Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Reuter, C.: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában
234 REUTER CAMIIiLO V. 113; 1400: Paul, de Bakocha Z. V, 181; Paul, de Bakolcha Z. V, 219; 1402: Paul, de Bachoncha [O '• Bachoucha] Z. V, 281; Paul, de Bakoncha[o '• Bakoucha] Z. V, 298; Paul, de Bakocha Z. V, 304; Paul, de Bakolcha Z. V, 309; Petr. f. Nie. de Bakocha Z. V, 313; 1406: Paul, de ~ Z. V, 425; Paul, de Bakoucha Z. V, 437; 1409: Paul, de Bakocha Z. V, 606; 1410: Paul, de Bacolcha Z. VI, 50; Paul, de Bakocha Z. VI, 52; Paul, et Georg, de ~ Z. VI, 59; 1411: Paul, de Bakuch [!] Z. VI, 128; Paul, de Bakocha Z. VI, 153; Paul, de ~ Z. VI, 154; 1412: Paul, de ~ Z. VI, 183; 1413: Paul, de Bakolcha Z. VI, 247; Paul, de ~ Z. VI, 255; Paul, de ~ Z. VI, 260; 1456: Demetr. de Bakolcza, Z. IX, 523; 1457: Demetr. de Bakocza Z. IX, 553; 1859: Bakócza BiU. 478; 1864: Bakóca Kszb; 1873: Bakócza, Bakóczalja, Bakócza tető HATOS; Bakócza BiU. 479; 1888: Bakocza, Bakóca — sz, leg К; 1957: Bakóca — e REUTER, Megregy helyn. 353 és térk.; 1961: Weiszeichlahne — e. a szalatnaki német lakosság ajkán. A község a mai Magyaregregy határában fekvő sáfrányréti erdészkerület Bakóca erdőrészében f ekhetett, amely adataink szerint az úrbéri rendezés során erdősíttetett be. Közelebbi helye ismeretlen. Battyán Miután ez elpusztult község okleveles adatait, s a róla elnevezett dűlő névemlékeit „Magyaregregy helynevei." c. munkámban közöltem, itt helykímélés miatt nem ismétlem meg. Bóda 1325: p. Bolda, rivul. Boldapataka, viam Boldavta A. II, 181; 1402: p. Boltha Cs. III, 419; 1422: ^ in C-u Tholnensi Dl. 11187; 1424: ~ Dl. 11543; 1427, 3440, 1456, 1465, 1485: p.Boltha Cs. III, 419; 1873: Bodai rét HATOS; 1422-ben Szoroszló, a mai Oroszló előtt. 1424-ben Monyarós és Kerekliget, utóbbi a mai Liget, között említi az oklevél (az OL. mikrofilmfelvételei után), CSÁNKI Egyházaskoizártól D-re, Köblény és Kárász vidékén kereste. A mai Kárász lakossága egyszerűen Bóda néven ismeri, s nem tudja, hogy ott falu volt. Borostyán 1432/434: villa desolata Borostyán Z. VIII, 477; 1466: pred. Borosthyan Z. X, 384; pred. Borostyán Cs. III, 419. Maré várának tartozéka volt. Magyaregregy határában kereshető, bár eddig fellelnem nem sikerült. Bükkág 1398/405/498: a tolna megyei Waszar faluhoz tartozó Bykad falut említik Zs. I, 5219, 5295; 1462: Math. Lapay de Bykagh, Joh. de Bykagh Z. X, 227; 1464: Steph. Prych de Bykaagh, p. Bykaagh Z.-X, 302; 1847: Nie. liter, de Bykagh, Petr. Sebewk de Bykak, Paul. Thoth de Bykaak, Steph. Sebewk, Mich. Kysor de eadem, Jac. de Bykaak, Mich. Bodogh de eadem, Simon PhiJipi de eadem, Math. Gólya de Bikaak Z. XI. 469—471; (kérdéssel vonható ide) 1487: Joh! Prych de Bykal Z. XI, 470); 1853: Bikák — r BiU. 951; 1857: Bikág — e, sz Bi U. 952; Bikág rét — r, Bikág — e Kszb; 1961 : Bikág — széles völgy vízfolyással, Bikági rétek — völgyi rétek. Bikkág falu helyét megközelítően jelzik azok a cserépedénytöredékek, amelyek a völgyben az ún. vadászházi csemetekertben kerülnek elő, a mai bikkági munkásszállás mellett. Cegléd 1461: pop. et iobag. in Chegled OCiklőd) z . X, 167; 1465: Mich. Chywyk, Greg, et Joh. Anyko — iobag. in poss. Chegled Z. X, 343; 1873: Cziklődi völgy — e HATOS. Magyaregregyről Kárászra áthaladó völgy neve ma Ciklődi vőgy, ez őrzi a falucska emlékét. Cikó Ismételt adatközlés helyett hivatkozom említett „Magyaregregyi helynevei." с munkámra, ahol a falucska névemlékeit felsorolom. Pótlásul megemlítem, hogy 1413-ban Mich. f. Valent. Chyco — iobag. in Malfalua [ э : Malaf alua] Z. VI, 255 nevű személyt említenek. A kis helység a mai Cikai völgy környékén fekhetett. CSÁNKI neves munkájának III. kötetében az adatokat 421. lapon Csukó (Csilkő), és 422. lapon Czikó címszó második bekezdésében tárgyalja, nem ismerve fel az adatok összefüggését, illetőleg félreértés folytán a mai Tolna megyei Cikóval azonosítja. Ekéd 1413: Ekyd Cs. III, 423; 1413: Petr. de Izmen in porc. sua poss. in Ekid Z. VI, 235; 1865: Ekepuszta — mező PESTY, V. k. 28—9; 1873: ~ — e, sz HATOS. Kis irtásfalu volt a mai Magyaregregy területén, úrbéri rendezéskor ez is a püspöki uradalomhoz került, s beerdősítették. Ezdenc 1443: dat. in Ezdench Z. IX, (Izdene) 53 . 1451: p Ezdencz Cs. IIT, 424; p. Ezdencz Z. IX, 296; p. Izdencz Z. IX, 297; 1453: Ezdench Cs. III, 424; 1455: pred. Izdencz in C-u Tholnensi Z. IX, 507; 1456: pred. Izdentz, Ezdencz Z. IX, 518—9; 1458: pred. Ezdenz Z. X, 13. Fekvése előttem ismeretlen. 1451-ben Ábel és Köszvényes helységekkel együtt említik, s tudjuk, hogy az Ábeli családé volt. Ezek alapján Magyaregregy és Kisvaszar határvidékén kereshető, ahol Ág községgel hármashatárt alkotnak.
