Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

vasa rövid, kettős markolatgombjának felső része hiányzik. Hossza: 91,5 cm, a penge hossza 76,3 cm, szélessége 5,2 cm. A MNM Középkori Osztályáról 2 épebb kard és 2 pengetöredék sorolandó ebbe a csoportba. Lelt. számaik: 61.127. A., 61.128 A., 61.129. A 61.130 A. 71. Egyetlen olyan kétélű kardunk van, amelyik földben soha nem volt: a prágai Szent István kard.

61 (19. kép) JEGYZET 1 Szabolcsvármegye alispánjának jelentést' a várni egye 1923. évi közigazgatási állapotáról. 81. (A továbbiakban SZAJ). Dienes I., Honfoglaló magyarok. A kisvárdai vár története. Szerkesztette: Éri I. Kisvárda 1961, 177. (A továbbiakban Dienes, Honfoglalók). 2 Banner B., Békésmegyei Közlöny 53 (1926) 76. szám, 2. Banner J., Békéscsaba területének története a legrégibb időktől a magyar honfoglalásig. Klny. a Körös Népe I. antológiából. Gyoma' 1956, 24. A békési helytörténeti múzeumban van egy ismeretlen lelőhelyről származó kétélű vas kard, ez azonban jóval későbbi időből való. V. ö. Párducz M., Csongrádi leletek. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve 1 (1944 -1945) 138., 2. kép 4. és 139., 3. j. (A továbbiakban Párducz, Csongrádi leletek). a Jankovich M., MTA Értesítője 1832 -34, 281 -296. MHK 545 —550. Hampel J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig 1905. II. 472 -476., III. 341 -342. t. (A továbbiakban Hampel, Alterthümer). P. Paulsen, Magyarországi viking leletek. - Wikingerfunde aus Ungarn. Arch. Hung. 12 (1933) 9 -10. (A továbbiakban Paulsen, Viking leletek). Felticli N„ Századok 67 (1933) 379 -383. Fettich N., A honfoglaló magyarság fémművessége. — Die Metallkunst der Landnehmenden Ungarn. Arch. Hung. 21 (1937) I. 52, 67 -72, II. XXXIIXXXVIII. t. (A továbbiakban Fettich, A honfoglaló magyarság). László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1944,40 — 41. (A továbbiakban László, HMNÉ). Szőke B., A honfoglaló és kora-Árpádkori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok I. Budapest 1962,19, 82. (A továbbiakban Szőke, A honfoglaló magvarság). Bartucz L., Honfoglaláskori magyar koponyák. Budapest 1926, 21. és XXXII. t. Nemeskéri J., Arch. Ért. 7 -9 (1946 -48) 390. 4 SZAJ 1927, 188., 1928, 211 -214. Paulsen, Viking leletek 35 -36. és XII. t. 1. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Kiss L., Dolgozatok 14 (1938) 201 -204., 1 -2. kép. P. Paulsen, Schwertortbänder der Wikingerzeit. Stuttgart 1953. 67., 78 -79. kép. (Leírása pontatlan!) (A továbbiakban Paulsen, Schwertortbänder). Dienes, Honfoglalók 180-181. Szőke Béla ismeretlen számú nyílcsúcsról beszél, holott az ásató Kiss Lajos határozottan 4 nyílhegvet említ. Szőke, A honfoglaló magyarság 25, 81., VIII. t. 1 -2. s Nagy G., Arch. Ért. 26 (1906) 134., 3 -4. kép. Hampel J., Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest 1907, 219., 91. t. B. és 92. t. B. (A továbbiakban Hampel, Ujabb tanulmányok). Paulsen, Viking leletek 35., IX. t. 5. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Fettich N., A prágai Szent István kard régészeti megvilágításban. SZIEmk. III. Budapest 1938, 508., XIV. t. 5. (A továbbiakban Fettich, Szent István kard). László Gy., Budapest a népvándorlás korában. Budapest története I. Budapest az ókorban. 2. rész Budapest 1942, 805. ^(A továbbiakban László, Budapest története). László, HMNÉ 122. A lándzsára: Pawísen, Viking leletek 7 -33. Nagy L.. Pest város eredete. Tanulmányok Budapest múltjából III. Budapest 1934, 20. s Nagy L., id. mű 18 -19., 3. kép. Fettich, A honfoglaló magvarság 53., CXI. t. 1 -1a. Fettich, Szent István kard 512., XIV. t. 6. László, Budapest története 799., CLXVI. t. 2-3. László, HMNÉ 122

v Szőke, A honfoglaló magyarság 25, 82. 7 Fehér G. —JSC. Fry K. — Kralovánszky A., A Közép-Duna medence magyar honfoglalás és kora-Arpád-kori sírleletei. Szerkesztette: Szőke B. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962, 26. 134. tétel (A továbbiakban Fehér-Éry - Kralovánszky, Sírleletek). s J. Pastor, Arch. Rozhledy 4 (1952) 485 -487., 248 -249. kép. 9 Szőke B., Arch. Ért. 81 (1954) 128. i° Arch. Ért. 34 (1914) 154. Szőke, A honfoglaló magyarság 25. « Nagy G., Arch. Ért. 26 (1906) 133., 6. kép és 135. Hampel, Újabb tanulmányok 222. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. László Gy., Szolnok-Doboka területének települése Szent István koráig. Szolnok-Doboka magyarsága. Szerkesztette: Szabó T. Attila, Dés-Kolozsvár 1944, 38., II. t. 2. (A továbbiakban László, Szolnok-Doboka). K. Horedt, Untersuchungen zur frühgeschichte Siebenbürgens. Bukarest 1958, 139. (A továbbiakban Horedt, Untersuchungen). iá Dienes, Honfoglalók 179 -180. és kép. « Hampel, Újabb tanulmányok 163 -164., 53. t. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Szőke, A honfoglaló inagvarság 82. » László Gy.. Folia Arch. 1 -2 (1939) 231. is Bartalos Gy., Arch. Ért. 19 (1899) 353 -357. MHK 572580. Hampel J., AlterthümerII. 499 -502. Huszár L., Acta Arch. Hung. 5 (1954) 74. László, Őstörténetünk 11. Szabó J. Gy., Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn.-Gräber aus der Landnahmezeit in Eger-Répáslet

ö. Heves Megvei Muzeumok Közleménye 2 (1964) 131. i« Fehér - Éry - Kralovánszky, Sírleletek 35.. 293. tétel. « Párducz, Csongrádi leletek 131 -136., V. t. 7, 9. Fehér G., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 312. Szőke, A honfoglaló magvarság 82. is SZAJ 1934, 33, 75. Fettich, Szent István kard 508., XII. t. 1 -2. Dienes, Honfoglalók 183. Szőke, A honfoglaló magvarság 25, 82. « Louas E., Győri Szemle 12 (1941) 171. so Nagy G., Arch. Ért. 33 (1913) 250. 21 Roska M., Közlemények 4 (1944) 102 -108., 1 -2a-b. kép. K. Horedt, Studiisi Cercetari 5 (1954) 497 -499., 5. kép. Horedt, Untersuchungen 141. 22 A debreceni Déri Múzeum Évkönyve (a továbbiakban DDMÉ), 1936, 72. Söregi .1., DDMÉ 1938, 46 -47., 23 -24. kép. :i Az 1. sír tárgyait a leltározó tévesen avarkorinak határozta meg. Az éremre: Csallány G., Numizm. Közi. 38 -39 (1939 1940) 23. 24 Nagy G., Arch. Ért. 16 (1896) 353 -354., II. t. Tóth Z.. Attila's Schwert. Budapest 1930, 21., 19. kép és 22., 1. j. 25 A sopronmegyei Régészeti Társulat Évkönyve 3 (1892) 62. 26 Fettich, A honfoglaló magvarság 52. 105 -106., CXVII. t. 19. Fettich, Szent István kard 512. 514., XIV. t. 7. László, HMNÉ 156 -158., XIX. t. Szőke, Honfoglaló magyarság 82. v. ö. Dienes I., Arch. Ért. 91 (1964) 139. 2' MHK 646 -647., LIX. t. és CX. t. 3. Hampel, Altertümer II. 635 -37. II. t. 421 -423. t. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Szőke, A honfoglaló magyarság 82. Megemlítem, hogy Hampel József a 2. sír két tegezpántját favödör vasalásának gondolta. Hampel, Alterthümer II. 646. 28 Bálint A., A Kiskundorozsma-Vöröshomok dűlői leletek. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged 1963, 91 —99., 3. kép és I. 1—7. 2» Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeuma 1910. évi működéséről és állapotáról. Debrecen 1911, 24. a0 Fehér - Éry - Kralovánszky, Sírleletek 50., 600. tétel. 31 Móra F., Dolgozatok 2 ( 1926) 123 -134. A 2. sir tegezfüggesztő karikájára: Dienes I., Arch. Ért. 91 (1964) 23. 32 Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Fettich, Szent István kard 508. Szőke B., Arch. Ért. 81 (1954) 124. Szőke, A honfoglaló magyarság 82, 25. 33 Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Szőke, A honfoglaló magyarság 82. ^Nagy G., Arch. Ért. 16 (1896) 351. 35 A tárgy és a lelőhely azonosítása bizonytalan, mivel mindössze egy kéziratos feljegyzés állt rendelkezésemre, leltári szám nélkül. 36 Hampel, Újabb tanulmányok 149., 38. t. 3" Fettich, Szent István kard 507 —508., XI. t. Szőke, A honfoglaló magnarság 25, 81« 38 Csaíláíiy G., Arch. Ért. 19 (1899) 44., I. t. Hampel, Alterthümer II. 656 -657., III. 431. t. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. Szőke, A honfoglaló magyarság 82. Szőke Béla — Hampel nyomán — 2 nyílhegyet említ. Tekintettel arra, hogy a nyílhegyek száma sem a szentesi múzeum leltárkönyvében, sem Csallány Gábor ásatási közleményében nem szerepel, a fenti adatot nem tekinthetjük hitelesnek. Hampel lózsef az MHK 702. oldalán a XCI. képen az öcsödi sírleletet hibásan Szentes-naphegvinek mondja. A hivatkozott irodalom is [Hampel J., Arch, Ért. 8(1888) 380. és FarkasS., Arch. Ért 8 (1888) 384.), téves amennyiben ezek a valódi szentesi leletekre vonatkoznak. A 703. oldalon olvasható leírás pedig pontatlan, hiányos. E téves azonosítás meg két helyen előfordul: MHK 755., CX. t. 4. és 756. oldalon a szövegben. 39 Szendrei J'., Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest 1896, 49 -51., 104. kép. (A továbbiakban Szendrei, Hadtörténeti emlékek) Nagy G., Arch. Ért. 16 (1896) 353. Száraz A., Arch. Ért. 16 (1896) 132 -135., A-B. t. Hampel J., Alterthümer II. 682 -685., III. 440. t. Fettich, A honfoglaló magyarság 52. László Gy., A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár 1943, 104., XXIV. t. 17, XXVII. t. 2. J. Eisner, Slovensko a Podkarpatská Rus v dobé hradiátní. Niederlűv Sbornik. Praha 1925, 53. Szőke, A honfoglaló magyarok 81. A tegezfüggesztő karikára: Dienes I., Arch. Ért. 91 (1964) 23. 40 Fettich, A honfoglaló magyarság 53. László, Budapest története 807. László, HMNÉ 122. "Dienes, Honfoglalók 185 -188. 12 Magyarország Vármegyéi és Városai. Márton L. Nógrád vármegyetörténete. Szerkesztette: Borovszky S. Budapest 1906, 339. Fehér - Éry -Kralovánszky, Sírleletek 69., 947. tétel. «a Darnay K., Arch. Ért. 25 (1905) 67, 69., 3. kép és 70., 4. kép. Hampel, Újabb tanulmányok 141 -142., 28. t. A tárgyak Sümegen, később Keszthelyen a Darnay-gyűjteményben voltak (Darnay gyűjtemény leltára 6597. a-b, 6598, 6861.), az 1945-ös zalaegerszegi vonatrobbanás alkalmával azonban — többek között - ezek is elpusztultak. 44 Nagy G., Arch. Ért. 12 (1892) 302 -309. Lichtneckerl J., Arch. Ért. 13 (1893) 266 -269. Lichtneckert «L, A demkóhegyi ősmagyar temető. Fejérmegvei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egvlet Évkönyve 1893, 296 -304. MHK 689 -699. Hampel, Alterthümer II. 579 -585, 867 -871., III. 393 -397. t., 516-519. t. Nagy G.. Arch. Ért. 25 (1906) 134. 2 Dunántúli dolgozatok 17