Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Reuter, C.: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában

FÖLDRAJZINÉV-GYÜJTÉSEK BARANYÁBAN 235 Farkaslyuk 1256/410: per mediam Farkaslyk effluentem Wokousede Z. I, 10; 1315: Nie. f. Jac. de Forkoslyuk Z. 1,149; 1339: Joh. f. Nie. de Farkaslyuk Z. I, 564; 1351: Joh. f. Nie. de Farkaslyuk, Farkaslyk, p. Farkaslyuk et Heten Z. II, 458; 1360: Farkaslyuk Cs. III, 424; 1368: Joh. Fakou dictus t Nie. de Farkaslyuk, p. Farkaslyuk Z. III, 347; 1389: Joh. Fakow dictus f. Nie. de Farkaslyuk, p. Farkaslyuk in C-u Tholnensi Z. IV, 396; 1400: p. Farkaslyk Z. V, 219; 1406: p. Farkaslywk, Farkaslyuk Z. V, 437; p. Farkaslyuk Z. V, 425; 1408: p. Farkaslyuk Z. V, 566; 1409: p. Farkaslyk Z. V, 583; p. Farkaslyk Z. V, 612; 1411: p. Farkaslywk in C-u Tolnensi Z. VI, 158; 1414: p. Farkaslywk Z. VI, 320. Már CSÁNKI is a mai Mecsek Jánosi vidékén kereste, amely feltevés elfogadható, annál is inkább, mert egy időben a Gadányiak birtoka, Fonyászó 1432/434: villa desolata Felsew« Feneaszó) fonyazo Z. VIII, 477; 1439: p. Fonyazo Z. VIII, 664; 1450: p. ^ Cs. III. 425; p. Funyazo Z. IX, 254; 1459/503: p. Fwnyaza Z. X., 55; 1466: p. Puzthafonyazo, Felsewfonyazo Z. X, 384; p. Pwzthafonyazow et Felsewfonyazow Cs. III, 425; 1863: Fonyászói völgy BiU. 266; 1866: Fonyászói völgy — e Zt; 1900 Fonyászó NÉMETH BÉLA, Zobák vidéke a múltban. Pécsi Napló 1900. évf. aug. 12. 1940: Fonyászó KT5560. A község nevét a mai Singödör néven ismert völgy régi Fonyászó neve őrizte meg, amely nevet azonban ma már, alig egy-egy öreg ismeri. A völgyben folyó víz képezi a határt Magyaregregy és Hosszúhetény között. Gadány Nehézséget okoz, hogy Baranya megyében két ilyen nevű község volt ismeretes. Az egyik Keménygadány (ma Pécsarányos községgel Aranyosgadány néven egyesítve), a másik — elpusztult — emlékét Komló határában Gadánytelep őrzi. Az adatok legnagyobb része családnévben maradt fenn, ezek szétválasztása nem mindig lehetséges, felsorolásuktól ezért eltekintek. A mai Komló határába mutatnak a következő adatok: 1366: Jac. et Greg. f. Demetr. iobag. cap. eccl. 5eccl. de Gadan — eladják szőlőjüket — in territ. poss. cap. eccl. Janosy exist. Z. III. 322; Mych. f. Mych. de genere Kernen, Joh. fratris sui, Petr. et Joh. f. Jac. de Gadou [Э : Gadon] Z. III, 396; 1459/XV. sz.: Katherina rel. Mich. Gadani dicti de Kemenfalwa Z. X, 150; 1460: p. Gadaan in C-us Tholnensis HédOklt. I, 293; 1461: Katherina rel. Mich. Gadan de Kemenfalwa Z. X, 164; 1907: Gadánytelep. Komló határában Hnt.; 1944: ua. Ma pár házból álló település és erdőrész Gadány néven Komló határában. Háb 1296: turris Haab, v., р. НааЪ, 1421: ua. Cs. Ill, 428; 1510: p. НааЪ KárOklt. Ill, 69; 1542: НаЪ OL. Dica A 2664 II. Tolna megye XLIIIb; 1554: Háb Káldy 428; 1808: praed. Hab vei Habi Lipszky; 1836: Háb — Vásáros Dombóhoz, 1 óra FÉNYES I, 63; 1880: P. [úszta] Háb HÁTSEK: Atl.; 1882: Háb, Habcsárda — Gerényes határában. Hnt; 1907: Hábpuszta — Gerényes, 1944: ua. — Csikóstöttös határában Hnt. Hülye 1325: p. Hille in Selizio in comit. Tolnensi A. II, 325; 1370: p. Hylye, 1399: Hyllye, 1428: ua. Cs. III, 429; Említi községünket még 1422:D1.11187, 1428:Di. 11543 oklevél. 1504: p. Hylle PodmanOklt. I, 222; A 200 000-es áttekintő térkép Szalatnaktól északra Hiljai h. [egy] nevet tüntet föl. A község határában azonban a mai lakosság ilyen nevet nem ismer. Himösd 1325: t. Hymusd A. II, 181; Ne\ vét ma Vékény határában Himösd helynév őrzi. Hodács 1411: p. Hodach Z. VI, 152; 1433: p. ~ Z. VIII, 515; ~ Z. VIII, 520; 1439: ~ Z. VIII, 664; ~ Cs. III, 429; 1450: p. Hodoz Z. IX, 254; 1459/503: p. Hodaz Z. X, 55; 1463: .... iobag. in Hodach Z. X, 245; 1466: p. ~ Z. X, 384; 1864: Hodacs — sz, le Kszb.; 1865: Hadács — mező FESTY, V. 28—29; 1873: ~ — völgy HATOS; Hodács BiU. 479; 2896; Hadács, Hodács Várady I, 225, 236; Ma is Hodács néven ismerik, hol az egykori falu fekhetett. Az itt folyó patakot 1358-ban „ultra fluuium Hodach" néven említik (Z. III, 118, XI, 23). Jóbfalva 1399: p. Jobjalwa Z. V, 112 (vö. Cs. III, 432); 1409: p. Jóbfalva in C. Tolnensi — elfoglalásától tiltják az Ábeli család tagjait Z. V, 587; Helye ismeretlen. CSÁNKI a mai Kisbattyán, Mecsek Jánosi vidékén keresi. Kapás 1399: Kapás, 1424: ~ , 1427: Kaapaas, 1428: Kapaas Cs. III, 432; 1504: p. Kapás PodmanOklt. I, 222; 1542: Kapás — Köblény és Szalatnak között említik OL. Dica A 2664 II. Tolna m. XLIIIb; 1554: Kapás KÁLDY 384; Ï712: pr. Kápássi, határos: mit Mocsillák und Haimás OL. U&C. Fasc. 15. No. 54. fol. 2; Emlékét Bikal határában a Kapás földrajzi név őrzi. 1864: Kapás — S

z, r Kszb.; Kapás — sz, r. BiU. 67/1; 1868: Kapás, Kapás és Sasos — sz BiU. 68; A helynév változatai onnan erednek, hogy a török kiverése után rác és német telepesek ajkán őrződött meg falunk neve. Keményfalva 1335: Jac. f. Demetr. de Kemefalua([) tiltakozik porc. poss. in villa Kysyanosy elfoglalása ellen Z. I, 455;