibidoniizimusinak, aki sohse viselt lavaliáre nyakkendőt, sem f

ruf rut a homlokán. Tisztiára súrolt, irövidkönmű keze lehetett volna alkar orvosé, akár mérnöké.

6 6 Oelrmacher Anna: Gyenes Tamás. Művészet, 1963. 8. 1956-ten, amikor az ellenforradalmárok. megfenyegették, önkiónt lemondott képzőiműivé-. szati főiskolai állásáról. Az ellenforradaloim leverése után sem imént >vissza a főiskoláira, hanem a Műszáki (Egyetemien vállalt állást. Itt dolgozott haláláig, mintázást tanított. 1963. július 27-én autóbaleset következtében Budapestéin elhunyt. Gyenes Tamás élete, munkássága sajnálatosain kettétört, befejezetlen maradt. Igen sok új telt volna még kii a imiindiig tanuló, sa legjobbjaink eszmevilága körül foglalatoskodó művésziből. Érdekes és egész (művészetére jellemző, hogy leginkább a portré és az emlékmű foglalkoztatta. Mindkét műfajból több maradandót is alkotott. 'Munkái közül meg kell említenünk a- csepeli Szovjet Emlékművet, az 1957. évi mezőgazdasági kiállításom bemutatott Baltás embert, az újpesti Tanácsköztársasági Emlékművet, az Ady-ligeti Határőr címűt. Ezeket különösen jellemzi a hősi páthosz, a mozdulatok, a testtartás összhangja ban megmutatkozó öntudat, helytállás. Ö alkotta Tornyai János Hódimezőivásátrhelyan felállított mellszobrát, Krúdy Gyula óbudai, Kalmár József csepeli, Jókai Mór balatonfüredi szobrait. Ezek mindegyike sokrétű utánérzésről tanúskodik. Gyenes a megmintázott Tornyai, Jókai, Kalmár^poirtirékom keresztiül elárulja a hozzájuk való szoros, személyes 'viszonyát. Ezekben az 7. ké<p. Tusrajz.