Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája

10 GEBHARDT ANTAL I. GASTROPODA (CSIGÁK) Viviparidae Viviparus fasciatus O. F. Müll. (= vivipa­rus L.) Pellérd, 53. IX. 12. (14), 57 X. 25. (20). Villány, 54. VI. 10. (2 kifejlett, de feltűnően apró, egyszínű fekete példány), Pécsi rét, Fü­zes-dűlő, 57. XI. 11. (1), Nagyárpád, 58. IX. 24. (1), Palkonya, 58. X. 14. (9), Sámod-Maj­láth puszta, 58. X. 21. (8 juv.), Sumony, 58. X. 28. (9). Halastavakban gyakori. V. hungaricus Hazay, Drávasztára-Zaláta vasúti állomás, Lajos-tanya, 58. X. 2. (9), Sá­mod-Majláth puszta, 58. X. 7. (63), 58. X. 21. (1), Sumony, 58. X. 28. (14). Csak a Dráva ár­területén keletkezett nagyobb mocsarakban, halastavakban terjedt el. A Pécsi rét nádasai­ból és a pellérdi halastóból hiányzik. Legna­gyobb — 55 mm. hosszúságot elérő, -— pél­dányait a sumonyi halastóból gyűjtöttem. A Dráva árterületéről származó példányokból több száz héjas embrió került elő, melyeknek nagysága 5:3 — 8:5 mm között ingadozik. Valvatidae Valvata eristata O. F. Müll. Harkány, 56. VIII. 7. (9), Pellérd, 57. X. 25. (4), 57. X. 28. (6), Basamalom, 57. X. 21. (73), 57. X. 31. — (296), Pécsújhegy, 57. XI. 5. (19), 57. XI. 7. (21), Nagyárpád, 58. IX. 24. (107), Palkonya, 58. X. 14. (100), Sumony, 58. X. 28. (150). Túl­nyomó esetben homokos talajon fordul elő, helyenként nagy példányszámban. V. pulchella Stud. (det. Horváth Andor), Sámod, Majláth puszta, Dráva holtág, 58. X. 21. (1). Közép,- de inkább északeurópai faj (Skandinávia, Finnország, Szovejtunió stb.). Hazánkban ritkaság, mely csak Budapest kör­nyékéről (Csepel-sziget, Rákosi-rétak) és az egykori Ecsedi-láp területéről ismeretes. A jégkorban jelentékenyen gyakoribb volt s je­lek szerint a Dráva lápvizeiben ma is él. Fel­tehető azonban az is, hogy a begyűjtött héjat a víz löszből mosta ki. V. piscinalis O. F. Müll., Villány, Vizes­erdő, 55. VI. 3. (1), Sámod, Majláth^puszta, Drávakiöntésből eredő mocsár, 58. X. 21. (1). A törzsfaj területünkön nagyon ritka. V. piscinalis v. obtusa Stud. Drávasztára­Zaláta v. á. Lajos-tanya, 58. X. 2. (17). A törzsfaj alacsony kúpos változatát a Dráva lassú folyású holt ágában találtam. Hydrobiidae Sadleriana fluminensis Küst. v. samobo­rensis A. J. Wagn. Pécs, Botanikus-kert, 57. II. 23. (1). Melegházi növényekkel behurcolt faj. Lithoglyphus naticoides (Fér) С Pfeift Villány, Vizes eudő, 55. VI. 3. (1). Fejlett, de feltűnően apró, — mindössze 5,0 mm hosz­szúságot elérő példány. Bithynia tentaculata L., Villány, Vizes er­dő, 55. VI. 3. (11), Harkány, 56. VIII. 7 (1), Palkonya, 58 IX. 2. (21), 58. X. 14. (130), Nagy árpád, 58. IX. 24. (33), Drávasztára-Zaláta v. á., Lajos tanya, 58. X. 2. (80), Sámod-Majiáth­puszta, 58. X. 7. (10), 58. X. 21. (3), Sumony, 58. X. 28. (38). Élő példányai a súlyom víz­felületen szétterülő leveleinek fonákján he­lyenként tömegesen gyűjthető. B. Leachi Shepp. Pellérd, 57. IV. 29. (3), Palkonya, 58. X. 14. (12), Sámod-Majláth­puszta, 58. X. 21. (16). Az előző fajnál jelen­tékenyen ritkább. Ellobiidae Carychium minimum O. F. Müll., Pellérd, 57. X. 25. (1), Pécsújhegy, 57. XI. 7. (16), Pé­csi rét, Fűzes dűlő, 57. XI. 11. (1), Garé, 58. V. 23. (2), Palkonya, 58. IX. 2., 58. X. 14. (17), Nagyárpád, 58. IX. 24. (3), Drávasztára-Zalá­ta v. á., Lajos tanya, 58. X. 2. (5), Sumony, 58. X. 28. (2). Vízparton, nedves fadarabokon gyakori. Limnaeidae Limnaea stagnalis L., Pellérd, 53. IX. 12. (21), 57. X. 25. (10) Basamalom, 57. X. 31. (2), Palkonya, 58. IX. 2., 58. X. 14. (3), Drá­vasztára-Zaláta v. á., Lajos tanya, 58. X. 2. (2), Alsócun, 58. X. 7. (4), Majláth-puszta, 58. X. 21. (1), Sumony, 58. X. 28. (5). A nagyobb tavaikban közönséges. L. stagnalis f. vulgaris Westl., Basamalom 57. X. 31. (1). À törzsfaj között. Stagnicola palustris О. F. Müll., Villány, Vizes erdő, 55. VL 3. (9), Harkány, 56. VIII. 7. (33), Pellérd, 57. IV. 29. (1), Palkonya, 58. IX. 2. (3), 58. X. 14. (60), Drávasztára-Zaláta v. á., Lajos tanya, 58. X. 2. (1), Sámod-Maj­láth puszta, 58. X. 7. (2), 58. X. 21. (2). Mo­csarakban, vízlevezető árkokban gyakori. S. palustris f. turricula Held., Pécs, Bota­nikus kert, 57. II. 23. (3), Pécsi rét, Füzes dű­lő, 57. XI. 11. (1), Pellérd, 57. X. 25. (2). S. palustris f. curta Cless., Basamalom, 57. X. 31. (2). S. palustris f. parva Hazay, Villány, Vi­zes erdő, 55. VI. 3. (1). Az alakváltozatok a törzsfajnál jelentékenyen ritkábbak. Radix auricularia L., Palkonya, 58. X. 14. (5), Sumony, 58. X. 28. (1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom