Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

A MECSEKI MEGOSZTOTT TELEPÜLÉSEK 89 ága itt az álattartás volt. Ezen belül is leginkább magyar fajta fehér marhát tartottak, bár a múlt század közepén már a jól tejelő cifra marhák is elterjedtek. A jószágot a szállásokon tartották, melyeket mindegyik hegyháti faluban a rét övezetben helyeztek el. Közel voltak a hegyoldalakoin levő legelők és erdők is. Itt tehát kétségtelenül az állattartás szempontjai domináltak a szállások helyének megválasztásánál és keletkezésüknek is ez volt az oka. A nagy rétek, erdei legelők könnyebb kihasználása végett építették az istállókat á kertekbe. Természetesen a könnyen elérhetőség igénye itt is fennállt. Itt Hegyháton is elsősorban azok csináltak szálláskertet, akiknek nagyobb jószágállományuk volt, mert csak ezeknek a gazdáknak volt kifizetődő az, hogy a jószágot a falutól távol levő szállásokon tartsák. . Régi térképek tanulságai A szállások keletkezéséről és múltjáról nagyon keveset tudunk, az alábbi térképes adatok alapján csak feltevéseink lehetnek. Az erről a területről s 'ármazó legkorábbi térkép: a II. József-féle Első Katonai Felvétel csak sejtetni engedi a szállások meglétét. A hegyaljai szállások szempontjából ez a bizonytalanság egyrészt abból adódott, hogy a felvevő mérnök a szállásokon levő épületeket a faluhoz tartozónak vélhette és úgy rajzolta, hogy csak a irtai településrajz összevetésével lehet megállapítani, hogy az az épület a falu szélén ház volt-e, vagy pedig a kertben, levő istállóspajtát jelentette. Ezenkívül, mivel a szálláskertek mindenütt a szőlők közelébe estek, a térképen feltüntetett épületeket könnyű összetévesztem a, szőlőkben levő pincékkel. így a szállások megléte csak nagyon alapos vizsgálat után deríthető ki a térképen. Cserkúton a falutól ÉK-re tüntet fel 7 épületet a térkép. Ezek a kataszteri térképen feltüntetett szállások helyén álltak nagyjából, kívül estek a szőlőterületen, ezért biztosra vehető, hogy a szálláskertekben levő épületek voltak. A falu keleti részén viszont, a „Pécsi út" két oldalán nem találunk épületet a térképen. Kővágószöllősön jóval nehezebb megállapítani a szállások meglétét az Első Katonai Felvételen, itt ugyanis jóval közelebb vannak a faluhoz, mint Cserkúton. A falu keleti felén, a ^Szállásoknál" nevű határrészen feltüntet a térkép 5—6 épületet, melyek szemmelláthatólag már nem tartoznak a faluhoz, de a szőlőterületen is kívül esnek. Ezek valószínűleg istállóspajták voltak. A töttösi út felett — ahol később több szálláskert létesült — a térkép csak egy épületet tüntet fel. — Van a falu alatt is néhány épület, melyben a későbbi szállások elődjét lehet gyanítani, ezek is kívül estek a szőlőkön. Töttösön teljes bizonytalanságban vagyunk a szálláskerteket illetően. Nagytöttösön a falu felett rajzolt a mérnök néhány épületet, melyekben istállót és pajtát liehet sejteni, de éppúgy tartozhattak a faluhoz is, mint lakóépületek. Ugyanez a helyzet Kistöttösön is. Az Első Katonai Felvétel szerint tehát a XVIII. század második felében már megvoltak a szállások, legalább is következtetni lehet rájuk. Helyük azonban pontosan nem állapítható meg. Számuk nem nagy, ami arra mutat, hogy nem volt általános jellegű településforma. Az Első Katonai Felvétel nem mutatja pontosan a hegyháti szálláskerteket sem, bár ezek nem voltak olyan közel a faluhoz, mint a hegyaljaiak. Mindegyik , falunál alig kivehetően lehet látni a kertek helyét, egyik-másik kertben épületet is lehet látni. — A XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről származó /