Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 107 Pécsvárad (Rác-tető). Extenzív szántók ritka gyomnövénye. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Nincs adata a térségből! Bromus arvensis L. - BD: Erdősmecske (Moger), Görcsöny-Keresztespuszta (-kelet), Hidas (Magyar-hegy), Mecseknádasd (-dél), Nagykozár (Ritics), Ófalu (Kalkofen), Pécs (Málom), Pécs-Hird (Harangláb), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Szilvás (Pajtáskert); BH: Barátúr (Szállás-dűlők), Liget (Zakinya), Magyarhertelend (Igaz-oldal), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Halom-dűlő, Rövid-földek); DZS: Almamellék (észak), Dinnyeberki (Vörös-hát), Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk), Szentlászló (Szérüskertitábla), Szulimán (Rózsás); ÉZS: Bakóca (Nagy-mező), Baranyajenő (Hosszú-hegy), Boldogasszonyfa (Cserkovina), Cserénfa (Törcsényi-hegy), Gálosfa (Hosszú-hegy), Gyümölcsény (Lazina alja), Kaposgyarmat (-észak), Kisbeszterce (-észak, Tamás földje), Kishajmás (Bogorgya, Kecske), Meződ (Alsó-dűlő), Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Oroszló (Hosszú-rétek), Palé (Malom-oldal), Szatina (Nagy-földek), Tormás (Magyaros), Zselicszentpál (Alsó-hegy); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Bakonya (Mokárdi-dűlő), Hosszúhetény (Cseri, Hegyalja utca, Som-kerék, Telki-dűlő), Kővágótőttős (-nyugat), OrfííBános (Bánosi-szállás, Petike), Pécsvárad (Kutyás, Ruzsama); TH: Udvari (-kelet); V: Aparhant (Szőlőhegy), Ág (Cser-mező), Bonyhád (Róka-dűlő), Kárász (faluban), Mekényes (-kelet), Szalatnak (-kelet). Szántóföldek adathiányos gyomnövénye. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1976), PÁL és PINKE (2007). Bromus japonicus Thunb. - BD: Görcsöny-Keresztespuszta (-kelet), Szebény (Mogyorós); BH: Magyaregregy (Hodács); GD: Feked (Hosszú-dűlő); NYH: Bóly (Svincsina), Nagynyárád (Régenszvízen); V: Ág (Cser-mező). Szántóföldek, szőlőültetvények és ruderális területek gyomnövénye. További adatai: HORVÁT (1935b, 1942b, 1958). Bromus secalinus L. - BD: Gyód és Görcsöny-Keresztespuszta között; FS: Bogádmindszent (faluban). Extenzív és intenzív szántókon egyaránt megtalálható, helyenként tömeges lehet. A modern vetőmagtisztítási módszerek hatására országosan megritkult (PINKE és PÁL 2005). IUCN besorolását tekintve veszélyeztetett (KIRÁLY 2007). A Drávamenti-síkság néhány gazdaságában problémagyomként jelentkezett. A térségben további adatait NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b), REISINGER (1974), PÁL (2002a), PÁL és PINKE (2007) közli. Buglossoides arvensis (L.) I.M. Johnston - BD: Bár (Malom-dűlő), Berkesd (Öreg-hegy), Bogád (Szőlőhegy), Egerág (Bagi-gyakra), Eilend (Új szőlő), Erdősmecske (Moger), Garé (Petike), Geresdlak (Püspöklak), Hásságy (-észak), Hidas (Magyar-hegy), Kékesd (Kékesdierdő), Kisherend (Cserszél), Kozármisleny (-nyugat), Kövesd (Lajvéri-szőlők), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (a bekötőút mentén), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (Magas-puszta), Mohács (Szőlőhegy), Ófalu (Kalkofen), Palkonya (temető melett), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Pécs-Hird (Harangláb, Szél-föld), Pusztakisfalu (Nagy-rét), Romonya (Deszka-kút, Egyenes), Szebény (Mogyorós), Szellő (Kopár-rét), Székelyszabar (-kelet), Szilágy (-kelet), Szőke (Szőlőhegy), Véménd (Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Bodolyabér