Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
NÉP VÁNDORLÁSI SISAKOK 87 végezni. Fontos annak kiderítése, hogy a ma ismert népvándorláskori sisakleleteink a ma ismert külföldi sisakokkal kapcsolatba hozhatók-e? Ennek felkutatása olyan összefüggésekre mutathat rá, amelyek az egyéb népvándorláskori leletekből nem derültek eddig ki. Vizsgálatainkat teljessé kívánva tenni, foglalkozunk a mezőbándi, szentes-berekháti, alsószemerédi, batajnicai és pécsi sisakokkal is. Keleti típusú sisakok a honfoglalás előtti időből. A pécsi sisak és a keleteurópai normán sisakok. Az orosz steppékre való magyar betörés idejéhez kapcsolható egy újabb sisakfejlődési fokozat. A pántok, a szeles homlokpánt, a tetőlemez egyaránt eltűnik, és egy új, önálló forma alakul ki. Az történt ugyanis, hogy a korábbi négypántos sisak belső lemezépítménye kilépett a pántvázból, az önállóvá vált lemezrészek egymásra illesztett széleit egyenesre vagy többkaréj osra vágva egymásra lapolva szegecselték össze. Ez az új sisakforma Kelet-Európában is tartotta magát, amire több példát találunk az oroszországi leletanyagban. A honfoglalás előtti magyarsághoz kapcsolható a demjanovkai sisaklelet. A kőlappal lezárt sírból a harcosnak és lovának csontváza került napvilágra, mellékletül a sisakon kívül 12 mm. átmérőjű gyűrűkből álló hosszú sodronying, szablya, kengyel és zabla feküdt a sírban. A szablya azonos a tarcali, demkóhegyi, gombási, stb. szablyákkal, tehát a honfoglaló magyarság fegyvertáfából való. A markolat a pengéhez viszonyítva szögben megtörve előre áll. lokpánt van felszegecselve. A homlokpánton megmaradt sodrony vért gyűrűinek átmérője 12 mm és vastagságuk 3 mm. 32 (18. kép). 18. A demijanovkai sisak. Moszkva, Tört Múzeum. A sisak harangja négy darab, háromszögű lemezből áll, amelyek vörösrézzel vannak összehegesztve. Kúpos forma, tetejét négykaréj osra kivágott kúpos tetőlemez fogja egybe. A harang alsó szegélyén körülfutó hom19. A gnezdovői sisak. Moszkva, Tört. Múzeum,. Azonos külsőt mutat a gnezdovói sírmező sisakpéldánya. A kúpos vasharang két részből összetett. A két félharangrészt a sisak hoszszában egy széles pánt fogja egybe, amely két sor szegeccsel van felszegecselve. Alsó szintjén homlokpánt fut körül, az elpusztult sodronyvért maradványaival. (19. kép). Ezen sodronynyakvért gyűrűinek átmérője 4—5 mm., vastagsága 1 mm. A sírlelet sodrony ingének gyűrűi 12—15 mm. átmérőjűek. Mellékletül még egy három részre osztott markolatgombú normán kard is előkerült 33 . A Voronezs melletti Starokonstantyinovánál, az Askol folyó partján talált sisakon úgy találjuk, hogy a négy lemezből összeszegecselt harangnál az első és hátsó lemez szélei közepén mély karéjban kivágottak. A sisakkal talált két bizánci aranyérme közül az egyik Artémius császáré (713—716), a másik IL Leo császáré (775—780). Lenz, a sisak származási korát a magyaroknak Déloroszországba való betörési idejére határozta meg 34 . Ezt a mélykarélyú, kivágottlemezszélű sisakfajtát (20. kép) délorosz steppéken Kamennája Babán is megfigyelhetjük. Azonos korúnak tartjuk a gulbisei sírdombból kiásott négyrészből összeszegecselt kúpos 32 Lenz: In Ruasllíand gefundene frühmittelalterliche Helme. Waffenkunde X. 7. 1. 33 Lenz: i. m. 6. 1. 34 Lenz: i. m. 4. iL. Arendt: i. m. 31. 1. i
