Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

Az állatok

vili Welf seand gsei. Dr Csáky hat s escht Mal so 13-14 Familana reibracht. Seallmal seand no kueini so Häusr gsei, nach haud d Welf be die Feanschtra nei boiled. En die Maargis seand sie ällamal kamma, nach haud sie älligi gfreassa. Nach hat dr Bischof wiedr ueini reibrenga lau van Deutschland, nach hatt V s’ scha da ratau, mo jetz s Aat ischt. Deanni seand au blieba. Abr da seand sie au rakamma d Welf.

(Mikor az első svábokat behozták Németországból, Csáky Imre100 fönt a Farkasgödörnél akart falut létesíteni. Letelepítette őket, de nagyon sok volt a farkas. Csáky először 13-14 családot hozott be. Akkor még nem ilyen házak voltak, úgyhogy a farkasok beugattak az ablakokon. Reggelente támadtak, és ki is pusztították ott a népet, ezért újra kellett embereket behozatnia Németországból. De akkor már ide telepítette le őket a falu mai helyére. Ezek életben maradtak. De a farkasok ide is lejöttek.)

987. Dr Wolf ischt scha so hangrig gsei, nach ischt V ganga and ganga, hat, eappis sett V doch hau zum freassa. En Käslaeib hatt V gfanda. Nach hatt V äxvail so ramm- gstoßa mitt ’rNas and hat gseit: „I will dea itt. Mei Arsch hat gseit: Weiß, heit kriag i a hochzeitige Speis. ” Hat, nach waitrganga, nach ischt V ziemakamma mit am Roß, and des hat a Hutschili ghätt. Nach hatt V gseit: „Du Roß, i friß dei Hutschile!” „Weascht doch itt seall tua?" hat s Roß gseit. „Laß doch des schia Hutschili leaba!” „Nein, des tuar e.” Ha, nach hat s Roß gseit: „Waeisch, Wolf, i han am Fuaß denna en Daann [Dorn], abr du muscht sealla zescht rausziah. ” Nach hat s Roß dr Fuaß aufghebt, and dr Wolf ischt na and hat gsuacht. Nach hat s Roß nausgschlaga, and dr Wolf ischt scha denna gleaga en dr Duna. Nach ischt s Hutschile and s Roß futtgrennt. „ Ta, Wolf, di ha ma los! ” Nach ischt dr Wolf so gstat raustaarklid vam Wassr, nach hatt V gseit: „ Wenn i nu mein Käs gfreassa hätt, nach wär des älts itt passiart. ”

(A farkasnak már igencsak ehetnékje volt, úgyhogy elindult keresni valami ennivalót. Talált is, de csak egy túrópogácsát. Egy ideig turkálta-szagolgatta az orrával, majd megvetően ezt mondta: - Dehogy kell ez nekem. Azt mondja a seggem, lesz nekem lakodalmi eledelem. Úgyhogy továbbment, mígnem összetalálkozott a lóval és annak csikajával. Azon nyomban nekitámadt: - Te ló, én megeszem a csikódat. - Képes volnál ilyenre vetemedni? Hagyd már élni ezt a szép kiscsikót! - Dehogy hagyom, fölfalom. A ló erre megkérte: - Tudod, farkas, belefúródott a lábomba egy tüske, azt előbb ki kell húznod. Föl is emelte lábát a ló, a farkas odament, hogy megkeresse a tüskét. A ló meg kirúgott, és a farkas már úszott is benn a Dunában. A ló meg a csikója messzire szaladtak. A farkas lassacskán kikecmergett a vízből, és megjegyezte: - Bárcsak megettem volna azt a túrópogácsát, akkor mindez nem történt volna velem.)

988. Wenn d Maueadra schiabid am s Haus ramm, nach stiarbt eappr. Seall isch scha wahr. I bin krank gsei em ’58-r Jahr, nach bin i mal hendri en Hof. Nach hat a Maueadr gschoba vaar miar da. Nach han i gseit: „Schiab nu, schiab nu, du Hand, mi schiab seht ittfutt!” Nach ischt die seall Woch aisa Resi selig gstaarba. U, ifiarch seall. I sag no laut, sag i: „Schiab nu, schiab, mi schiabscht ittfutt. ”

100 Gróf Csáky Imre kalocsai érsek Hajós betelepftője.

211