Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

230 KOVÁTS VALÉRIA 8. kép A szigetvári „török pince". A kö.zséggel folytatott megállapodás eredményeképpen a Múzeum 1929. augusztusában lése, az egyesület körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, ilyennek megválaszt, 2. Alapító tag az, aki az egyesület javára legalább 100 korona alapítványt tesz, és ezt teljes öszszegben lefizeti, és akit a választmány ez alapon ilyennek felvesz. 3. Pártoló tag az, aki az egyesület javára egyszer s mindenkorra legalább 100 koronát befizet, s akit ez alapon a választmány pártoló tagnak felvesz. 4. Rendes tag, akit a választmány ilyennek felvesz. — Rendes tagnak azt lehet felvenni, aki kötelezi magát, hogy 6 éven át az egyesület javára évenként 4 koronát befizet. 5. Rendkívüli tag az, aki 6 éven keresztül évenként 2 korona fizetésére kötelezi magát az egyesület javára." Zrínyi Miklós Múzeumegyesület alapszabályai. Szigetvár, 1918. 2—3. — A korona elértéktelenedésével a tagsági díjakat, évenként újra meghatározták, végül is aranykoronában állapították meg és a pengő forgalomba kerülésekor ezt számították át pengős értékre. Tagisági díjak átszámítása 1926-ban készített kimutatás szerint: Alapító tag évi tagsági díja 25.— aranykorona = 29.— pengő. Pártoló tag évi tagsági díja 12.— arany korona = 13.92 pengő. Rendes tag évi tagsági díja 0.50 arany korona = 0.58 pengő. Rendkívüli tag évi tagsági díja 0.25 arany korona = 0.29 pengő. megkapta a „váras pince"

73 néven ismert épületet (8. kép). Bár az épület rossz állapota, csekély férőhelye, környezete, valamint a város központjától való távolsága miatt kiállítási célokra nem, volt alkalmas, az Egyesület mégis kénytelen volt elfogadni, mert más helyiség nem állt a rendelkezésre.

74 A tárgyak átszállítása után azonban kiderült, hogy a város pince ideiglenes megoldásnak sem alkalmas akkori állapotában, nem szólva arról, hogy a helyi levente csapat zenekari próbáit továbbra is a helyiségben akarta tartani.

75 Hiába kiérte az Egyesület a községet, hogy a legfontosabb javításokat végezzék el az épületen, s a környezetét is hozzák rendbe. A község a kérést súlyos, anyagi helyeztére való hivatkozással, mindig elutasította. A kedvezőtlen körülmények ellenére, 1930. szeptember 7-re, a múzeumi anyag rendezése megtörtént, s így megnyílt a kiállítás a közönség számára.

76 A rendkívül rossz állapotban lévő épület tovább romlott. Ezért Salamon Béla egyesületi titkár kénytelen volt a község előtti nyíltan felvetni, hogy ha nem javítják meg az épületet, amely lopások ellen sem véd, teljesen tönkremegy a múzeumi anyag. A helyzetet úgy „oldották meg", hogy új bádogtetőt és új vasajtót készítettek.

77 Ilyen körülmények között működött a múzeum 1933. év derekáig, amikor a gyűjteményt a ,,vá,73 „Város pince", „Török pince" néven ismert épület Szigetvár 1,96©. évi ostroma alkalmával a teljesen leégett városrész az Újváros,, s a török időkben parlagon hagyott terület északi részén a török hódoltság alatt épült. A kisméretű kétszintes épület magán viseli a török építkezés minden jegyét, azonban egykori eredeti rendeltetését nemi ismerjük. Iskola, könyvtár, rituális célokra építettnek mondják. Az Űj Délsomogy 1929. IV. 7-i sz.-ban vetette fel azt a gondolatot, hogy az épületet fel kellene használni. „Mily kevés költséggel lenne megoldható az épület restaurálása, milyen szép helyet nyerhetne abban a Zrínyi Múzeum.. . mely az épületet továbbra is megőrizné." 74 ZMME v. ü. jkve. 1929. VIII. 7. Az ülésen megjelent községi bíró és főjegyző az épületet ideiglenesen átadták a múzeumnak. — ZMME é. r. k. jkve. 1927. IX. 7. Az átköltözés már megtörtént és a községi képviselőtestület véglegesen átadta a helyiségeket. 75 ZMME v. ü. jkve. 1929. VIII. 20. Rusa Ernő elnök az Országos Műemléki Bizottságban bízott, hogy nem fogják engedélyezni az épületet zenekari próbákra. Űgy látszik azonban a zenekarral sikerült megállapodásra jutni, mivel a későbbi jegyzőkönyvekben a zenekarról már több szó nem esett, 76 ZMME é. r. k. jkve. 1930. IX. 7. A múzeumi anyagot Salamon Béla és Hal Pál rendezte. 77 ZMME átirata a községi képviselőtestületinek az épület rendbehozatala miatt. 63/1930., 1930. XI. 14. — ZMME v.u. jkve. 1931. VIII. 8.