Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

40. BIZONYSÁGLEVÉL ARRÓL,

HOGY A PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYÉK KÖZGYŰLÉSE A KECSKEMÉT ÉS LAJOS KÖZÖTTI HATÁRVONAL KIIGAZÍTÁSÁRA AZ ALISPÁNT KIRENDELTE

1678. szeptember 5.

„Az 1678-ik esztendőben a szeptember hó 7-én a füleki erősségben celebrált

törvényszékben [Sedejudiciaria];

[-]1

Határoztatott [Deliberatum];

Miután a nemes Dúl Mihály1 2 a törvényes ügyvédvalló levelünk3 [birtokában] az abban a Pest vármegyében lévő földesúr és intéző, a Kecskemét mezővárosban [lakó] tekintetes és nagyságos Koháry István úr személyében kért bennünket;

A nemes Bélteky Pál urat, az egyesített Pest-, Pilis-, és Solt vármegyék alispánját az ugyanazon vármegyék magához vett szolgabírájával, valamint az esküdtjeivel - egyrészről a jelzett Kecskemét mezőváros, másrészről a Pest vármegyéhez vont Lajos nevezető kiskunsági puszta területe közötti határvonal kiigazítására4 - amelyet az ezt követő idézőlevelünkben bővebben ki fogunk fejteni - a jászok és a mindkét kunok kapitánya: a tekintetes és kormányzó Andrássy Miklós úr5 ellenében a törvényszékünkből a szokásos módon kirendeltük az 1635 júniusi 19. és 20. cikkelyek 1. és 2. paragrafusa,6 valamint az ország törvényeiben foglalt más [törvényi] részek értelmében [,..]7”

1. Az eredeti forrásban itt a Lajosra nem vonatkozó ügyek olvashatók.

2. Más forrásból tudjuk, hogy Dúl Mihály Szajolból menekült a hódolatlan területre és Heves, valamint Külső-Szolnok vármegyék törvényszéke előtt is több esetben látott el ügyvédi feladatokat. Lásd pl. Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 Szolnok 2000 84.

3. Az ügyvédvalló leveleket pl. a földesurak, a megyék, a káptalanok, stb. adták ki évenként, ezekben hozták nyilvánosságra, hogy kiket hatalmaztak fel a képviseletükre a peres ügyeikben.

4. Az eredeti szövegben: „ad rectificationem Metarum”.

5. Andrássy Miklós III. Ferdinánd és I. Lipót királyok híve, mint ilyen Souches és Montecuccoli tábornagyok vezénylete alatt számos ütközetben vett részt. Érsekújvárnál pl a saját költségén harcolt. Érdemei elismeréséül jászkun főkapitányi és Gömör vármegyei főispáni tisztséget kapott, amelyeket a haláláig - 1686-ig - töltött be, (Nagy Iván: Magyarország családi címerekkel és nemzetségrendi táblákkal. Pest 18571. kötet 37-38.).

6. Tripartitum. II. Ferdinánd 1635. évi decretuma (IV). A19. cikkely a vármegyék határain lévő falvaknak, míg a 20. cikkely az egyazon vármegyében lévő falvaknak az elhatárolását szabályozza.

7. Itt öt szót hagytunk ki, mert a rövidítésük és az elnagyolt írás miatt nem tudtuk kibetűzni és értelmezni.

97