Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

39. SZENTKIRÁLYI ANDRÁSI MIKLÓS TANÚSÍTVÁNYA ARRÓL, HOGY A NAGYKŐRÖSIEKTŐL NEKI JÁRÓ HASZONBÉRT, KARA ÉS LAJOS PUSZTÁK BÉRLETI DÍJÁT ÁTVETTE, EGYÚTTAL ÚJABB EGY ÉVRE MEGHOSSZABBÍTJA A BÉRLETET 1676. április 6. „Én Szentkirályi András[i] Miklós Krasznahorka várának szabad és örökös ura, [a] já­szok és kunok kapitányja a jelenlegi [levéllel] tanúsítom [recognoscalom per prae- sentes], hogy Kőrös városa Kara és Lajos pusztáimnak [praediumoknak] haszonbér­letében [arendájában] nekem a mai napon küldött kezemhez nemzetes Balogh Gás­pár uram által ötven ezüst tallérokat, úgymint nevezetesen 50 tallérokat [Talleros in specie 50]; Én is azért [az összegért] haszonbérlem [árendálom] őkegyelmeknek nagykőrösiek- nek] azon pusztájokat [praediumjukat] ez esztendőre is a szokás szerint a mostan kö­vetkező Szent György napjától [április 24-től] a legközelebb [proxime] jövendő [1677- ik] esztendőbeli másik azon Szent György napjáig [április 24-ig] számítván [com- putálván]; Krasznahorka várában 1676 április 6-ik napján [In arcé Krasznahorka die 6 április 1676]; Andrási Miklós” Szilády Áron - Szilágyi Sándor: Okmánytára hódoltság történetéhez Magyarországon. II. kötet Pest. 1863. 16. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom