Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Ötvös Károlyné: A Pintér-kert arborétum
ÖTVÖS KÁROLYNÉ: A PINTÉR-KERT ARBORÉTUM 145 Pyracantha coccinea Roem. (tűztövis) Rhus typhina L. 'Dissecta' (szeldeltlevelü ecetfa) Robinia pseudoacacia L. (fehér akác) Rosa rugósa Thunb. (japánrózsa) Sorbaria sorbifolia (L.) A. Br. (északi tollas gyöngyvessző) Spiraea japonica L. (japán gyöngyvessző) Spirea x vanhouttei Zab. (kerti gyöngyvessző) Syringa vulgaris L. (közönséges orgona) Viburnum x pragense (rhytidophyllum x utile) (prágai bangita) Viburnum rhytidophyllum Hemsl. (ráncoslevelű bangita) Értékelés A Pintér-kert Pécsett, a Tettyén található. Pintér János (1926-1933) alakította ki egy kedvező klímaadottságú hegyoldalban, a Mecsek déli lejtőjén. A gyűjteményes kertbe a világ minden tájáról származó fákat és cserjéket, de elsősorban örökzöld fajokat telepített. A kert gazdag és értékes növényvilága - a Mecsekre jellemző ritka és védett fajok pl. a szarvas bangó ('Ophrys scolopax ssp. cornuta) a majomkosbor ( Orchis simia), a szúrós csodabogyó ( Ruscus aculeatus), a lónyelvü csodabogyó (Ruscus hypoglossum), az olasz müge (Asperula taurina), az óriás szegfű (Dianthus giganteiformis), a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) és az itt előforduló állatfajok miatt - valamint kultúrtörténeti és dendrológiai értékei alapján ma a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A területén található mecseki karsztbokorerdő (Inulospiraei-foliae — Quercetum pubescentis) és az ezüsthársas törmeléklejtő-erdő (Tilio tomentosae - Fraxinetum orni) állományainak, illetve élőhelyeinek megőrzése, az itt élő védett növényfajok és ritka pl. a japán fehérfenyő (Pinus parviflora), nevadai cirbolyafenyő (Pinus flexilis), idős - pl. virginiai boróka (Juniperus virginiana), közönséges tiszafa (Taxus baccata) - növényegyedek védelme a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint a kert kezelőjének feladata, aki munkáját a védett terület kezelési terve alapján végzi. Jelenleg a Pintér-kert arborétumként várja az érdeklődőket. Irodalom BORHIDI A., SÁNTA A. 1999: Vörös könyv Magyarország társulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. II. pp. 243., 213. BOZSITS B, BÖSZÖRMÉNYI K, HEROLD SZ, TÓTH I. Zs. és VÁGNER G. 2003: A Pintér-kert, DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs. BÖSZÖRMÉNYI K., VÁGNER G. és TÓTH I. Zs. 1997: A Pintér-kert, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs. BÖSZÖRMÉNYI K., CSEPELI CS. és GÁSPÁR A. 1997: A Pintér-kerti Arborétum, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs. LÁJER K. 2002: Vizsgált taxonok és értékelésük, Kézirat, Pécs. VÖRÖSS L. Zs. 1974: A Pintér kert /Pécs, Tettye tér 9./ fa és cserje katalógusa. KUKÁI L.-né 1979: A Pintér-kert, Záródolgozat, Pécs. L EHMANN A. 2000: A pécsi Pintér-kert, Pécsi Szemle 2000.1. szám, Alexandra Kiadó pp. 86-97. Pécs. pp. 93 LÖFFLER A. (átdolg.) 2007: A Pintér-kerti Arborétum, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs. ÖTVÖS K.-né 2004: A Pintér kert, Mecsek Egyesület Evkönyve, Pécs. SIMON T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója, Tankönyvkiadó, Budapest.
