Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.
SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 273 A NÉPHAGYOMÁNY A szigetvári események az ostrom legendás története, közvetlenül az ostrom után elterjedt nemcsak szóban, hanem írásos anyagban is. Eddigi ismereteink szerint több mint 20 külföldi röplap, tudósítás foglalkozott ebben az időben Szigetvár elestével. 38 A kisebb-nagyobb, különböző nyelvű krónikák, versek, dialök Szigetvár, és hős védői nevét és hírét egyre ismertebbé tették messze vidékeken. 39 De a szigetvári ostromnak érdemben első s egyben legnagyszerűbb irodalmi feldolgozását a Költő Zrínyi Miklós alkotása, a „Zrínyiász" szolgáltatta. A „Zrínyiász", természetesen a családi hagyományokon kívül, elsősorban az addig ismert történeti és irodalmi termékéken, históriákon, krónikákon alapult, irodalmi előképei mellett. Nyelvezete a nép nyelvét emelte irodalmi fokra, s felhasználta a népi hagyományokból mindazt, ami az eposz céljával, tartalmával összefért. 40 Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy irodalmunknak ez a nagy alkotása a nép számára idegen maradt, nem került „le" a paraszti lakossághoz, sőt polgári vagy kisnemesi közvetítéssel sem került be Szigetvár, illetve környékének népi hagyományanyagába. A műnek az iskolai oktatás keretében elért, viszonylag kicsiny hatása is rendszerint rövidesen elmosódott az iskolát elhagyó gyermekek emlékezetében. Annak ellenére, hogy a XVIII. század második felére a literátusok között széles körökben ismertté vált, bizonyos kultúrszint „.alá" nem jutott el, feltehetően elsősorban ebben az időben a már távoleső előadási formája és stílusa miatt, ami nemcsak hogy régies, hanem egyúttal túlságosan magas irodalmi szintet is jelentett az akkori paraszti művelitségvisZiOnyok mellett. Természetesen sikertelenné vált Kónyi János szigetvári strázsamester azon törekvése is, amely „átírással" kívánta az eposzt népszerűsíteni. 41 A kétségte38 Hubay Ilona: Röplapok, újságlapok, röpiratok 1480—1718, i — Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. I-III. Bp. 1879—98. — Apponyi Alexander Graf: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Plugschriften. I—IV. München 1903—1927. — Kertbeny: Ungarn betreffende deutsche Ertslings •— Drucke 1454—1600. Bp. 1880. 39 A főleg latin, német és horvát nyelvű emlékezéseken kívül francia és olasz, sőt spabyol nyelvű anyagot is találunk. 40 L. Klaniczay Tibor: i. m. 41 Karenovics József: i. m. 26—36. 18 J; P. Múzeum ÉS IRODALOM lenül a nép gondolkozásmódjához közelebb álló, sok bírálatot megélt gyenge kísérlet, az átírt eposz, a strázsamester környezetében, kisnemesek és katonáik körében ideig-óráig érdeklődést kelthetett, de a falu parasztságához aligha juthatott el. A jelenleg is élő hagyomanyanyagban a strázsamester által átírt Zrínyiász hatása nem mutatható ki. A XVII. században napvilágot látott iskoladrámák és a Zrínyit dicsőítő versek is ismeretlenek maradtak a néphagyomány számára, befolyásuk még a nemesi körök Zrínyire és Szigetvárra vonatkozó tudatanyagáig sem ért el. 42 A XIX. század közepén Királyi Pál: „Szigetvár 1566-ban" című négy kötetes regénye korában nagy közkedveltségnek örvendett, a polgári körök történeti romantikáját híven kielégítette, de a szigetvári néphagyoniánnyal még közvetett úton sem mutatható ki kapcsolata. 43 Hogy a valóban szépirodalmi szintű alkotások mennyire nem ismeretesek a nép között, mutatja Mikszáth Kálmán: „Üj Zrínyiász"-ának példája, melyről seim az idősebb, sem a középkorú paraszti lakosság nem, hallott, s legfeljebb néhány, a gyermekkorból alig kinőtt olvasáskedvelő. 44 A szigetvári eseményekkel foglalkozó színművek sem ismeretesek a nép előtt, s ilyenek létezéséről egyik korosztályhoz tartozók sem tudnak. Pedig, hogy e vonatkozásban a legkiemelkedőbb, bár gyenge alkotást említsük, Jókai: „Szigetvári vértanuk" című szomorú játékát még Szigetváron is előadták, de ez úgy látszik sem a polgári, sem a paraszti emlékezetben, műveltségben nem hagyott nyomot. 45 Jókai Mór: „Magyar nemzeti vértanúk", igen népszerű könyvének egyik története, a „Szigetvári vértanúk" romantikus, a történeti eseményekkel csak nagyvoinásoikban összehozható elbeszélése a századforduló polgári társadalmának igen népszerű olvasmánya volt, s a szigetvári polgárság körében e könyv ismertté lett, de a néphagyomány számára ismeretlen maradt, 46 42 L. Karenovics József: i. m. 43 Királyi Pál: Szigetvár 1566-ban. Pest. 1858. 44 A szerző 1957—58 évi gyűjtése Szigetváron és környékén. 45 perczei Sarolta szóbeli közlése, amelyért ezúttal is köszönetet mondok. 46 Jókai Mór: Szigetvári vértanúk. 38. (Nemzeti Vértanúk. Budapest, 1895.) — Perczei Sarolta szóbeli közlése.
