Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 237 került, melynek előteremtését az Egyesület közadakozással érte el.

102 A Spolarioh gyűjtemény megszerzésével a Zrínyi Miklós Múzeum megvetette alapját a Zrínyiekre és a XVI—

XVII. sz.-i Szigetvárra vonatkozó gyűjteményéinek. 1935-től kezdődően a múzeumnak sikerült a Zrínyi család néhány levelét, okiratát megszereznie, köztük a szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak is egy levele a múzeum birtokába került.

103 Az aukciókon, kereskedelemben fel-felbukkanó Zrínyi, szigetvári vonatkozású kéziratos anyag, vagy metszet megszerzését a múzeum rossz anyagi helyzete, valmint a fővárostól \ла1о messzesége mind megnehezítette, szemben az állami ellátásban részesülő országos intézményekkel, amelyek jobb helyeztüknél fogva könnyebben szerezték meg a gyűjtési körükbe tartozó anyagot. „A Múzeum Egyesület a legszükösebb anyagi viszonyok mellett él, s kitűzött céljának alig tud eleget tenni. Hiába akad egy-egy muzeális tárgy, ezt megvenni nem tudjuk" — mondja az Egyesület elnöke 1933. május 6-án az egyesületi választmányi ülésen. Gyűjteményt, történeti gyűjteményt, csak komoly anyagi alappal lehet létrehozni. A Zrínyi Miklós Múzeumnál 102 1936. XII. 30-án egy budapesti antikvár könyvkereskedő hívta fel a Spolarich anyagra a múzeum figyelmét, 1080 pengőt kérvén a gyűjteményért. A Múzeum Egyesület széleskörű gyűjtést indított, az összeg előteremtésére a községhez, a megyéhez, a kultuszminisztériumhoz, az egyesület tagjaihoz, valamint a lakossághoz fordult, hogy időben összegyűlhessen az 10O0 pengő, ugyanis a könyvkereskedővel végül is ennyiben egyeztek meg. A múzeum számára alapvető gyűjtemény megszerzését az illetékeseknek nem lehetett nem támogatni. A község: 200 pengőt, (1937. IV. 32. képviselőtestület jkv. 19/kgy. sz. Somogy vármegye törvényhatósági kisgyűlése által jóváhagyva K. 16819/1 1937. sz. Kaposvár. 1937. VI. 30.) a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége 3O0 pengőt adományozott. (233/1937. sz.) ugyanis az Egyesület Hóman Bálint kultuszminiszterhez fordult II. 16-án, majd Szigetvár képviselőjével megsürgették a kérdést. A személyes közbenjárás után a minisztérium 13. 926—1937. III. sz. utasítása alapján a Közgy. Orsz. Felügyelősége megadta a támogatást, így 19137. V. 28-án az Egyesület bemutatta a tagságnak a gyűjteményt, de a vételár kiegyenlítése még hosszú hónapokat vett igénybe. 103 1936-ban szerezte meg a múzeum az első Zrínyi kéziratot, Zrínyi Péter 1660-ban írt levelét. (1935/1936. évi beszámoló jelentésből.) A leglényegesebb Zrínyi kéziratok, melyeket a múzeum megszerzett: Zrínyi György horvát nyelven írt levele 1623-ból, egy Zrínyi Miklós 1641-ben, szintén horvát nyelven írt levele, melyek 1937-ben kerültek a múzeum birtokába. Zrínyi Miklós levele 1543-ból, a költő Zrínyi levele 1659-ből, valamint Zrínyi Péter 1656-ban írt levele, ezeket 1938-ban vásárolta meg a múzeum. (1937/1938. évi beszámolóból.) Ezenkívül néhány XVI—

XVII. sz.-i könyvet és röplapot is szerzett a múzeum, amelyek Szigetvár ostromával foglalkoznak. viszont éppen ez az alap hiányzott. „Több szép tervünk volna, melyre bizony nagyon kellene a pénz . . . sokszor kínálnak Szigetvárral, vagy a Zrínyivel kapcsolatos tárgya^ kat megvételre, különösen külföldi régi magyar vonatkozású könyveket, mint Ortelius Hieronymus, O. Redivius, Dilbaum-Zimmermann stb. egy ilyen könyv 100—250 P. közt mozog." — írja Salamon Béla 1935. május 27-i levelében Sziebeinliszt Bélának. Az Egyesület gyűjtőtevékenységét igen érzékenyen érintette a szigetvári ,,várúr" Andrássy gyűjtőszenvedélye. Ugyanis: „minden található Zrínyi vonatkozású tárgyat megvesz. Zrínyi kirohanását ábrázoló zenélő órája mintegy 6 darab van" — írja, Salamon 1943-ban egyik feljegyzésében. Máskor így ír róla Sziebenliszt Bélának: „ . . . előszeretettel gyűjt kastélyában Zrínyiekre, szultánokra, Szigetvárra vonatkozó metszeteket, már hatalmas kollekció van belőlük." Megbízói révén gyűjteményét nemcsak magyarországi, hanem külföldi vásárlásokkal is növelte

1

, sőt a bécsi levéltárakból sok anyagot kifényképezett, de egy másolatot sem ajánlott fel soha a Zrínyi Múzeum, részére

1

. Rendszeres vásárlásaival viszont az árakat amynyira felverte, hogy a múzeumnak, mint versenytársnak több esetben le kellett mondania egy-egy fontos értékes darab megszerzéséről.

104 A Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület sem az országos intézményekkel, sem a Zrínyi kultuszt „ápoló" gróffal nemi versenyezhetett. „Itt egyetlen egy radikális megoldás van, állandó rendes támogatások: kérése a Kaposvári Múzeum mintájára, mely az államitól 500. megyétől 10Ű0, várostól 1000 pengő évi állandó segélyt kap. Nekem, nincsenek ilyen nagy igényeim, bár ezt is fel tudnám hansználni, kevesebb összeggel is megelégszem. Az államtól majd megpróbálom, remélem menni fog 200—300 pengőig, a községtől is azt hiszem sikerül szintén 100—200 pengőt kapni, bár az helyiséget, meg világítást ad, a megyétől a legnehezebb, mert nincs senki, ki közben tudna járni..." — írja beszámolójában Salamon Béla Szie^benlisztnek.

105 Hiába volt a sok kérés a megyéhez, a minisztériumhoz, az országos intéményekhez, a múzeum legjobb esetben is csak ígéretet kapott, de ebből alig valósult meg valami. Végül is be kellett látnia, hogy senkitől sem 104 Dunántúl 1933. XII. 24. számában a szigetvári Andrássy kastélyról írja: „A lakó kastély pedig múzeuma a fegyvereknek és képeknek". — Salamon Béla — közlése szerint — az Andrássy gyűjteményt még számba sem vehette. 105 Salamon Béla 1935. V. 27-i levele Sziebenliszt Bélához. . ....,..<