Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

1700. március 13.

46. BENE, LAJOS ÉS MIZSE A PENTZ-FÉLE

ÖSSZEÍRÁSBAN

„A Jászság és úgy a Nagy-, mint a Kiskunság ezen 1699-dik évi szeptemberében kezdett és a folyó év október végén befejezett, 1700 február 16-án Budára felterjesztett, valamint a könyvelés által 1700 február 17-én felfektetett összeírása; amely készült a méltóságos [Christophor Heynrich] Kay udvari kamarás bizonyos igen méltányolt parancsára az őfelsége, a német-római császár1 egri kamarai jószágigazgatója [prefektusa] Christoph Johann Pentz [keze] által, a jászok és a kunok kirendelt alka- pitánya Sötér [Söter] Ferenc jelenlétében, azonkívül a tisztelendő egri székesegyházi kanonok és jászberényi plébános Franyó Mihály úr esetenkénti bevonásával;

A Kiskunságban lévő elhagyott falubirtok, Lajos összeírása

[Conscriptio Desertae Possessionis Minoris Cumaniae Lajos]

Van egy kőből épített temploma [Von Steinen aufgerichte Kirchen], Határos kelet felől Kecskeméttel, [amely] egy és fél órára van.

Dél felé [határos] Benével, [amely] egy és háromnegyed órára [auf anderthalb Viertel stundt] van, Nyugat felől [határos] Mizsével [mit Mise], amely egynegyed órára [van], Észak felől [határos] Nagykőrös [Kőrös] mezőváros vele érintkező határával, amely félórára [van];

A talaj homokos, a kaszálói [rétjei] gondozottak, sem folyó, sem [álló]víz nincs, de vannak kutak, nincs erdő sem;

Ezt a helységet bitorolják [usurpiren]* 2 3 a körösiek;

A király őfensége kegyelméből a nádor úrnak adnak évenként 50 forintot;

[,..]4

A Kiskunságban lévő elhagyott falubirtok, Mizse [Mise] összeírása

Ez a Mise település bír egy kőből épített templomot.

1.1. Lipótról van szó, aki német-római császár 1658. augusztus 1 és 1705. május 5, magyar király pedig 1657. április 2 és 1705. május 5 között volt.

2. Itt az eredeti forrásban a Jászság és Nagykunság hasonló összeírása olvasható, amelyet mi kihagytunk.

3. A bitorlás kifejezést azért használja az összeírás, mert ekkor sem a nagykőrösieknek, sem a kecskemétieknek nem volt használati engedélyük a Német Lovagrendtől, de úgy látszik, hogy a bécsi udvari kamarától sem.

4. Itt kb. egy oldal terjedelemben kihagytuk Lajos 1577 évi adózásának a kivonatos idézését, mert azt az eredeti szöveg alapján közöljük az 1577 szeptemberi keltezésű iratban.

110