Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig

304 SZABÓ GYULA példát, mert hiszen a többi országok női is dolgoztak, szenvedtek, bánkódtak, gyászoltak, nélkülöztek. S a parlamentek, ahol asszonyok ülnek, bizonyára békepártiak lesznek."

20 A másik írás (A francia nők) szerint: ,,Csakis a nők beleszólási joga önsorsuk intézésébe, biztosíthatja a jövőben a hasonló rémségek megismétlődése ellen az egész világ jogfosztottan sínylődő népeit!"

27 Az 1918-as Nők Napját beköszöntő, erősen cenzúrázott cikk végső kicsendülése is a háború gyors befejezése, a béke mielőbbi eljövetele. „A háború durva, véres keze szétszakította a nemzetközi összetartás kötelékét, e kötelék szálainak összebogozása, a munkásnők nemzetközi szervezete újjáépítésének szükségessége mellett is állást kell foglalnunk az idei Nők Napján, mert csakis az Internacionálé feltámadásától remélhetjük a háború gyors befejezését, csakis a nemzetközi szervezet állandó működésétől remélhetjük, hogy a jövő nemzedék meg lesz óva az ilyen, pusztításaiban mérhetetlenül borzalmas, véres világkatasztrófától."

28 A március 17-én, vasárnap du. 4 órakor, a Régi Sörház nagytermében (Sörház utca) megtartott Nők Napjáról így számolnak be a Munkás és Nőmunkás с lapok: „A pécsi szervezett munkásnők a Nők Napját impozáns keretek között tartották meg a régi sörház nagytermében. Az ötszáz főre menő hallgatóságban megható lelkesedést váltottak ki az ünnepély előadói. Először Szabó Matild „A koldus sírja" с Petőfi-költeményt szavalta el. A napirendet Keresztény Józsejné elvtársnő (Budapest) nagy hatással ismertette. Rámutatott a világbékének mielőbbi szükségességére, amelyért minden munkásnőnek öntudatos szervezettséggel küzdeni kell. Ezután még 3 szavalat következett. A határozati javaslatot egyhangúan elfogadták."

29 1918 őszén Baranya megye csaknem teljesen az imperialista szerb hadsereg megszállása alá került. Miután a megszállók a páduai fegyverszüneti egyezségben meghatározott feladatokon túlmenően, a megszállt terület annektálására törekedtek, 1919 február 22-én 18 napos sztrájkba kezdtek a pécsi munkások. A katonai nyomás ennek eredményeként némileg csökkent. A proletárdiktatúra kikiáltása után azonban a helyi burzsoázia — amely kezdetben támogatta a munkásságot az annexiós törekvések elleni harcában, — a megszállók 26 Munkás!, 1917. májusi 26. 27 Munkás, 1917. június 9. 28 A nők napja 1918-ban. Munkás, 1918. március 9. 29 Nőmunkás:, 1918. április 15. — Munkás, 1918. március 23. felé orientálódott. Ez magával hozta a munkás mozgalom elnyomását is. 1919 őszéig lényegében megszűntnek tekinthető a mozgalmi élet. A pécsi munkásság úgy tiltakozik, hogy zászlóaljnyi tömegekben szökik át a demarkációs vonalon Kaposvárra, hogy ott a 44. Vörös Dandár keretében fegyverrel harcoljon a megszállók ellen. Erre azonban már nem, kerülhetett sor, mert 133 napos fennállás után az imperialista túlerő megdöntötte a tanácshatalmat Magyarországon. E fordulatra a helyi burzsoázia most már a „fehér" Magyarország felé fordította érdeklődését s így a megszállók kénytelenek voltak új, remélt támogatók után nézni. Nagyjából visszaengedték a tavasszal eltávozott „szökevényeket", akikkel számos, nem baranyai szocialista és kommunista emigráns is érkezett a megyébe, főként Pécsre. itt keresvén menedéket a fehér terror rémségei elől.

30 A megszállók — taktikai okokból — ismét megengedik a munkáság szervezkedését. Ebben a munkában már részt veslznek a fehér terror elől ide menekült kommunisták is, közöttük számos, nagy gyakorlattal rendelkező szervező erő isi A pécsi (és valójában ezidőtől kezdve beszélhetünk csak a megye területén is folyó nőmozgalomról) baranyai nőmozgalom is kapott ezek közül néhány lelkes nőagitátort. A legjelentősebb közülük a magyarországi nőmozgalomban országosan is kiemelkedő személyiségnek számító Csorba Mária volt. Élete és munkássága egybeesik a magyarországi szocialista nőmozgalom kibontakozásával. Nevével már a kezdeményezők, az alapítók között találkozunk s 1919 őszéig mindig az élen, az országos vezetőség tagjai között. A pécsi és baranyai szocialista nőmozgalomban 1920 nyarán tűnik fel s a szerb megszállás végéig, 1921 augusztus 20-ig Pécsett és a megyében fejt ki maradandó jelentőségű tevékenységet a még szervezetlen nőmunkások öntudatra ébresztése, szocialista irányú nevelése terén. Vessünk rövid visszapillantást életútjának a pécs-baranyai jelentős állomásig terjedő szakaszára. 1874 szeptember 10-én született. A legnagyobb nyomorban élő szülők már 9 éves korában szolgálni küldik Máriát. Szeme előtt játszódik le az 1894-ben, Hódmezővásárhelyen lezajlott Szántó—Kovács-féle, véres kimenetelű munkás- iparos- és szegényparaszt megmozdulás. Ez az esemény sorsdöntő hatással 30 Az egész korszakra vonatkozólag 1. Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. (Pécs, 1957.)