Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
W. Nagy Ágota: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból – egy bencés szerzetes feljegyzései alapján
A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból abból minden mesterség nélkül igen jó, és egésséges ennivaló olajat lehet ütni". 41 A repce és a mák a krumpli, kukorica, cukorrépa, tök és dinnye ágyások szegélynövényeként szerepelt. A cukorrépa Szeder Fábián idejében újdonságnak számított, az első magyarországi cukorgyártó üzemek, cukorgyárak is csak nemrég létesültek. 42 A Pannonhalmi Főapátság is tartott fenn néhány évig cukorkészítő üzemet, de 1841 után ez megszűnt. 43 A 3. táblázat a vizsgált időszak élelemnövényeit foglalja össze. Olyan alapvető zöldségfélék, mint a sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, vörös és fokhagyma, káposzta, paradicsom, uborka, fejessaláta, spenót, spárga, torma és sóska hiányoznak a listából, ez valószínűleg nem jelenti egyúttal a kertből való hiányzást is. Elképzelhető, hogy külön konyhakertben foglalkozott a kertész e szinte minden nap szükséges növények gondozásával. 3. táblázat kapások zöldségfélék gyümölcsök olajnövények burgonya paprika alma (paradicsom-, pogácsa-, bőr-) napraforgó „krumpli" bab körte (nyári) repce kukorica borsó szilva (hosszúkás, gömbölyű) mák cukorrépa retek (hónapos) őszibarack, kajszibarack „betacida" tök mandula (vékony és kemény héjú, keserű) sütőtök füge sárgadinnye ribiszke, eper (szamóca), köszméte görögdinnye málna articsóka cseresznye, meggy (spanyol) szelídgesztenye, dió, mogyoró szőlő Összefoglalásképpen elmondhatjuk - bár a rendelkezésre álló adatok korántsem nyújtanak elegendő információt messzemenő és általánosítható következtetések levonásához -, hogy az étkezési kultúra a rend fontos jellemzője volt. A rendtagok - a Regula előírásai miatt is - meghatározott időpontokban, előírt mennyiségben és összetételben étkeztek. A szigorú előírások alól a betegség, ünnep, utazás, stb. felmentést jelenthetett. A vendégfogadás, vendégségbe menés mindennapos esemény, és jó alkalom ízletes és változatos ételek fogyasztására. A lélek és a test táplálását a bencések egyaránt fontosnak tartották. A termesztett zöldség- és gyümölcsfajták sokfélesége, a termények tárolása, tartósítása azt mutatja, hogy minden évszakban rendelkezésre állt elegendő és egészséges élelem. Szeder Fábián naplója 41 NAGYVÁTHY 1821.88. 42 1808-ban Ercsiben Lilien József, 1830-ban Lacsony Miklós Nagyfödémesen-Pozsony megye, Láng Adolf Nyitrán létesített cukorgyárat. 43 Rendtörténet VIA. 1916. 353. 57
