Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Romsics Imre. Termelés – fogyasztás – kereskedelem. Összefüggések egy hegyi szórványtelepülés, Székelyvarság gazdálkodása és táplálkozása között

A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 1997. 167-182. p. Romsics Imre Termelés - fogyasztás - kereskedelem. Összefüggések egy hegyi szórványtelepülés, Székelyvarság gazdálkodása és táplálkozása között. Székelyvarság község a Görgényi-havasok déli lejtőjén, a Nagy-Küküllő és a Varság pataka völgyében, 900-1000 méter közötti tengerszint feletti magasságban, erdőségek közé zárva fekszik. A közel 1700 székely-magyar szétszórtan fölépített házai hét településrészt alkotnak. A falurészek nevei: Központ, Tisztás, Bagzos, Tálasbérce, Forrásköze, Sólyomkő és Küküllő. Minden egyes falurész egy kisebb fennsíkra települt, mely fennsíkokat erdősült patakvölgyek választanak el egymástól. Természeti adottságok A növénytermesztéshez kedvezőbb természeti környezetből, Oroszhegyről költöztek föl a havasok oldalába az emberek, ahol megalapították Székelyvarság községet. S asztán ők amit Oroszhegybő féhosztak, ászt termesztötték. Mindent iparkottak hogy valami legyen, de csak ú tutták megműveni a fődet, oan silán vöt itt a főd, hogy úgy tutták megmüveni a fődet, hogy eccê levákták a pázsintot rólla. S asztán az ajjábó csináták a föntet. Abbó művetek meg, hogy valamit tuggyanak termeszteni. Asztán akkó keszték édesanyáink, nannyáink, ezök. Nannyáink vótak az esők, akik ide jöttek Varságra. (Tifán Róza) A varsági megtelepedés óta jelentősen megvastagodott a termőtalaj, de a mai napig csekély a termőereje. Elég elakargyuk, hogy na terömjön Varság es, de mégse teröm. Erőssen sok ganyé ké rea. Örökké öli, öli ganyévá. Vannak azé itt jó fődek Tisztáson. Ott inkább megterem minden, mind itt. De ez itt - ugy hiják Laposmagyaró -, ez sován hely. Nem olyanja termő, agyagos. Agyagos inkább. De azét vannak oan hellyek, úgy hiják Pesztenka, oda bé a temetőn belül. Ott jó, ott jó szokott teremni. (Tifán Róza) Központ és Tisztás nyugati oldalán csak májusban lehet földet művelni - a község többi részén már áprilisban is -, mivel a Nagyküküllő dere igen hideg (Fancsali Erzsébet). Szent György napra (április 24) mindig elolvad a hó. A gabonát még abban a hónapban, tehát áprilisban el kell vetni, de a burgonyának is május 10-ig a földben kell © 1997 Viski Károly Múzeum, Kalocsa