Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

79. A JÁSZBERÉNYI TANÁCS ÁLTAL KIKÜLDÖTT DZIÁN IMRE ÉS BARTUL GERGELY JELENTÉSE AZ ALSÓ PUSZTÁN LÉVŐ TÖLGYES ERDŐBEN VÉGREHAJTOTT GARÁZDÁLKODÁSOKRÓL

1817. február 10.

„Alábbírottak az Nemes Tanácsnak határozatja mellett az alsópusztára lemenvén hivatalosan jelentjük: hogy az többi tapasztalásunk között az egyiket legfájdalmasabban vettük azmidőn az Tölgyesben [[Tölgösben]1 több mint 80 szál tövéről kivagdalt tölgy és körte fákat találtunk. Ezek így lévén az malomhoz alkalmatos stb., stb.;

Ezmellett, minthogy az erdeink már néhány esztendők olta nem tisztogattattak, az azokban lévő temérdek ágas-bugas nyesevényeknek lenyesettetését - minek előtte az fák hajtani indulnának teljesítésbe vétetni szükségesnek ítéljük;

A fentebb előadott erdőbeli fogyatkozásokat és károkat azon okból történteknek lenni gyanítjuk, hogy az gulyások és az pusztai dohánytermelők [gányok]1 2 - úgy sok ottan tanyázó lakosok is kocsikkal, szekerekkel az száraz fák összeszedése végett gyakran az erdőket megjárván - azon szín alatt - a legszebb élő fákat is kivagdalják és az tőzeg [tözek]3 helyett, melyet Kecskemétre béhordani és eladni megszoktak, tüzelésre alkalmaztatják az közönségnek [Publikumnak] károsodásával;

Mindezeknek eltávoztatására és meggátolására az legszükségesebbnek ítélnénk, ha az Nemes Tanács az erdőcsőszt - kinek az felvigyázására az erdők bizattatva lévén - ezen szembetűnő kártételek eránt szoros kérdőre vétetné. És ha azoknak kik által lett okoztatását és elorozását megmutatni voltaképpen nem tudná, az kárunk megtérítésére kötelezné. Ezmellett az további ily erőszakos ragadozásoknak elfordítására legszükségesebbnek ítélnék, ha az nemes tanácstól gyakrabban küldöttség [Deputatio] az pusztára lemenvén az erdőket megvizsgálná és az pusztai gányoknak és gulyásoknak az szárazfát az erdőkből való elkocsizása érzékeny testi büntetés fenyítéke alatt megtilalmaztatnék;

1. Itt kívánunk kitérni arra, hogy a Tölgyes elnevezés több nyomtatott szövegben - sőt térképen is - Tölyösként jelenik meg, véleményünk szerint a helytelen olvasat következtében. Ez az irat is deklarálja, hogy a „g” és „y” betűket azonos alakban írja a másolatot készítő, ezért a kibetűzést végzőnek az ilyen betűket a helyi értéke szerint, értelemszerűen hol „g”-nek, hol „y”-nak kell olvasni. Jelen esetben tehát a Tölgös = Tölgyes. Több helyen, így Lajosmizsén is, a Tölyös népnévi helynévként ismert. Ma dűlőként használatos.

2. A dohánytermelőt gányónak hívták. A Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet, Budapest, 1979, 264.

tévesen írja, hogy ez a név a dohánytermesztők Dél-Alföldön és Szeged környékén ismert csúfneve volt. Ebből a dokumentumból világosan kitűnik, hogy ez a név a Jászságban is elterjedt kifejezés volt és már jóval Jussth Zsigmond Gányó Julcsa (1894) című regénye előtt ismerték.

3. A tőzeg ezen a tájon szárított marhatrágya volt.

182