Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
PÉCS VAROS NEVE 287 25, "ma Bafr-völgye Cserkút határában, Gyulán helynév! Kővágöszőllős, Kővágótőtös és Bicsérd összeszögelő területén stb. 97 Más kérdés azután az^ hogy miért nevezték el а kemence szóval á várost. Megkísérlem ennek is bizonyítékát adni. A földmívelésbe kezdő, pásztorkodó, halászó-vadászó magyarság előtt a mészégetés mint foglalkozás idegen, ha nem is ismeretlen yolt. A meszét ismerték a magyarok, de maga a mész szavunk ismeretlen eredetű. 98 A miai Pécs város felett emelkedő Mecsek hegység nagyrészben, s a város felett emelkedőén csaknem, kizárólag mészégetésre kiválóan alkalmas mészkőből áll. Szabó Pál Zoltán szerint ,,Az egész Dunántúlon itt van a legjobb égethető és a legjobb faragható mészkő, téglavetésre kiválóan alkalmas mediterraneus agyag, könnyen bányászható homok .'.'-."" Ëz ismert lehetett a rómaiak alatt is. de ismert volt a templomépítő ftrankolk előtt, kiktől a szlávok, avarok is megismerhették. A pécsi úgynevezett cella septichora ásatási megfigyelése szerint a nyilván fedett karéjokban égetett meszet tároltak. 100 A Conv. Bagv. et Car. leírja, hogy a salzburgi érsek a szlávok (Pribina — Kooel népe) megtérítésekor mesterembereket (kőmíves, ács, kovács, festő) küldött, hogy megfelelő egyházakat tudjanak emelni. 101 Nyilvánvaló, hogy ezek az építkezéshez szükséges anyagot (mész, tégla, kő, faanvag) maguk állították elő. S így Pécs mint Déldunántúl legfontosabb mészkő lelőhelye elsőrendűi fontosságot kapott. De adataink vannak arra is, hogy az itt lelt római, építőköveket átfaragás útján felhasználták. A magyarok a letelepedéssel és a kereszténység felvételével együtt megismerkedtek az építkezéssel s szükségszerűen a mészégetéssel is. Megállapítható, hogy az égetett mész a középkorban mindig keresett kereskedelmi cikk volt. A .magyarság helynévadásában is jelentkezik a mecseki méspkő, mert a mai Meszes városrész nevét a XIII. sz. első fele óta ismerjük, s jelentősebb hely lehetett/mert plébániája is volt. A mecseki mész- : 97 Németh Gy.:i. m. 112; Itt említem; meg, hogy Pécskő hegynév is Salgótarján mellett, Kazár szomszédságaiban a kabar törzs települési területén jelentikeziik, s Pécs mellett is két Kozár helység van a Megye?- és Keszi törzsek nevét viselő települések közelében. m Bárczi G.: SzófSzót. 206. 99 Szabó Pál Zoltán: А 2000 éves Pécs, Sorsunk, 11941 évf. 4. sz. • wo Bercsényi — Pogány i. m. 16. 101 Györffy Gy,: A magyarok elődeiről és honfoglalásról, Bp. 1038. 195. -„•--"égetés korai emlékét (XIV. sz. eleje) megtaláltam 1949-ben Márévárnak romjai alatt vezető út építésénél, ahol egy mészégető kemence került elő. A korai mészégetés és a mész kereskedelmi értékét igazolja azon 1403-ban kelt és 5 hordó mészről szóló elismervény, amelyben szekcsői Herceg László elismeri annak átvételét bátmonostori Tőtös Lászlótól. 102 A mészégetés jelentőségét mutatja az, hogy egyedülálló mészkőszirt is felhasználásra került. 1484-ben említik: ,, . . . saxa pro cimentis in mineris Sembecz vocata . . ." 103 E Zsembéc helység a mai Dunaszekcsővel átellenben volt a mai mohácsi szigeten (ma Vár puszta) s a Bátmonostoriak által bírt vára egy mészkősziklára épült. 104 Neim tekinthetjük véletlennek, hogy az aldunai Pécs helynevünk is mészíkahegységben kerül elénk. 105 A magyarság helyneveinkben a mészégető kemence kifejezésen kívül használja a mészkemence (Maigyaregregy, Kalotaszeg), mészkatlan (Tatrang), 106 és mészpest (Kalotaszeg szavakat. Budapest nevében lévő' vest szó is így lett először helynévként használatos. ,,Pest eredetileg valamelyik Duna jobbparti hegynek, először valószínűleg a Gellérthegynek lehetett a neve, amit azért kaphatott, mivel természeti sajátosságánál fogva mészégetők vagy üregek voltak rajta. A név átment a hegy lábánál, talpánál lévő helyre." 107 Pécsett a mai Rácvárosban téglaégető, 108 míg a K-i városrészben (Meszes) mészégetők léteztek, utóbbiak ma is működnek. Tudjuk, mint azt Babits András egyik dolgozatában összeállította, hogy a töröktől felszabadult Pécs részére 1717-ben III. Károlytól megállapított kötelezettségek között volt a városfalak karbantartása is. 1747-ben Mária Terézia újra szabályozta e 'kérdést, úgy hogy részben a püspök és a klérus, részben a város köteles a falak helyreállításáról gondos102 ciimeintum cum quinque tunellis Zichy okmt. V. k. 343. 103 Zichy Okmt. XI. k. 302. m Szabó Pál Z.: A délkelet Dunántúl felszínfejlődési kérdései. Földr Ért. 119157. évf. 400. 105 Fodor Ferenc: A Szörénység tájirajza. Bp. 1980. 15—25. Kniezsü I. a teruletet oly szláv területnek jelzi a XI. sz.-bain, hová a magyarság tartósan a XII. sz.-ban hatolt be. Árvái József: A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár, 1943. 189, 200. 107 Pais D.: Budapest kialak. kezd. MNy. 1964. 910. 108 Pécsi kápt. lt. GT98 és GT98b jelz. tértképei az 1800ik. évből. . :
