Andrásfalvy Bertalan: A sárköziek gondolkodása a XVIII. és XIX. században (Dunántúli Dolgozatok 3. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 3. Pécs, )

A Sárköz gazdálkodása

telepített fűzfák csak szél és sodrásárnyékot adtak a vízen járó csónakoknak és úsztató barmoknak. A falvak szigetétől keletre levő ártér felszíne változatosabb. Nem messze Decstől folyt le a Kis Duna, melyen át a század végén már hidat emeltek. A Kis Dunát több helyen magas partok kísérték, melyre biztonságosabb szállásokat építhettek. Hasonló magasságú, csak magas árvízszintnél veszélyeztetett emelkedéseket az ártér többi részén is bőven találunk. Formájuk és használhatóságuk szerint különféle neveket viseltek s e nevek rendszerint jelzővel képzett alakjukkal az árvízmentesítés után a dűlők tulajdonneveként szerepelnek. A legmagasabb emelkedéseket, melyeket csak nagy árvíz borított el teljesen, göröndnek, porongnak vagy hátnak nevezték. A görönd kerek, kisebb felületet jelent. (Dűlők tulajdonneveként megmaradtak: Csókás-görönd, Somos-görönd, Zsákmány-görönd, Tökök göröndje, Pulavári-görönd vagy görenyd.) Hasonló, de nagyobb a porong. (Porong a decsi határban.) A hát hosszan elnyúlt magaslatot jelent (Csengő hát). A zátony ennél alacsonyabb felszínű, csupaszabb (?) kiemelkedést jelent: Csordások-zátonya, Garabóczátony, Gergely-zátony, Fekete-zátony stb. A gyür kisebb vizek mentén levő aszimmetrikus görbe partot, magaslatot jelentett, s gyakran a hozzátartozó vizes mederrel együtt értették: Babos-gyür, Tüzes-gyür, Vörös-gyür, Szénás-gyür, Acsád-gyür. Az ártérbe benyúló teraszrészek illetve a külön nevet nem viselő szigetszerű hát, melyen a két falu települt, hasonló beszögelései az orr vagy szeg elnevezést viselik: Szög (az Öregvisnye kanyarulatában), Tejes-szeg, Szilasorr, Fenyér-orr, Orrtanya, Hasonlóan változatos a vizek elnevezése. A Duna mozgóvízű ágai: Kis Duna, Visszafolyó Duna, az elszakadt ágak: a Holt Duna, Döglött Duna. Mint említettük a Báta, mely különböző ártéri forrásokból és a Duna átszivárgásából kapta vizét, számtalan ágával köznévként is szerepel: báták. Hasonló kis mennyiségű, de állandóan vizes folyásokat ereknek nevezték. Ez is szerepel tulajdonnévként: Hagyásér, Értava. Időszakos folyások, vagyis természetes árkok és mélyedések, melyeken az áradó Duna vize behatol és apadásnál a víz a Duna medrébe visszafolyik, a fokok.

19 Tulajdonnévként: Karaszi-fok, Szilágy-fok, Borrév-fok, Báta-fok, Bödő-fok, Malomfok stb. Azok az állóvizek, melyek magasabb vízállás esetébe mozgóvízűvé, fokokká változtak egyszerűen a vizek: Iccse-vize, Fehér-vize. Az álló vizek (nyílt felülettel) a tavak: Ér-tava, Luka-tó, Csin-tava, Kerenye-tó. Ha az igen mély s nem szárad soha sem ki, a mély vagy mélység elnevezést kapja : Lankó-mély, Sebes-mély, ha sekélyebb és felszínét nádas, bokros foltok borítják: Tóság. Ilyen tóság volt a Nagy Karácsony, a Kis Karácsony, a Cserenc és Bogra is, melyhez ugyan tulajdonnévként használva nem tették hozzá, hogy tóság, de sokszor használták e helyett az Alsó- és Felső-tóság elnevezést. A mocsaras hely neve dzsindzsás. A Fertő, Fertős kifejezés csak oklevelekből ismert és a hasonló jelentésű fenyér és fenyeres is csak egy esetben élt tovább tulajdonnévként a decsi határban. A Belső Mező a Sárvíz árterébe nyúló részét Fenyér-orrnak hívják ma is.

50 Ahol a sebes vízfolyás egy-egy áradásnál váratlan erővel pl. egy gátszakadásnál kis területen igen mélyen kimossa a talajt s így egy mély állandó tavat képez, ezt a helyet kohójának, vagy kopojának nevezik (Szőke-kopoja). Kisebb mesterségesen ásott haltartó vermeket köböjének, göböjének nevezik. Szerepel még a lapály, lapos, vagy lap kifejezés (birtokraggal: lapja) a rétek alacsonyabban fekvő részére alkalmazva. (Kispál lapálya Nádas-lapos stb.) Hasonló jelentésű a ma már csak tulajdonnévként élő Szék, Széked is. így nevezik Decs külső mezei földjeinek egy részét, melyen csak kaszálást tehettek.

51 Az alsónyéki határban van a Kerekszéki, Hosszúszéketi, Székesközi dülő. Hasonló vizes, mocsaras helyet jelentett a ma már csak szintén tulajdonnévként szereplő Nyirád vagy Nyírágy. Ahol a kiáradt víz megreked s a szárazföldi növényzet rohadni kezd, ott keletkezik a posvány.

52 A mesterségesen létesített vízfolyás az árok és a nádasban vágott hajó vagy csónak út és az ásvány.

53 Emberi munka eredménye a töltés vagy fejetel, a gát és a zugó. Ilyen változatos a növénytakaró is. Nyílt füves részek csak emberi irtó munka eredményeként jöhettek létre. A felület eredeti takarója különböző füvek mellett vízi növények, sás, nád, gyékény, komócsin, bokros füzesek, maiátok és gyűrűcék, tövisek és főleg a keleti részen makktermő keményfás és puhafa erdők. Az erdők fái közt számtalan vadgyümölcs. A rétek növényzete is olyan magas, hogy csak magas fákról tekinthető át, de az erdőket még így sem lehet kifürkészni. A vizek használatára épült a halászat és a nádlás, az erdőkére a faizás, az épület és szerszámfa termelésen kívül vesszők vágása, gyümölcs gyűjtögetése és termelése, s az egész ártéri felületet a vizek mozgásához igazodva járta és élte a jószág. AZ ÁRTEREK HASZONVÉTELE 1. Halászat „A Tolna megyei Sárköz népi halászata" címmel tárgykörünkből 1940-ben jelent meg Csalog József dolgozata.

54 Munkáját néhány adattal egészítjük csak itt ki, de ezek nem oly lényegesek, hogy a mű megállapításait érintenék és a Sárköz halászatának új feldolgozására vállalkozhatnánk. így pl. kiigazítjuk azt a megállapítást, miszerint „a jobbágyság korában a halászati jog az egész Sárköz területén a Szekszárdon székelő Iskolaalapi uraságé volt". Ez csak az ehhez az uradalomhoz tartozó Őcsényi falura volt érvényes. Decs a bátaszéki uradalomhoz tartozott már s az természetesen rendelkezett saját vizei felett is. Nemcsak a halketted behajtását és egyes halászó vizek bérbeadását intézte, hanem a XVIII. század folyamán az uradalomnak saját fogó szerszámai is voltak, s ezek igen nagy és jelentős létesítmények lehettek a Sár vizén, de semmi esetre sem a Nagy Dunán. Ezek karbantartását és ellátását a decsi és pilisi jobbágyok végezték a roboton felül. Az itt fogott halat az uraság a jobbágyoknak pénzért mérette ki. Erről s az uradalom hal-