Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Mácsainé Iván Éva: „A Csajkásban legyen a magyarságnak egy végvára.” Tervek a hadirokkantak csajkáskerületi telepítéséről az I. világháború végén
Mácsainé Iván Éva A telepítési akciókon kívül a magyarosítási törekvések hol erőszakosabban, hol enyhébben, de folyamatosan jelen voltak. Menyhárt királyi kincstári ispán levelében, melyet a magyar királyi jószágigazgatóságnak címzett Aradra, megemlíti, hogy 1906. október 1-től a magyarság megerősítésére törekedtek a Csajkáskerületben. Az alsókaboli jegyző által elkövetett visszaélések19 kapcsán azzal a javaslattal fordul a hatósághoz, hogy Alsókabol, Sajkáslak és Dunagárdony községekben a jegyzőket váltsák fel „magyar érzelmű és magyar anyanyelvű" jegyzőkkel. Az ispán továbbá kiterjesztené a javaslatot az egész „volt Csajkáskerületre" is: „...ha Magyarországon valahol, egyedül itt volna tere és alapja a magyarosításnak, mert itt vannak az ország leg- bőtermőbb és legértékesebb földjei; itt vannak az ország legvadabb, de leggazdagabb szerbjei, s ezen községek kezében van a ma 'csáki szalmájaként' kezelt mintegy 40 ezer kát. hold príma rétiföld, mit a volt „csajkások" kaptak Őfelségétől."20 A cél tehát mindenképpen az volt, hogy a Csajkáskerületben a magyarság helyzetét a szerb lakossággal szemben megerősítsék. A terület fontosságát a nagy értékű termőföldek adták, melyeket a községek katonáskodás fejében kapták az uralkodótól. A magyarosításban fontos szerepet szántak a katolikus egyháznak (a Kalocsai Érsekségnek) és lelkészeinek is. A hadirokkantak telepítésének gondolata a csúrogi kanonok plébános Nagy Mihály elméjében fogalmazódott meg. 1917. november 7-én levélben fordult az Országos Hadigondozó Hivatalhoz.21 A terv szerint a volt Csajkáskerület 14 községébe 2 000 magyar rokkant katonát kellene 19 Földbérlettel kapcsolatos visszaélések. A jegyző megígérte, hogy a háború idejére meghagyják a bérlőket a földjükön, kedvező földbérlet megfizetése mellett. Mégis inkább elárverezték a földeket, az ígéret ellenére. 20 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében 2729/1917 Menyhárth, királyi kincstári ispán levele a Tekintetes magyar királyi jószágigazgatóságra, Aradra. Nagybecskerek, 1917. november 12. 21 Nagy Mihály első levelének hiányában, az Országos Hadigondozó Hivatal 1917. november 14-én kelt válaszában található meg az eredeti dokumentum keltének dátuma. A Hadigondozó Hivatal pozitív visszajelzését (1917. november 14-én kelt, 48101 számú levél) követően tájékoztatta a plébános az Érseki Hatóságot a fejleményekről. letelepíteni a családjukkal együtt. A csúrogi plébános javasolta továbbá az érseki hatóság bevonását az akció lebonyolításába. A nagy- becskereki királyi kincstári ispánhoz hasonlóan ő is beszámolt arról, mennyire kívánatos lenne, ha az ellenséges szerb nemzetiségű jegyzők helyett „izzó hazafias érzelmű" magyar jegyzők állnának a községek élén, de azt is belátta, hogy a cserére pillanatnyilag nincs lehetőség. Azt viszont mindenképpen szükségesnek tartotta, hogy a Hadigondozó Hivatal és az Érseki Hatóság kérje fel a vármegyét és a kormányt, hogy a községi jegyzőket utasítsák teljes mértékű együttműködésre. A rokkantak telepítése a Csajkáskerületben államérdek, szükség van a kormány és a vármegye támogatására.22 Nagy Mihály előterjesztése szerint a rokkantaknak a háború miatti nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre csupán kedvező földbérleteket kellene biztosítani, családonként 4-5 holdat, valamint házat venni nekik. A megélhetésüket a rendkívül jó minőségű „rétiföld" biztosítaná, mely alkalmas zöldségtermesztésre, valamint a Csúrogtól Titelig és Újvidékig a Tisza és Duna előterében nagy mennyiségben termő, kosárfonásra felhasználható fűzvessző. A csúrogi plébános különösen alkalmasnak tartotta a Csajkáskerületet a rokkantak letelepítésére, ő maga is elkötelezett híve volt eme terv megvalósításának. Arra kérte az érseket, utasítsa a kerület papságát, legyenek mindenben a Hadigondozó Hivatal segítségére, és támogassák ők is a rokkanttelepítés ügyét. A plébános fogalmazásában is előtűnik a burkolt óhaj a magyarság erősítésére: „Sehol oly könnyen nem lenne a rokkant telepítés eszközölhető, mint épp a volt Csajkáskerületben. Hozzá itt nem csak emberbaráti, de hazafias kötelességünknek is nagyban eleget tennénk, amennyiben e nagy délszláv tengerben, rövid időn belül, a magyarok egy erős végvára emelkednék fel."23 * 22 A csúrogi plébános véleménye szerint az államnak elsődleges érdeke, hogy a magyarság arányát növelje a kisebbségekhez képest. Félő volt, hogy az egy tömbben élő kisebbségi lakosság elszakadási törekvései erősödnek, ezért igyekeztek magyarokat telepíteni közéjük. 23 K.F.L. I. 1. a. 175ND Rés Militaris 1918, 1918. VII. 19. Csajkás kerület - Vélemények a rokkant telepítés ügyében - Nagy Mátyás plébános levele, Csúrog, 1917. december 1. Bácsbodrog megye. 240
