Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Knipl István: A tájhasználat változásai térben és időben (A hajósi és a császártöltési határ terepbejárásának eredményei)
Knipl István hatására feltehetőleg egyre gyakoribbá váló árvizekkel.22 A késő rézkori lelőhelyek jelentős száma, a hosszabb ideig létező települések mind azt bizonyítják, hogy a terület igen alkalmas volt az állattenyésztésre alapozott gazdálkodás folytatására. A Baden-kultúra népessége a korábbiaknál sokkal intenzívebben népesítette be a Sárköz, illetve a Hátság peremének területét, így jelentősen kiterjesztette az emberi megtelepedés határait.23 Területünkön a Hátság magasparttól távolabb elhelyezkedő részeiről nem került elő a kultúrára jellemző leletanyag, azonban a neolitikum és a kora/ középső rézkor idején szinte lakatlan terület legelői a magaspart környezetéből könnyen elérhetők voltak, így kiváló helyszínt biztosítottak az állatállomány legeltetésére, ideiglenes, rövidebb életű tanyahelyek kialakítására. BRONZKOR A terepbejárás során 81 lelőhelyen találtunk bronzkorra keltezhető leletanyagot. A lelőhelyek negyede esetében a leletanyag pontosabb meghatározására is volt lehetőség. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a területen főként a kora és középső bronzkor során számolhatunk nagyobb lélekszámú emberi megtelepedéssel. Ezt támasztja alá, hogy a pontosabban meg nem határozható lelőhelyek túlnyomó többsége is a kora és középső bronzkor időszakára datálható. Hajós és Császártöltés területe minden bizonnyal a kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci és a Makó-kultúra határterülete volt.24 A Makó- kultúra ritkásan elhelyezkedő, általában kisméretű településeinek nyomai a magaspart, a Hátság és a Sárköz területén is előkerültek. A biztosan a kora bronzkor időszakára keltezhető kilenc lelőhelyből négy a Sárköz, négy a magaspart területén, egy lelőhely pedig a Hátság magasparttól távolabb elhelyezkedő részén található (3., 16., 27., 28., 79., 120., 140., 152. lelőhely).25 Kecel területén öt lelőhely, Homokmégyen csak néhány kerámiadarab 22 KNIPL István 2014 82. 23 KNIPL István - IAKAB Gusztáv - SÜMEGI Pál 2014 106. 24 TÓTH Katalinl998 205. 25 KNIPL István 2004186.; KNIPL István 201313.; KNIPL István 2014 57. datálható a kora bronzkorra.26 A lelőhelyek elhelyezkedése alapján megállapíthatjuk, hogy a Sárköz területének legnagyobb részét igénybe vette a Makó-kultúra népessége. Ritkán elhelyezkedő településeik a magas ártér teljes területén megtalálhatók, míg az alacsony ártér és Hajós-Homokhegy területén nem ismert megtelepedésük nyoma. A sárközi lelőhelyek minden esetben 91,5 m tszf. magasságon találhatók. A Hátság pereme a lelőhelyek tanúsága szerint fontos megtelepedési zónája volt a Makó-kultúra népességének. Négy ismert lelőhelyük minden esetben a környezetükből enyhén kiemelkedő, a Hátság pereméhez igen közel elhelyezkedő dombokon található. A Makó-kultúra népessége által folytatott állattartó, földművelő életmódnak mindkét terület igen kiváló helyszínt biztosított. Az ismertetett megtelepedési térszínek mellett azonban a kultúra nyomai a Hátság mélyebb részén, a magasparttól mintegy 5 km-re található 165. lelőhely területén is előkerültek. Itt igen kis mennyiségű, de biztosan datálható kerámia bizonyítja a kultúra népességének egykori letelepedését. Ez minden bizonnyal a homokkal fedett térszíneken is jellemző, kis kiterjedésű, tanyaszerű település nyoma.27 A Makó-kultúrát a Duna-Tisza közén a Nagyrév-kultúra követte. A nagy folyók part menti sávjaiban teli-építő kultúra népessége a kedvezőtlenebb területeken kisebb, egyrétegű településeket hozott létre, életmódját az Alföld természeti viszonyaihoz igazította.28 Ezeknek a kisebb településeknek a nyomai kerültek elő a Sárköz és a Hátság területén, bár igen kis számban. A közeli Kecel határában, terepbejárás során nem találtak e kultúrához köthető leleteket, és Homokmégyen is csak néhány edénydarab jelzi egykori megtelepedésüket.29 Nincs ez másként Hajós és Császártöltés területén sem, ahol nagy valószínűséggel e kultúra településének nyoma a 103. lelőhely. Biztosan csak a 120. lelőhelyen előkerült kisméretű bögrét köthetjük a Nagyrév-kultúra korai szakaszához.30 * Korábbi kutatásokból ismert, hogy 26 TÓTH Katalin 1998 64.; BICZÓ Piroska 1984 21. 27 KNIPL István 2014 84.; KNIPL István - IAKAB Gusztáv - SÜMEGI Pál 2014107. 28 xóxh Katalin 2003 83. 29 BICZÓ Piroska 1984 21.; TÓTH Katalin 1998 64. 30 KNIPL István 2004 186.; KNIPL István 2009 106.; KNIPL István 2014 58. 50
