Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Dobos Irma: Szabó József vízföldtani munkássága

Dobos Irma fel többek között korát messze meghaladó elemzését a paleohidrográfiai kutatásban jelentős, a Duna magyarországi szakaszának építő és pusztító tevékenységének vizsgálatát. Szabó József az első olyan kiváló geológus hazánkban, aki vízföldtani munkájának középpontjába a folyamatok összefüggéseit, oknyomozó vizsgálatát helyezte, ezért is kiemelkedők és előremutatók ilyen irányú megállapításai. A főváros ivóvízellátása Az 1800-as évek első évtizedeiben rendkívül rossz vízellátási viszonyok uralkodtak Pesten és Budán, és ezen kívánt a két város vezetősége javítani. Pesten a lakosság részben ásott kutakból fedezte ivóvízszükségletét, részben utcai árusoktól Duna-vizet vásárolt (1. ábra). A megoldáshoz vezető utat a Magyar Tudományos Akadémia pályázati kiírása nyitotta meg. Az első díjat Szabó József „Pest-Buda környékének földtani leírása" с munkája nyerte el (1858a). Ebben részletesen elemzi a két város földtani viszonyait. Megállapításai akkor teljesen újszerűek voltak, ugyanakkor azok még ma is helytállóak (2. ábra). Földtani szelvényei nagyon jól ábrázolják a felszín alatti első vízadó réteg, a dunai kavics elterjedését, vastagságát és részletesen leírja Váctól a Csepel-sziget déli részéig az idősebb képződményeket is. A kavicsréteg leírása közben megemlíti, hogy a margitszigeti homokból a középkorban aranyat mostak. 1. ábra: „ Vízárus " a pesti utcán 100